10. Krisztus test�t �s v�r�t teh�t nem olyan m�don k�tj�k �ssze a keny�rrel �s borral, hogy azt mondjuk, miszerint maga a keny�r a Krisztus teste, ha szinte s�kramentomi vonatkoz�sban az; vagy hogy azt mondjuk, hogy a keny�r sz�ne alatt a Krisztus teste testik�ppen ott lappang, �gy hogy �t a keny�r sz�ne alatt is kell im�dni; avagy pedig, hogy aki a jegyet elfogadja, az r�szes�l mag�ban a jelzett dologban is. Krisztus teste az �gben van az Aty�nak jobbj�n. (M�rk 16,19 Zsid. 8,1 12,2) Oda fel kell teh�t emelkedni a sz�veknek �s nem a kenyeren cs�ggeni �s az Urat nem a keny�rben kell im�dni. Mindamellett az �r nincs t�vol az �rvacsor�t �nnepl� egyh�z�t�l. A nap b�r t�vol van t�l�nk az �gen: m�gis hat�s�ban jelen van k�z�tt�nk; mennyivel ink�bb jelen van k�z�tt�nk Krisztus, az igazs�g napja. (Mal. 4,2) J�llehet test�re n�zve t�l�nk t�vol az �gben van, de jelen van vel�nk, (M�t� 28,20 Gal. 4,6) nem testileg ugyan, de lelkileg az � �letet ad� munk�lkod�sa �ltal, amik�ppen utols� vacsor�z�sa alkalm�val kijelentette, hogy vel�nk leend. (J�n. 14,16-17) Ebb�l k�vetkezik, hogy a mi �rvacsor�nk nem Krisztus n�lk�l val�, hanem igenis v�r n�lk�li �s titokzatos vacsora, ahogy azt az egyetemes �s egyh�z nevezte.

11. Az �rvacsora kiszolg�ltat�sa alkalm�val tov�bb� arra intet�nk, hogy megeml�kezz�nk arr�l, mely testnek lett�nk a tagjaiv� �s ez�rt egyez� �rtelemben legy�nk minden aty�nkfi�val, szent�l �lj�nk �s sem b�n�kkel, sem idegen b�lv�nyim�d�ssal magunkat be ne szennyezz�k; hanem �let�nk v�g�ig megmaradv�n az igaz hitben, szent �lettel t�nd�k�lni t�rekedj�nk.

12. Annakok��rt ill�, