XVIII. R�SZ

Az egyh�z szolg�ir�l, azok int�zm�ny�r�l �s k�teless�geir�l

l. Isten az � egyh�z�nak egybegy�jt�se, alap�t�sa, korm�nyz�sa �s fenntart�sa v�gett mindenkor alkalmazott szolg�kat, most is alkalmaz �s alkalmazni fog ezut�n is mindaddig, m�g az egyh�z a f�ld�n meglesz. Az egyh�zi szolg�k eredete, int�zm�nye �s m�k�d�se teh�t igen r�gi �s Istent�l van, nem pedig valami �j, vagy emberekt�l val� rendelkez�s. Isten ugyan az � hatalm�n�l fogva k�zvetlen�l is egybegy�jthetn� az emberek k�z�l az egyh�zat, de ink�bb akart emberekkel �s emberek szolg�lata �ltal cselekedni. K�vetkez�sk�ppen az egyh�zi szolg�k nem csup�n szolg�k gyan�nt tekintend�k, hanem �gy, mint Isten szolg�i, akik �ltal Isten az emberek idvess�g�t munk�lja.2. Annakok��rt �vatoss�gra int�nk, hogy a megt�r�s�nkre �s oktat�sunkra vonatkoz� dolgokat a Szentl�lek annyira rejtelmes hat�ly�nak ne tulajdon�tsuk, hogy az egyh�zi hivatalt sz�ks�gtelenn� tegy�k. Mert ill� dolog, hogy eml�kezetben tartsuk mindenha az apostol eme szavait: Mim�don hisznek abban, aki fel�l nem hallottak? Mim�don hallan�nak pedig hirdet� n�lk�l? Az�rt a hit hall�sb�l van, a hall�s pedig Isten ig�je �ltal; (R�m. 10,14.17) �s azt, amit az �r mond az evang�liomban:Bizony-bizony mondom n�ktek, mikor valakit elk�ld�k, valaki azt befogadja, engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem elk�ld�tt; (J�n. 13,20) tov�bb� azt, amit ama maced�niai f�rfi�, az �zsi�ban m�k�d�tt P�l apostolhoz l�tom�sban sz�lott: Jer �t Maced�ni�ba, l�gy seg�ts�g�l nek�nk. (Csel. 16,9) M�sutt ugyanez az apostol �gy sz�l: Isten mellett munk�lkod� szolg�k vagyunk; Isten majors�ga, Isten �p�t�se vagytok. (1 Kor. 3,9)Viszont pedig �vakodni kell att�l is, hogy az egyh�zi szolg�knak �s az egyh�zi hivatalnak felett�bb sokat ne tulajdon�tsunk, itt is az �r szavaira gondolva, aki azt mondja az evang�liomban: Senki sem j�het �n hozz�m, hanemha az �n Aty�m vonandja �t; (J�n. 6,44) gondolva tov�bb� az apostol e szavaira: Kicsoda P�l �s kicsoda Apoll�s? Szolg�k, akik �ltal hittetek �s amint kinek-kinek az �r adta. �n pl�nt�ltam, Apoll�s �nt�z�tt, de Isten adta annak el�menetel�t. Az�rt, sem aki pl�nt�l, valami, sem aki �nt�z, hanem Isten aki el�menetelt ad. (1 Kor. 3,5-7) Annakok��rt higgy�k el, hogy Isten minket k�ls�k�ppen szolg�i �ltal tan�t ig�j�ben, bels�k�ppen pedig v�lasztottainak sz�v�t a Szentl�lek �ltal hitre gerjeszti, �gy hogy ezen j�t�tem�ny�rt egyed�l Istenre t�r minden dics�s�g. (Err�l azonban ezen fejteget�s els� r�sz�ben m�r volt sz�.)3. �s val�ban vil�g kezdete �ta alkalmazta Isten a f�ld�n lev� legkiv�l�bb embereket, (hab�r k�z�l�k t�bben semmit sem �rtettek a vil�gi b�lcsess�ghez, vagy a b�lcselked�shez, de kit�n�k voltak az igazi isteni tudom�nyban), nevezetesen a p�tri�rk�kat, akikkel nem ritk�n besz�lt angyalok �ltal. Mert az �sap�k koruk pr�f�t�i vagyis tan�t�i val�nak, akiket Isten az�rt �ltetett neh�ny sz�zadig, hogy a vil�gnak mintegy atyjai �s vil�goss�gai legyenek. �ket k�vette M�zes a vil�gh�r� pr�f�t�kkal egy�tt. S�t � ut�nok elk�ld� a mennyei Atya az � egysz�l�tt Fi�t, a vil�g legt�k�letesebb tan�t�j�t, akiben van elrejtve amaz isteni b�lcsess�g, (Kol. 2,3) amely r�nk is sz�llott a legszentebb, legegyszer�bb �s legt�k�letesebb tudom�ny �ltal. � ugyanis tan�tv�nyokat v�lasztott mag�nak, akiket apostolokk� avatott. Ezek pedig elmenv�n az eg�sz vil�gba, az evang�liom hirdet�se �ltal minden�tt egyh�zakat gy�jt�ttek, azt�n pedig a vil�g �sszes egyh�zaiba Krisztus parancsolata szerint p�sztorokat �s tan�t�kat rendeltek, akiknek ut�dai �ltal tan�totta �s igazgatta az egyh�zat mind e mai napiglan. Teh�t valamint Isten a r�gi n�pnek p�tri�rk�kat adott M�zessel �s a pr�f�t�kkal egy�tt: azonk�ppen az �jsz�vets�gbeli n�phez elk�ld�tte az � egysz�l�tt Fi�t az apostolokkal �s az egyh�zi tan�t�kkal egyetemben.4. Viszont az �jsz�vets�gbeli n�p szolg�it k�l�nb�z� n�ven nevezz�k; ugyanis h�vjuk �ket apostoloknak, pr�f�t�knak, evang�list�knak, p�sp�k�knek, presbytereknek, lelkip�sztoroknak �s tan�t�knak. (1 Kor. 12,28) Az apostolok nem �llapodtak meg valamely biztos helyen, hanem vil�gszerte k�l�nb�z� egyh�zakat alap�tottak. Amint ezek szervezve voltak, az apostolok onnan t�voztak �s hely�kbe l�ptek a lelkip�sztorok, kiki a maga egyh�z�ban. A pr�f�t�k, hajdan a j�vend� el�retud�i, l�tnokai voltak; de az �r�st is magyar�zt�k. Ily f�rfiak m�g ma is tal�lhat�k. Evang�list�knak h�vt�k az evang�liomi t�rt�net �r�it, de a Krisztus evang�liom�nak hirdet�it is, amint P�l apostol Tim�theusnak meghagyta, hogy az evang�lista tiszt�t v�gezze. A p�sp�k�k pedig az egyh�z felvigy�z�i �s �rei, akik az �lelmet �s egy�b sz�ks�ges dolgokat kezelik az egyh�zban. A presbyterek, vagy v�nek az egyh�znak mintegy tan�csosai �s atyjai, akik �dv�s tan�ccsal korm�nyoznak. A lelkip�sztorok �rk�dnek az �r ny�ja felett �s ennek sz�ks�gleteir�l gondoskodnak. A tan�t�k oktatnak �s tan�tj�k az igaz hitet �s kegyess�get. Teh�t most is szabad az egyh�z szolg�it p�sp�k�knek, presbytereknek, lelkip�sztoroknak �s tan�t�knak nevezni.5. Az ezut�n k�vetkez� id�kben az egyh�z szolg�inak m�g t�bb m�s elnevez�s�t is bevitt�k az Isten egyh�z�ba. N�melyeket p�tri�rk�kk� avattak, m�sokat �rsekekk�, m�sokat felszentelt p�sp�k�kk�. N�melyek metropolit�k, f�esperesek, diakonusok, aldiakonusok, gyertyahordoz�k, �rd�g�z�k, �nekl�k, ajt�n�ll�k �s ki tudn� mik lettek, mint b�bornokok, pr�postok, perjelek, als�bb �s fels�bb rend� atyas�gok, nagyobb �s kisebb rend�ek. De mindezekkel mi ne t�r�dj�nk, b�rmik voltak hajdan �s b�rmik jelenleg. Elegend� nek�nk az egyh�z szolg�ir�l sz�l� apostoli tan.6. Miut�n teh�t bizonyosan tudjuk, hogy a szerzeteseket �s a szerzetesrendeket vagyis szekt�kat sem Krisztus, sem az apostolok nem rendelt�k: enn�lfogva tan�tjuk, hogy azok az Isten egyh�z�ra n�zve nem hasznosak, s�t veszedelmesek. Mert b�r hajdan elt�rhet�k val�nak, mid�n mint remet�k �lelm�ket saj�t kez�kkel kerest�k �s senkinek terh�re nem voltak, hanem az egyh�z szolg�inak mindenben engedelmeskedtek, mint vil�giak: �mde hogy most milyenek, l�tja �s tapasztalja az eg�sz vil�g. Holmi fogad�st�teleket fitogtatnak �s fogadalmaikkal teljesen ellenkez� �letet �lnek, �gy, hogy k�z�l�k a legjobbakat is m�lt�n azokhoz kell sz�ml�lni, akikr�l az apostol �gy sz�lt: Halljuk, hogy n�melyek ti k�z�ttetek rendetlen�l j�rnak, kik semmit sem dolgoznak, hanem nyughatatlanul cselekesznek. (2 Thess. 3,11) Ilyenek teh�t nincsenek a mi egyh�zainkban �s tan�tjuk, hogy Krisztus egyh�zaiban nincs is r�jok semmi sz�ks�g.7. Az egyh�zi hivatal tiszts�g�t pedig senki sem bitorolhatja, azaz megveszteget�sekkel, vagy m�snem� fondorkod�sokkal, vagy �nk�ny�leg mag�hoz nem ragadhatja. Az egyh�z szolg�it h�vj�k meg �s v�lassz�k t�rv�nyes egyh�zi v�laszt�ssal; azaz v�lassza �ket az egyh�z, vagy v�lassz�k az egyh�z �ltal e v�gb�l kik�ld�ttek �nnep�lyesen, sz�p rendben, h�bor�s�g, zavar �s visz�lkod�s n�lk�l. De ne ak�rkit, hanem csakis alkalmas, kell� �s tiszteletrem�lt� k�pzetts�ggel, kegyes �kesensz�l�ssal, term�szetes �letb�lcsess�ggel b�r�, �ltal�ban m�rt�kletess�ggel �s tisztess�ges �lettel t�nd�kl� f�rfiakat v�lasszanak meg amaz apostoli szab�ly szerint, amely 1. Tim. 3. �s Tit. 1. r�sz�ben van el�adva. �s akiket megv�lasztanak, azokat avass�k f�l a v�nek, nyilv�nos im�ds�ggal �s k�zr�tev�ssel. Itt k�rhoztatjuk mindazokat, akik saj�t k�ny�k szerint futnak, (Jer. 23,21) noha nincsenek megv�lasztva, sem kik�ldetve vagy felavatva. K�rhoztatjuk az alkalmatlan �s a lelkip�sztorban sz�ks�ges adom�nyokkal f�l nem ruh�zott egyh�zi szolg�kat. Mindamellett elismerj�k, hogy egyik-m�sik lelkip�sztor �rtatlan egyszer�s�ge az �s egyh�zban t�bbet haszn�lt, mint n�melyeknek sokoldal�, v�laszt�kos, finom, de kiss� felfuvalkodott tudom�nyoss�ga. Ahonnan ma sem vetj�k meg egyeseknek kegyes egyszer�s�g�t, felt�ve, hogy az nem teljesen tudatlans�gb�l ered.8. Az apostolok ugyan mindazokat papoknak nevezik, akik Krisztusban hisznek, de nem a szolg�latra val� tekintetb�l, hanem az�rt, mert Krisztus �ltal minden h�v� kir�lly� �s papp� lett �s mindny�jan vihet�nk Istennek lelki �ldozatokat. (1 P�t. 2,9 2 M�z. 19,6 Jel. 1,6) Teh�t a papi hivatal �s az egyh�zi szolg�lat nagyon k�l�nb�zik egym�st�l. Amaz ugyanis k�z�s minden kereszty�nnel, amint el�bb eml�tett�k, de emez nem. Mid�n azonban a p�p�s paps�got a Krisztus egyh�z�b�l kik�sz�b�lt�k: ezzel az egyh�zi szolg�latot nem t�r�lt�k el. Bizony�ra a Krisztus �j sz�vets�g�ben nincs t�bb� olyan paps�g, mint amilyen volt az �sz�vets�gi n�pn�l, melynek megvolt a k�ls� kenete, szent �lt�zete �s k�l�nf�le cerem�ni�ja, melyek is a Krisztus el�k�pei voltak, aki mid�n elj�tt a f�ldre, azokat bet�ltv�n, mind elt�r�lte, � az egyed�li f�pap marad �r�kk�n �r�kk�, (Zsid. 7,3) akinek a m�lt�s�g�b�l, hogy semmit le ne vonjunk: a pap elnevez�st egyetlenegy egyh�zi szolg�nak sem adjuk meg. Mert a mi Urunk az �jsz�vets�gbeli egyh�zban seholsem rendelt olyasf�le papokat, akik a szentel� p�sp�kt�l nyert hatalomn�l fogva naponk�nt az osty�t, mint az �r test�t �s v�r�t �ldozz�k meg �l�k�rt �s holtak�rt; hanem olyanokat, akik tan�tsanak �s a s�kramentomokat kiszolg�ltass�k.9. Hiszen P�l apostol egyszer�en �s r�viden elib�nk adv�n, hogy mit tartsunk az �jsz�vets�gbeli, vagyis kereszty�n egyh�z szolg�ir�l �s hogy mit tulajdon�tsunk nekik, �gy sz�l: �gy �t�ljen mifel�l�nk az ember, mint Krisztus szolg�i �s az Isten titkainak s�f�rai fel�l. (1 Kor. 4,1) K�vetkez�sk�ppen azt akarja az apostol, hogy az egyh�z szolg�it szolg�knak tekints�k. Hyperet�knak, azaz al�rendelt evez�s�knek nevezte �ket az apostol, akik egyed�l a korm�nyosra figyelnek; vagyis olyan emberek, akik nem �nmagoknak �s saj�t k�ny�k-kedv�k szerint, hanem m�soknak, tudniillik saj�t uraiknak �lnek, akiknek parancsait�l f�ggenek teljesen. Mert az egyh�z szolg�j�nak az van parancsolva, hogy mindennem� k�teless�g�ben ne a saj�t �nk�ny�t k�vesse, hanem csakis azt v�gezze, amit az � Ura parancsol. Az eml�tett szentirati helyen ki van fejezve, hogy kicsoda az �r, tudniillik Krisztus, akinek az egyh�zi szolg�lat minden teend�iben al� vannak rendelve az egyh�zi szolg�k. �s hogy min�l r�szletesebben megmagyar�zza az egyh�zi szolg�latot, azt teszi m�g hozz�, hogy az egyh�z szolg�i Isten titkainak s�f�rai, vagyis kezel�i. P�l apostol pedig Isten titkainak nevezte sok helyen, f�k�ppen ef�zusi levele harmadik r�sz�nek kilencedik vers�ben, a Krisztus evang�liom�t. A hajdankorban Krisztus s�kramentomait is titkoknak nevezt�k. K�vetkez�sk�ppen az egyh�z szolg�inak hivat�sa az, hogy a h�v�knek az evang�liomot hirdess�k �s a s�kramentomokat kiszolg�ltass�k. Mert m�sutt az evang�liomban azt olvassuk a h� �s okos szolg�r�l, hogy �t az �r gondvisel�v� tette az � h�za n�p�n, hogy azoknak eledelt adjon alkalmatos id�ben. (Luk. 12,42) Viszont m�sutt, az evang�liom szerint, egy messze f�ldre indul� ember, h�z�t elhagyv�n �s szolg�inak hatalmat adv�n, kinek-kinek megparancsolta az � dolg�t. (M�rk 13,34)10. Most teh�t b�zv�st sz�lhatunk egyetm�st az egyh�z szolg�inak hatalm�r�l �s k�teless�geir�l. E hatalom felett n�melyek igen buzg�n vitatkoztak �s hatalmuk al� hajtottak minden magasztost e f�ld�n, az �r parancsa ellen�re, aki �v�inek megtiltotta az uralkod�st �s aj�nlotta mindenek f�l�tt az al�zatoss�got. (M�t� 18,1-4 20,25-27 Luk. 22,25-26) Mindenesetre van egy m�s, tiszta �s korl�tlan hatalom, amelyet jog szerint val�nak is neveznek. E hatalom szerint mindenek a mindens�g Ur�nak, Krisztusnak vannak al�vetve, amik�nt err�l �nmaga bizonys�got tett, mondv�n: Teljes hatalom adatott n�kem mennyen �s f�ld�n; (M�t� 28,18) tov�bb�: �n vagyok amaz els� �s utols�; �me �lek �r�kk�n �r�kk� �s b�rok a pokolnak �s hal�lnak kulcsaival; (Jel 1,18) viszont: �n�la van a D�vid kulcsa; ki megnyitja �s senki be nem z�rja, bez�rja �s senki meg nem nyitja. (Jel. 3,7) Ezt a hatalmat az �r mag�nak tartja fenn �s nem ruh�zza �t senki m�sra, hogy azt�n � maga, folytonosan, a tev�keny szolg�inak szeml�l�je gyan�nt �lldog�ljon ott t�tlen�l. Mert �sai�s ekk�nt sz�l: Az � v�ll�ra adom a D�vid h�z�nak kulcs�t; (�sa. 22,22) azt�n �gy:Kinek v�ll�n l�szen fejedelems�g. (�sa. 9,6) Mert a korm�nyz�st nem teszi m�soknak a v�llaira, hanem megtartja �s gyakorolja hatalm�t ma is, mindeneket igazgatv�n.11. Eg�szen m�s a hivatali vagy szolg�lati hatalom, melyet az tart korl�tok k�z�tt, aki� a teljes hatalom. Ez ink�bb hasonl�t a szolg�lathoz, mint az uralkod�shoz. Mert ha valamely �r, saj�t h�za felett hatalmat ad a s�f�rj�nak: abb�l az okb�l adja �t neki a kulcsokat is, hogy azokkal bebocs�ssa a. h�zba, vagy kiz�rja a h�zb�l azokat, akiket az �r bebocs�ttatni, vagy kiz�rni akar. E hatalom szerint a szolga k�teless�gb�l cselekszi azt, amit ura parancsolt �s az �r helyesli, amit szolg�ja cselekszik �s azt akarja, hogy ennek tett�t �gy tekints�k �s ismerj�k el, mintha � maga cselekedte volna. Ide vonatkoznak amaz evang�liomi mond�sok:Neked adom a mennyorsz�gnak kulcsait �s valamit megk�t�zendesz vagy oldandasz a f�ld�n, megleszen k�tve vagy oldva az egekben is. (M�t� 16,19) Hasonlatosk�ppen: Valakinek megbocs�tj�tok b�neiket, megbocs�ttatnak nekik, akiknek megtartj�tok, megtartatnak. (J�n. 20,23) Ha pedig a szolga nem az ura parancsa szerint teljes�t mindent, hanem t�ll�p a megb�z�s hat�rain: akkor ura bizony�ra rosszalni fogja minden cselekedet�t. K�vetkez�sk�ppen az egyh�z szolg�inak egyh�zi hatalma az a hivatali cselekm�ny, amellyel a szolg�k Isten egyh�z�t korm�nyozz�k ugyan, de az egyh�zban mindent �gy cselekesznek, amint az �r ig�j�ben meghagyta. Ha ezek �gy t�rt�nnek, akkor �gy tekints�k a h�vek, mintha maga az �r cselekedte volna. A kulcshatalomr�l m�r fentebb is sz�lottunk egyetm�st.12. Az egyh�zban pedig minden szolg�nak egy �s ugyanazon hatalom vagyis foglalkoz�s adatott. Legal�bb kezdetben a p�sp�k�k �s presbyterek k�z�s munk�val korm�nyozt�k az egyh�zat; egyik sem emelkedett a m�siknak felibe, azaz nem ig�nyelt mag�nak nagyobb hatalmat vagy uras�got a p�sp�kt�rsai felett. Mert megeml�kezv�n az �r e szavair�l: Aki k�z�ttetek els� akar lenni, legyen szolg�tok. (Luk. 22,26) al�zatoss�gban �sszetartottak �s t�mogatt�k egym�st k�lcs�n�s szolg�latt�telekkel az egyh�z korm�nyz�s�ban �s fenntart�s�ban.13. A rend megtart�sa v�gett azonban az egyh�zi szolg�k k�z�l valamelyik megb�zott �sszeh�vta a gy�lekezetet �s a gy�l�sben a t�rgyaland� dolgokat el�terjesztette, m�sok v�lem�nyeit egybefoglalta, �ltal�ban er�lyesen fel�gyelt arra, hogy semmi zavar ne t�rt�nj�k. �gy cselekedett P�ter, amint az apostolok cselekedeteir�l �rott k�nyvben olvashat�; (Csel. 15,7) akit mindamellett ez�rt nem helyeztek m�sok f�libe, sem a t�bbiekn�l nagyobb hatalommal nem ruh�zt�k fel �t. Igen helyesen mondja Cyprianus v�rtan�, (De simplicitate clericorum) hogy a t�bbi apostol �ppen az volt, mint ami P�ter volt �s ugyanolyan tiszteletben �s hatalomban r�szes�lt, mint �. Az elkezd�s azonban egys�gb�l indul ki, hogy az egyh�z egynek bizonyuljon be. Hieronymus is hasonl�k�ppen sz�l P�l apostolnak Titushoz int�zett level�r�l �rott magyar�zat�ban: Miel�tt - �gymond - a s�t�n ingerl�s�re szakad�sok lettek volna a vall�sban, az egyh�zakat a presbyterek k�z�s tan�csa korm�nyozta. De mid�n kiki azokat, akiket megkeresztelt, mag��inak nem pedig Krisztus�inak tartotta: elhat�rozt�k, hogy egyet a presbyterek k�z�l kiszemelv�n, �t a t�bbiek f�libe emelik, az egyh�zr�l val� teljes gondoskod�st re� b�zz�k �s �gy irtj�k ki a visz�lkod�sok cs�r�it. E hat�rozatot azonban Hieronymus nem tartja isteni eredet� gyan�nt, mert azut�n hozz�teszi, hogy: Valamint a presbyterek tudj�k, hogy �k az egyh�z szok�sa szerint felebbval�iknak al�rendelve vannak: azonk�ppen a p�sp�k�k is tudj�k meg, hogy ink�bb szok�sb�l, mint az �r rendel�s�b�l t�bbek, mint a presbyterek �s az egyh�zat azokkal egy�tt k�z�sen kell korm�nyozniok. �gy nyilatkozik Hieronymus. Ann�lfogva senki sem tilthatja meg jogosan az Isten egyh�z�nak, hogy ehhez az �si alkotm�nyhoz visszat�rjen �s hogy azt fogadja el az emberi szok�s helyett.14. Az egyh�zi szolg�k k�teless�gei k�l�nf�l�k, mindamellett azokat n�melyek k�tf�l�re szor�tkoztatj�k, minden egyebet ezekbe foglalv�n be, melyek is nevezetesen: a Krisztus evang�liom�nak tan�t�sa �s a s�kramentomok helyes kiszolg�ltat�sa. Az egyh�zi szolg�k teend�je: a szent gy�lekezet egybeh�v�sa, ebben az Isten ig�j�nek magyar�z�sa �s az eg�sz tan�t�snak az egyh�z felfog�s�hoz �s annak haszn�ra val� alkalmaz�sa, hogy �gy a tan�t�s a hallgat�knak jav�ra �s a h�v�knek �p�l�s�re szolg�ljon. Hangs�lyozzuk, hogy az egyh�zi szolg�knak tiszte, hogy a tudatlanokat tan�ts�k, a k�sedelmesked�ket vagy alusz�konyokat az �r �taiban val� halad�sra ints�k �s szorgalmazz�k, a cs�ggedez�ket pedig vigasztalj�k, er�s�ts�k �s �vezz�k f�l a s�t�n k�l�nf�le k�s�rt�sei ellen; tov�bb� a b�n�s�ket feddj�k, a t�velyg�ket �tbaigaz�ts�k, az elesetteket f�lemelj�k, az ellenmond�kat meggy�zz�k, v�gre a farkasokat az �r akl�t�l el�zz�k, a b�n�ket �s b�n�s�ket b�lcsen �s komolyan megr�j�k �s el ne n�zz�k s el ne hallgass�k a b�nt; egyszersmind azonban a s�kramentomokat kiszolg�ltass�k, az azokkal val� helyes �l�st aj�nlj�k �s az azokban val� r�szes�l�shez j�zan tan�t�ssal mindenkit el�k�sz�tsenek; a h�v�ket szent egyess�gben meg�rizz�k, a visz�lkod�sokat megakad�lyozz�k, mint szint�n a tudatlanokat a kereszty�ns�gben oktass�k, a szeg�nyek sz�ks�gleteit a gy�lekezetnek aj�nlj�k, a betegeket �s k�l�nf�le megpr�b�ltat�sokkal terhelteket megl�togass�k, oktass�k �s az �let �tj�n megtarts�k; ezenk�v�l pedig nyilv�nos im�dkoz�sokat, sz�ks�g idej�n k�l�n k�ny�rg�seket tartsanak b�jt�l�ssel azaz szent �nmegtart�ztat�ssal �s buzg�n �gyeljenek mindarra, ami csak az egyh�zak nyugalm�ra, b�kess�g�re �s jav�ra szolg�l. Hogy pedig az egyh�z szolg�ja mindezt ann�l helyesebben �s k�nnyebben teljes�thesse, k�l�n�sen megk�v�ntatik t�le, hogy legyen istenf�l�, buzg� az im�dkoz�sban, a szent�r�st olvasgassa, mindenkor �s mindenben �bren legyen �s feddhetetlen �lettel t�nd�k�lj�k mindenek el�tt.15. �s mivel az egyh�zban m�lhatatlanul kell lenni fegyelemnek �s a r�giekn�l hajdan szok�sban volt a kiz�r�s �s Isten n�p�n�l egyh�zi t�rv�nysz�kek is voltak, amelyekben ezt a fegyelmet b�lcs �s kegyes f�rfiak gyakorolt�k: teh�t az is tiszte volt az egyh�z szolg�inak, hogy a fegyelmet az id�, k�zj� �s sz�ks�g k�v�nalmai szerint a tagok �p�l�s�re alkalmazz�k. Mely c�lb�l szab�lyul mindig szem el�tt tartand�, hogy mindenek �p�l�sre t�rt�njenek, �kesen j� renddel, zsarnokoskod�s �s zavar n�lk�l. (1 Kor. 14,40) Mert az apostol arr�l tesz bizonys�got, hogy hatalmat adott neki az Isten az egyh�zban, nem a rombol�sra pedig, hanem az �p�t�sre. (2 Kor. 10,8) Maga az �r is megtiltotta, hogy a konkolyt az � sz�nt�f�ld�b�l kigyoml�lj�k, ha f�lni lehet att�l, hogy vele egy�tt a b�z�t is kit�pik. (M�t� 13,29)16. Egy�bk�nt k�rhoztatjuk ez�ttal a donatist�k t�velyg�s�t, akik a tannak �s a s�kramentomok kiszolg�ltat�s�nak hat�lyos vagy sikertelen volt�t az egyh�z szolg�inak j� vagy rossz �lete szerint m�rlegelik. Mert tudjuk, hogy Krisztus szav�t m�g a gonosz szolg�k sz�j�b�l is hallgatni kell, mert maga az �r mondja: Amelyeket nektek parancsolnak, megcselekedj�tek, az � cselekedeteik szerint pedig ne cselekedjetek. (M�t� 23,2) Tudjuk, hogy a s�kramentomokat Krisztus szerz�se �s ig�je szenteli meg �s azok hat�sa megvan a kegyesekre n�zve, m�g ha szinte m�ltatlan szolg�k szolg�ltatj�k is ki azokat. E t�rgyr�l Istennek dics��lt szolg�ja Augustinus sokat vitatkozott a szent�r�sb�l a donatist�k ellen.17. Sz�ks�ges azonban k�ts�genk�v�l, hogy az egyh�z szolg�i k�z�tt kell� fegyelem legyen. Ez okb�l azok tan�t�s�t �s �let�t buzg�n meg kell vizsg�lni az egyh�zi gy�l�seken. A hib�z�kat - ha megjav�that�k - a v�nek dorg�lj�k meg �s t�r�ts�k a j� �tra; vagy, hogyha jav�thatatlanok, akkor az igazi p�sztorok mozd�ts�k el �s mint farkasokat az �r ny�j�t�l, �zz�k el �ket. Ha ugyanis t�vtan�t�k: abban az esetben teljess�ggel nem szabad �ket megt�rni. Az egyetemes zsinatokat nem rosszaljuk, ha apostoli p�lda m�dj�ra az egyh�znak �dv�re �s nem vesz�lyeztet�s�re tartj�k azokat.18. Minden h� szolga, mint j� munk�s, m�lt� a maga jutalm�ra �s nem v�tkezik egy sem, ha elfogadja a d�jaz�st �s mindazt, amire a maga �s csal�dja sz�m�ra sz�ks�ge van. Mert az apostol bizony�tja, hogy ezt a gy�lekezet jogosan adja �s az egyh�z szolg�i jogosan fogadj�k el. (1 Kor. 9 1 Tim. 5) Az apostoli tan�t�s megc�folja az �jrakeresztel�ket, akik a hivatalukb�l �l� egyh�zi szolg�kat k�rhoztatj�k �s szidalmazz�k.                                                                                                                           XIX. R�SZ

A Krisztus egyh�z�nak s�kramentomair�l

1. Isten az � ig�je hirdet�s�vel mindj�rt kezdetben egybekapcsolta egyh�z�ban a s�kramentomokat, vagyis a s�kramentomi jegyeket. Err�l tan�skodik ugyanis az eg�sz szent�r�s. A s�kramentomok pedig titokzatos jegyek, azaz szent szertart�sok, vagy szent cselekm�nyek, melyet Isten maga szerzett; ig�j�b�l, jegyekb�l �s jelzett dolgokb�l �llanak, amelyekkel �, az ember ir�nt megmutatatt igen nagy j�t�tem�nyeit az egyh�zban eml�kezetben tartja �s ottan-ottan meg�j�tja; amelyekkel tov�bb� �g�reteit meger�s�ti �s amiket bels�k�ppen tesz vel�nk, azokat k�ls�k�ppen elib�nk t�rja �s mintegy szemmel l�that�kk� teszi �s ek�ppen hit�nket Lelk�nek sz�v�nkben val� munk�lkod�sa �ltal er�s�ti �s n�veli, v�gre azokkal minket minden m�s n�pt�l �s vall�st�l elk�l�n�t s egyed�l mag�nak szentel �s mag�hoz k�t �s megjelenti, hogy mit k�v�n t�l�nk.2. Bizony�ra m�sok az �-, m�sok az �jsz�vets�gi n�p s�kramentomai. Az �sz�vets�gi n�p s�kramentomai voltak: a k�r�lmet�lked�s (1 M�z. 17,10) �s a h�sv�ti b�r�ny, (2 M�z. 12,3) amelyet meg�ldoztak, amely okb�l azon �ldozatok k�z� sz�ml�lt�k, amelyeket teljes�tettek a vil�g kezdete �ta. Az �jsz�vets�g n�p s�kramentomai a kereszts�g (M�t� 28,19) �s az �rvacsora. (M�t� 26,26 1 Kor. 11,24)3. Vannak, akik az �jsz�vets�gi n�p s�kramentomai gyan�nt hetet sz�ml�lnak, amelyek k�z�l mi a b�nb�n�st, az egyh�zi szolg�k felavat�s�t, de nem azt a p�pist�st, hanem az apostolit �s a h�zass�got elismerj�k ugyan Isten hasznos int�zm�nyei�l, de s�kramentomokul nem. A b�rm�l�s �s az utols� kenet emberek tal�lm�nyai, amelyek n�lk�l az egyh�z minden k�r n�lk�l el lehet. Nincsenek is azok meg a mi egyh�zainkban. Mert van benn�k valami olyan, amit v�gk�ppen nem helyeselhet�nk. Minden �z�rked�st, melyet a r�maiak a s�kramentomok kiszolg�ltat�s�n�l gyakorolnak, hat�rozottan k�rhoztatunk.4. Minden s�kramentomnak egyed�li szerz�je Isten, de nem az ember. S�kramentomokat emberek nem rendelhetnek, mert azok az Isten tisztelet�re tartoznak. Az embereknek pedig nem az a tiszte, hogy istentiszteletet rendeljenek �s alkossanak, hanem hogy az Istent�l rendelt tiszteletet elfogadj�k �s meg�rizz�k. Ezenk�v�l a jegyekhez �g�retek vannak kapcsolva, amelyek megk�v�nj�k a hitet. A hit pedig egyed�l Isten ig�j�n alapszik. Isten ig�j�t t�rv�nyt�bl�knak vagy okiratoknak tartjuk, a s�kramentomok pedig megannyi pecs�tek, amelyeket maga Isten nyom r� az okiratokra. �s valamint Isten a s�kramentomok szerz�je: ak�ppen � munk�lkodik sz�netlen�l az egyh�zban, amelyben a s�kramentomokat rendesen szolg�ltatj�k ki; elannyira, hogy a h�v�k, mikor a s�kramentomokat az egyh�z szolg�it�l elfogadj�k, azt ismerik el, hogy Isten munk�lkodik az � int�zm�ny�ben, teh�t �gy fogadj�k a s�kramentomokat, mintha mag�nak Istennek kez�b�l venn�k �t, �s nekik az egyh�zi szolga v�tke (ha szinte igen nagy volna is az), �rtalmukra nincs, mivel tudj�k, hogy a s�kramentomok tisztas�ga az �r szerz�s�t�l f�gg. Ahonnan vil�gosan k�l�nbs�get is tesznek a s�kramentomok kiszolg�ltat�s�n�l az �r �s az � szolg�ja k�z�tt, azt vallv�n, hogy a s�kramentomok �ltal jelzett dolgokat maga az �r adja, a jegyeket pedig az �r szolg�i adj�k.5. A f�dolog egy�bir�nt, amelyet Isten minden s�kramentomban elib�nk terjeszt �s amelyre figyelmeztek s figyelmeznek az �sszes h�v�k minden id�ben (amit n�melyek a s�kramentomok l�nyeg�nek �s anyag�nak neveznek), Krisztus a Megv�lt�, amaz egyetlen �ldozat, (1 Kor. 5,7) vagyis Istennek ama B�r�nya, (J�n. 1,29) aki meg�letett a vil�g kezdet�t�l fogva, �s ama k�szikla, amelyb�l ittak minden el�deink, (1 Kor. 10,4) aki �ltal minden v�lasztottak k�r�lmet�lkednek k�z n�lk�l a Szentl�lek �ltal (R�m. 2,29) �s megmosatnak minden b�neikb�l �s t�pl�lkoznak Krisztus val�s�gos test�vel �s v�r�vel az �r�k �letre.6. �s ami a s�kramentomokban lev� f�f� dolgot �s mag�t a val�s�got illeti, arra n�zve mindk�t sz�vets�gbeli n�p s�kramentomai egyenl�k. Mert a s�kramentomokban lev� f�f� dolog �s maga a val�s�g mindegyikn�l Krisztus, a h�v�k egyed�li K�zbenj�r�ja �s Megv�lt�ja. Mindegyikn�l ugyanazon egy Isten a s�kramentomok szerz�je. Mindk�t n�pnek jegyek�l, s�t az � kegyelm�nek �s �g�reteinek pecs�tei�l adta Isten azokat, hogy az � igen nagy j�t�tem�nyeire eml�keztessenek, azokat fel-fel�j�ts�k, viszont a h�v�ket a vil�g minden m�s vall�s�t�l megk�l�nb�ztess�k, v�gre, hogy azokat a h�v�k lelkik�ppen hit �ltal fogadj�k �s elfogadv�n, az egyh�zhoz f�z�djenek �s k�teless�geikre �gyeljenek. Ezekben �s ezekhez hasonl�kban nem k�l�nb�znek mindk�t sz�vets�gbeli n�p s�kramentomai, �mb�r azok a jegyekre n�zve k�l�nb�z�k. Ezekre n�zve pedig jelent�keny k�l�nb�z�s�get �llap�tunk meg: mert a mi s�kramentomaink szil�rdabbak �s tart�sabbak, tudniillik a vil�g v�gezet�ig soha meg nem v�ltoznak. Ezek egyszersmind beteljesedettnek �s befejezettnek bizony�tj�k mindazt a dolgot �s �g�retet, aminek a leend� beteljesed�s�t amazok m�g csak jelezt�k. Viszont a mieink egyszer�bbek �s kev�sb� f�rads�gosak, kev�sb� k�lts�gesek �s nincsenek szertart�sokba burkolva; azonk�v�l nagyobb n�pre tartoznak, amely nevezetesen az eg�sz vil�gon el van terjedve, �s mivel vil�gosabbak s nagyobb hitet id�znek el� a Szentl�lek �ltal, teh�t b�s�gesebb lelki �ld�s k�veti �ket.7. Bizony�ra, mivel Krisztust igaz Messi�sul adta nek�nk az Isten �s a kegyelem b�s�gesen ki�radott az �jsz�vets�gi n�pre: val�s�ggal megsemmis�ltek �s megsz�ntek az �sz�vets�gi n�p s�kramentomai �s hely�kbe l�ptek az �jsz�vets�g jegyei, �gymint a k�r�lmet�lked�s hely�be a kereszts�g �s a h�sv�ti b�r�ny �s �ldozatok hely�be az �rvacsora.8. Mik�nt hajdan a s�kramentomok ig�b�l, jegyb�l �s jelzett dologb�l �llottak: ak�ppen most is ugyanazon r�szekb�l vannak: mert Isten ig�j�vel lesznek s�kramentomokk�, amik nem voltak azel�tt; ugyanis megszenteli �ket az ige �s megszentelteknek nyilv�n�tja �, aki szerzette. Megszentelni, vagy szent c�lra sz�nni ezt jelenti: valamely dolgot Istennek �s szent haszn�latra felaj�nlani, azaz a k�z�ns�ges �s mindennapi haszn�latt�l elk�l�n�teni �s szent haszn�latra rendelni. Mert a s�kramentomokban k�z�ns�ges haszn�lat�, k�ls� �s l�that� dolgokat vesz�nk jegyek gyan�nt; ugyanis a kereszts�gben jegy a v�z eleme �s az egyh�zi szolga �ltal eszk�z�lt l�that� megmos�s; a jelzett dolog pedig az �jj�sz�let�s �s a b�n�kb�l val� megmos�s. (Csel. 2,38) Az �rvacsor�ban pedig jegy a keny�r �s bor, a k�zhaszn�latb�l vett eledel �s ital, m�g a jelzett dolog az �rnak hal�lra adott teste �s �rett�nk kiontatott v�re, vagyis az �r test�nek �s v�r�nek vel�nk val� k�zl�se. (M�t� 26,27-28 1 Kor. 10,16) K�vetkez�sk�ppen a v�z, keny�r �s bor, term�szet szerint �s az isteni rendel�sen meg a szent haszn�laton k�v�l csup�ncsak az, aminek mondjuk �s tapasztaljuk. Ha azonban hozz�j�rul az �r besz�de, Isten nev�nek seg�ts�g�l h�v�s�val, meg az els� szereztet�s �s megszentel�s fel�j�t�s�val: akkor azok a jegyek megszenteltetnek �s Krisztus is megszentelteknek nyilv�n�tja �ket. Mert Krisztus els� szerz�se �s a s�kramentomok megszenteltet�se mindig foganatos marad az Isten egyh�z�ban, annyira, hogy akik nem m�sk�ppen szolg�ltatj�k ki a s�kramentomokat, hanem �gy, amint azokat kezdetben az �r szerzette: azok most is ama mindenn�l fens�gesebb els� megszentel�st �lvezik. �s ez�rt mondatnak el a s�kramentomok kiszolg�ltat�sakor a Krisztus saj�t szavai.9. �s mivel az Isten ig�j�b�l azt tanuljuk, hogy ezeket a jegyeket az �r m�s c�lra szerzette, mint ahogy k�z�ns�gesen �lni szoktak vel�k: az�rt azt tan�tjuk, hogy a jegyek most, a vel�k val� szent �l�skor a jelzett dolgok neveit viselik �s t�bb� nem csup�ncsak v�znek, keny�rnek �s bornak h�vj�k azokat, hanem �jj�sz�let�snek, vagy meg�jul�s f�rd�j�nek is, viszont az �r test�nek �s v�r�nek, vagyis az �r teste �s v�re jegyeinek vagy s�kramentomainak; �m nem az�rt, mintha a jegyek a jelzett dolgokk� �tv�ltozn�nak �s megsz�nn�nek azok lenni, amik term�szet szerint. K�l�nben ugyanis nem voln�nak s�kramentomok; ha csup�ncsak mag�b�l a jelzett dologb�l �llan�nak, akkor nem voln�nak azoknak a jegyei. A jegyek azonban az�rt viselik a jelzett dolgok neveit, mivel szent dolgoknak titokzatos jegyei �s mivel a jegyek �s a jelzett dolgok egym�ssal s�kramentomi kapcsolatban vannak, m�g pedig egybekapcsolja, vagyis egyes�ti �ket a titokzatos jelent�s �s Annak akarata, vagyis c�lja, aki a s�kramentomokat szerzette. Mert a v�z, keny�r �s bor nem k�z�ns�ges, hanem szent jegyek. �s aki a kereszts�g viz�t szerzette, nem azzal az akarattal �s c�llal szerzette, hogy a h�v�ket a kereszts�g viz�vel csak le�nts�k, �s aki azt parancsolta, hogy az �rvacsor�ban kenyeret egy�nk �s bort igyunk, nem azt akarta, hogy a h�v�k csak kenyeret �s bort vegyenek magukhoz, titokzatoss�g n�lk�l, amint odahaza kenyeret esznek: hanem, hogy a jelzett dolgokban is lelkik�ppen r�szes�ljenek �s hit �ltal val�s�ggal megmosassanak b�neikb�l �s Krisztussal egyes�ljenek.

10. Annakok��rt �ppen nem helyeselj�k azok v�leked�s�t, akik a s�kramentomok megszentel�s�t tudom is �n micsoda saj�ts�goknak �s a megszentel�st v�gz�, vagy a megszentel�st v�gezni sz�nd�koz� egy�nt�l hangoztatott szavak elmond�s�nak vagy erej�nek, vagy m�s mell�kes dolgoknak tulajdon�tj�k, melyek sem Krisztus, sem az apostolok besz�de vagy p�ld�ja r�v�n nem sz�llottak re�nk. Nem helyeselj�k azok tan�t�s�t sem, akik a s�kramentomokr�l, mint valami k�z�ns�ges, nem megszentelt vagy foganatos jegyekr�l besz�lnek. Nem helyeselj�k azok n�zet�t sem, akik a l�thatatlanok�rt megvetik a s�kramentomokban lev� l�that� dolgokat �s �ltal�ban azt hiszik, hogy e jegyek r�jok n�zve feleslegesek, mivel azt gondolj�k, hogy a jelzett dolgokban m�r r�sz�k van. Ilyeneknek tartott�k a messalianusokat. De nem hagyjuk helybe azok tan�t�s�t sem, akik azt mondj�k, hogy a kegyelem �s a jelzett dolgok oly szoros kapcsolatban vannak a jegyekkel, hogy akik k�ls�k�ppen r�szes�lnek a jegyekben, azok a kegyelemben �s a jelzett dolgokban bels�k�ppen szint�n r�szesek, b�rmilyenek is �k magok.

11. �m, valamint a s�kramentomok hat�s�t nem az egyh�zi szolg�k m�lt� vagy m�ltatlan volta szerint, �gy nem is az azokban r�szes�l�k �llapota szerint �rt�kelj�k, mivel elismerj�k, hogy a s�kramentomok hat�sa a hitt�l, jelesen Isten igazs�g�t�l �s mer� j�s�g�t�l f�gg. Mert mik�ppen Isten ig�je Isten ig�je marad, melyben nemcsak puszta szavakat mondanak el, amikor azt hirdetik, hanem benne egyszersmind a szavak �ltal jelzett vagy jelentett dolgokat is aj�nlja az Isten, noha az istentelenek vagy hitetlenek a szavakat hallj�k �s �rtik ugyan, de a jelzett dolgokban nem r�szes�lnek, mivel azokat igaz hittel el nem fogadj�k: azonk�ppen az ig�b�l, jegyekb�l �s jelzett dolgokb�l �ll� s�kramentomok is igaz �s hathat�s s�kramentomok maradnak, melyek nemcsak jelzik a szent dolgokat, hanem Isten aj�nl�sa folyt�n meg is vannak benn�k a jelzett dolgok, hab�r a hitetlenek nem fogadj�k is el az aj�nlott dolgokat. Ennek nem Isten az oka, aki ad �s aj�nl, hanem oka ennek az emberek b�ne, akik hit n�lk�l �s m�ltatlanul veszik el a jegyeket, akiknek hitetlens�ge az Isten h�s�g�t nem semmis�ti meg. (R�m. 3,3)12. Mivel m�r a s�kramentomok mivolt�t mindj�rt el�l el�adtuk, egyszersmind k�zben azt is megmagyar�ztuk, hogy mi v�gre szereztettek: nem sz�ks�ges az egyszer m�r mondottakat unalomig ism�telgetni; k�vetkez�sk�ppen sz�lunk egyenk�nt az �jsz�vets�gi n�p s�kramentomair�l.      XX. R�SZ

A szent kereszts�gr�l

l. A kereszts�get Isten szerzette �s szentelte meg. El�sz�r keresztelt J�nos, aki Krisztust a Jord�n viz�be bemer�tette. (M�t� 3,6-16) Innen ment az �tal az apostolokra, akik szint�n v�zzel kereszteltek. Az �r hat�rozottan megparancsolta nekik, hogy az evang�liomot hirdess�k �s kereszteljenek az Aty�nak �s a Fi�nak �s a Szentl�leknek nev�be. (M�t� 28,19 M�rk 16,15-16) �s mikor a zsid�k azt k�rdezt�k P�tert�l, hogy mit cselekedjenek, � �gy sz�lt: Keresztelkedjetek meg mindny�jan a J�zus Krisztus nev�be, a b�n�knek bocs�nat�ra �s veszitek a Szentl�leknek aj�nd�k�t. (Csel. 2,38) Ez�rt n�melyek a kereszts�get az Isten n�pe k�z� felavat� jegynek nevezt�k, amellyel tudniillik Isten v�lasztottai felavattatnak az Istennek.2. Isten egyh�z�ban csup�ncsak egy kereszts�g van (Ef�z. 4,5) �s el�g is egyszer megkeresztelkedni, vagyis Istennek szenteltetni. Az egyszer elfogadott kereszts�g pedig az eg�sz �leten kereszt�l tart, �s ez, az Isten gyermekeiv� val� fogadtat�sunknak �r�k pecs�te. Mert a Krisztus nev�be val� megkeresztelked�s annyi, mint az Isten fiainak sz�vets�g�be �s csal�dj�ba, teh�t �r�ks�g�be val� be�r�s, felavat�s �s befogad�s, s�t m�r most, az Isten nev�r�l val� elnevez�s, azaz hogy Isten fi�nak nevez�s, �gyszint�n a b�n�k szenny�t�l val� megtisztul�s �s az �j �s �rtatlan �letre Isten k�l�nf�le kegyelm�vel val� megaj�nd�koztat�s. (Zsid. 10,22-23 1 P�t. 3,21) A kereszts�g e szerint eml�kezetben tartja �s meg�j�tja Istennek a haland�k nemzets�ge ir�nt megbizony�tott igen nagy j�t�tem�ny�t. (R�m. 5,8-9) Mert mindny�jan b�n�k szennyj�ben sz�lett�nk (Zsolt. 51,7) �s harag fiai vagyunk; Isten pedig, aki gazdag az irgalmass�gban, (Ef�z. 2,4) megtiszt�t minket a b�n�kb�l, ingyen, az � Fi�nak v�re �ltal (1 Kor. 6,11) �s � benne minket fiaiv� fogad �s �gy minket szent sz�vets�ggel mag�hoz csatol s k�l�nf�le aj�nd�kaival gazdag�t, hogy �j �letet �lhess�nk. (Tit. 3,5)3. Mindezeket megpecs�teli a kereszts�g. Mert Isten a Szentl�lek �ltal bels�k�ppen �jj�sz�l, megtiszt�t �s meg�j�t benn�nket, k�ls�k�ppen pedig a legnagyobb aj�nd�kok megpecs�tel�s�t nyerj�k a v�zben, amely azokat a nagy j�t�tem�nyeket is megjelen�ti �s mintegy szemmel l�that�an felt�rja el�tt�nk. Ez�rt keresztelked�nk meg, azaz mosatunk vagyis hintet�nk meg l�that� v�zzel. A v�z ugyanis a szennyet lemossa, az elal�lt �s felhev�lt testeket fel�d�ti �s megfriss�ti. Isten kegyelme pedig ezeket a j�t�tem�nyeket ny�jtja a lelkeknek m�g pedig l�thatatlan, vagyis lelki m�don.4. Viszont a kereszts�g jegye �ltal elk�l�n�t minket Isten minden m�sf�le vall�st�l �s n�pt�l �s �nmag�nak szentel tulajdonul. Annakok��rt mi, mikor megkeresztelked�nk, vall�st tesz�nk hit�nkr�l �s k�telezz�k magunkat Isten ir�nt val� engedelmess�gre �s a testis�gnek meg�ld�kl�s�re, �j �letre; �s �gy Krisztus vit�zked� szent sereg�be be�ratunk, hogy �let�nk eg�sz folyama alatt harcoljunk a vil�g, a s�t�n �s saj�t test�nk ellen. (R�m. 6,2-4) Ezenk�v�l az egyh�z egy test��l keresztelked�nk meg, (Gal. 3,27-28) hogy az egyh�z minden tagj�val egyugyanazon vall�sban �s egym�s ir�nt val� k�lcs�n�s k�teless�gekben sz�pen megegyezz�nk. (1 Kor. 12,13)5. Hissz�k, hogy a kereszts�gnek legt�k�letesebb alakja az, mellyel maga Krisztus megkeresztelkedett �s amellyel kereszteltek az apostolok. Teh�t, amiket azut�n emberi tal�lm�nyb�l hozz�adtak �s alkalmaztak az egyh�zban, azokat nem tartjuk sz�ks�geseknek a kereszts�g t�k�letes volt�ra n�zve; ilyesf�l�k: az �rd�g�z�s, azt�n az �g� gyertya, olaj, s�, ny�l �s egy�b hasonl� dolgok, valamint az is, hogy a kereszts�get �venk�nt k�tszer t�bbf�le cerem�ni�val megszentelik. Mert mi azt hissz�k, hogy az egyh�znak egyetlen kereszts�g�t Isten az els� szereztet�skor megszentelte �s az ige �ltal megszenteli s most is foganatos az, az Isten els� meg�ld�sa k�vetkezt�ben.6. Tan�tjuk, hogy az egyh�zban a kereszts�get nem szabad asszonyoknak vagy b�b�knak kiszolg�ltatni, mert P�l apostol eltiltotta az asszonyokat az egyh�zi szolg�latokt�l, (1 Kor. 14,34) m�r pedig a kereszts�g az egyh�zi szolg�latokhoz tartozik.7. K�rhoztatjuk az anabaptist�kat, akik tagadj�k, hogy a h�v�kt�l sz�letett kisdedeket meg kell keresztelni. Minthogy m�r az evang�liomi tudom�ny szerint ezek� a mennyeknek orsz�ga �s �k az Isten sz�vets�g�ben bennevannak: ugyan mi�rt ne k�z�ln�k vel�k az Isten sz�vets�g�nek jegy�t? Mi�rt ne avatn�k fel �ket a szent kereszts�g �ltal, holott �k bennevannak az Isten egyh�z�ban �s Istennek tulajdonai? K�rhoztatjuk az anabaptist�kat m�s egy�b tan�tm�nyaik�rt is, amelyek az Isten ig�j�vel mer�ben ellenkeznek. Mi teh�t nem vagyunk anabaptist�k �s nincs is vel�k semmi k�z�nk semmif�le dolgukban.                                                                                                                               XXI. R�SZ

Az �r szent vacsor�j�r�l

1. Az �r vacsor�j�t, (1 Kor. 11,20) melyet az �r�s �r asztal�nak �s eucharisti�nak azaz h�laad�snak (M�t� 26,26 M�rk 14,23) is nevez, az�rt h�vjuk �ltal�ban vacsor�nak, mert azt Krisztus amaz � utols� vacsor�z�sa alkalm�val szerzette �s most is azt jelen�ti meg el�tt�nk �s abban a h�v�k lelki eledellel �s itallal t�pl�lkoznak. Az �rvacsor�nak szerz�je ugyanis nem angyal, avagy ember, hanem maga az Isten Fia, a mi Urunk J�zus Krisztus, aki azt legel�sz�r szentelte egyh�za sz�m�ra. Ama megszentel�s vagy meg�ld�s pedig megmarad m�g most is mindazokn�l, akik nem m�s vacsor�t szolg�ltatnak ki, hanem mag�t azt, amelyet az �r szerzett, amelyn�l az �r vacsor�ja szereztet�si ig�it hangoztatj�k �s igaz hittel minden tekintetben egyed�l Krisztusra n�znek, akinek mintegy a kezeib�l veszik mindazt, amiben az egyh�z szolg�inak szolg�lata folyt�n r�szes�lnek.2. E szent szertart�ssal az �r �l�nk eml�kezetben akarja tartani a haland� emberi nemzets�g ir�nt tan�s�tott igen nagy j�t�tem�ny�t, nevezetesen azt, hogy �, aki test�nek hal�lra ad�s�val �s v�r�nek kiontat�s�val minden b�n�nket megbocs�totta �s az �r�k hal�lt�l �s a s�t�n hatalm�b�l minket megv�ltott, most m�r saj�t test�vel t�pl�l �s v�r�vel itat, amelyek - ha azokat igaz hittel, lelkik�ppen �lvezz�k - az �r�k �letre t�pl�lnak benn�nket. �s ez a nagy j�t�tem�ny mindannyiszor meg�jul, valah�nyszor az �r vacsor�j�t kiszolg�ltatj�k. Mert az �r mond�: Ezt cselekedj�tek az �n eml�kezetemre. (Luk. 22,19) E szent vacsora egyszersmind tan�bizonys�g arr�l, hogy az �r teste val�s�ggal hal�lra adatott �rett�nk �s az � v�re a mi b�neink bocs�nat�ra ontatott ki, hogy hit�nk ne ingadozzon.3. �s csakugyan ebben a s�kramentomban az �r szolg�ja l�that� m�don, k�ls�k�ppen megjelen�ti �s mintegy szemmel l�that�v� teszi azt, amit bels�k�ppen, l�thatatlan m�don maga a Szentl�lek teljes�t lelk�nkben. K�ls�k�ppen osztja az �r szolg�ja a kenyeret, e szavakat mondv�n: Vegy�tek, egy�tek, ez az �n testem; vegy�tek �s ossz�tok el egym�s k�z�tt; igyatok ebb�l mindny�jan, ez az �n v�rem. (M�rk 14,22-25) A h�v�k teh�t azt fogadj�k el, amit az �r szolg�ja ad n�kik �s eszik az �r kenyer�t �s isznak az �r pohar�b�l; azonk�zben bels�k�ppen Krisztusnak a Szentl�lek �ltal val� munk�lkod�sa k�vetkezt�ben magokhoz veszik az �r test�t �s v�r�t s azokkal t�pl�lkoznak az �r�k �letre. (J�nos 6,55) Mert Krisztus teste �s v�re val�s�gos �tel �s ital az �r�k �letre, �s az �rvacsor�ban a legf�bb �maga Krisztus, amennyiben � adatott hal�lra �rett�nk �s � a mi Megv�lt�nk. Nem is t�rj�k, hogy az � hely�be valami egyebet tegyenek.4. Hogy pedig min�l helyesebben �s vil�gosabban meg�rtse kiki, hogy Krisztus teste �s v�re mim�don �tele �s itala a h�v�knek, �s hogy mik�nt fogadj�k azt a h�v�k az �r�k �letre: m�g ezt a n�h�ny sz�t ide iktatjuk. Az ev�snek nemcsak egy m�dja van; nevezetesen van testi ev�s, mikor az ember az eledelt sz�j�ba veszi, fogaival megr�gja �s lenyeli. Az ev�snek eme m�dja szerint a kapernaumbeliek egykor azt hitt�k, hogy �gy kell majd enni�k az �r test�t. De az �r megc�folta �ket. (J�n. 6,63) Mert valamint a Krisztus test�t, b�n �s iszonyatoss�g n�lk�l testik�ppen megenni nem lehet: azonk�ppen nem is testnek val� eledel az. Ezt mindenki k�nytelen bevallani. Mi teh�t helytelen�tj�k a p�p�k hat�rozm�nyai k�z�tt az ide vonatkoz� k�nont, (Ego Berengarius de consecrat. distinct. 2.) mert az �s h�v�k nem hitt�k, �s mi sem hissz�k, hogy Krisztus test�t testi sz�jjal, testik�ppen �s val�s�ggal kell enni.5. Van a Krisztus test�nek lelkik�ppen val� ev�se is; de arr�l nem �gy kell v�lekedni, mintha maga az eledel v�ltozn�k �t l�lekk�, hanem �gy, hogy az �r teste �s v�re, megtartv�n a maga l�nyeg�t �s tulajdons�g�t, lelkik�ppen k�z�ltetik vel�nk, teljess�ggel nem testi, hanem lelki m�don, a Szentl�lek �ltal, aki tudniillik az �r test�nek �s v�r�nek �rett�nk t�rt�nt hal�lra ad�s�val szerzett javakat: a b�nbocs�natot, a megv�lt�st �s az �r�k �letet saj�tunkk� teszi �s vel�nk k�zli, �gy hogy Krisztus �l benn�nk �s mi �l�nk �benne, �s azt cselekszi, hogy igaz hit �ltal r�szeseiv� lesz�nk Annak, aki lelk�nknek eledele �s itala, azaz a mi �let�nk. Mert mik�ppen a testi eledel �s ital nemcsak �d�ti �s er�s�ti, hanem �letben is megtartja test�nket: ak�ppen Krisztusnak �rett�nk hal�lra adott teste �s �rett�nk kiontatott v�re lelk�nket nemcsak er�s�ti �s �d�ti, hanem �letben is megtartja; �m nem amennyiben testik�ppen essz�k, illet�leg isszuk, hanem amennyiben Istennek Lelke lelkik�ppen k�zli vel�nk azokat; mert az �r mondja: A keny�r, melyet �n adok, az �n testem, melyet adok e vil�g �let��rt; (J�n. 6,51) tov�bb�: A test (tudniillik testik�ppen v�ve) nem haszn�l semmit, a l�lek az, mely megeleven�t. A besz�dek, melyeket �n sz�lok nektek, l�lek �s �let. (J�n. 6,63)6. �s valamint az eledelt ev�s �ltal kell magunkhoz venni, hogy benn�nk hasson �s siker�t rajtunk megmutassa, mivel ha f�lretessz�k, akkor nincs hasznunkra: �ppen�gy Krisztust is hittel kell elfogadnunk, hogy a mi�nk legyen s benn�nk �ljen �s mi �benne. Mert maga mondja: �n vagyok az �letnek ama kenyere, aki �nhozz�m j�, semmik�ppen meg nem �hezik �s aki hiszen �nbennem, nem szomjuhozik meg soha. (J�n. 6,35) Viszont: Aki engemet ej�nd, �l az is �n �ltalam �s az �nbennem lakozik �s �n is abban. (J�n. 6,56-57) Mindezekb�l vil�gos, hogy mi nem valami k�pzelt eledelt �rt�nk a lelki eledel alatt, hanem igenis mag�t az �rnak �rett�nk hal�lra adott test�t, melyben azonban a h�v�k nem testik�ppen, hanem lelkik�ppen hit �ltal r�szes�lnek. E dologra vonatkoz�lag a mi Megv�lt� Krisztus Urunk tan�t�s�t k�vetj�k minden tekintetben, amint meg van �rva J�nos evang�lioma hatodik r�sz�ben.7. �s az �r test�nek ilynem� ev�se �s v�r�nek ilyet�n val� iv�sa annyira sz�ks�ges az idvess�gre, hogy n�lk�le senki meg nem tartathatik. Ez a lelkik�ppen val� ev�s �s iv�s azonban az �rvacsor�n k�v�l is t�rt�nik, amikor �s ahol az ember hisz a Krisztusban. Erre c�loz val�sz�n�leg Augustinus eme kifejez�se: Mit k�sz�ted fogadat �s gyomrodat? Higgy �s ett�l.8. Az eml�tett lelki ev�sen k�v�l van s�kramentomi ev�se is az �r test�nek, amikor a h�v� nemcsak lelkik�ppen �s bels�leg r�szes�l az �r val�s�gos test�ben �s v�r�ben, hanem az �r asztal�hoz j�rulv�n, k�ls�k�ppen is elfogadja az �r test�nek �s v�r�nek l�that� s�kramentom�t. A h�v� ugyanis m�r el�bb, mikor hitt, r�szes�lt az �letet ad� t�pl�l�kban �s tov�bbra is �lvezi azt; de m�g egyebet is nyer, mikor a s�kramentomot k�ls�k�ppen igaz hittel veszi: az nem csup�n jegyet vesz mag�hoz, hanem amint mondottuk, mag�ban a jelzett dologban is r�szes�l. Emellett engedelmeskedik az �r rendel�s�nek �s parancs�nak; vid�m sz�vvel ad h�l�t �gy a saj�t maga, mint az eg�sz emberi nemzets�g megv�lt�s��rt; az �r hal�l�nak h� eml�kezet�t �t�li �s az egyh�z el�tt bizonys�got tesz arr�l, hogy mely testnek a tagja; viszont a s�kramentomban r�szes�l�k biztos�t�kot nyernek afel�l, hogy nem csup�n �ltal�ban adatott hal�lra az emberek�rt az �r teste �s ontatott ki az � v�re, hanem k�l�n�sebben is minden egyes h�v��rt, aki a s�kramentomban r�szes�l, akinek is az, az �r�k �letre val� eledel �s ital. (Gal. 2,20)9. Egy�bir�nt, aki hit n�lk�l j�rul az �r e szent asztal�hoz, az csak a (k�ls�) s�kramentomban r�szes�l, de nincs r�sze a s�kramentom l�nyeg�ben, melyben �let �s idvess�g van. Az ilyenek m�ltatlanul esznek az �r asztal�r�l. Akik pedig m�ltatlanul esznek az �r kenyer�b�l �s �gy isznak az � pohar�b�l, v�tkeznek az �r teste �s v�re ellen �s �t�letet esznek �s isznak �nmagoknak. (1 Kor. 11,27-28) Mert nem igaz hittel j�rulnak oda, gyal�zattal illetik Krisztus hal�lat s enn�lfogva k�rhozatot esznek �s isznak �nmagoknak.

Tov�bb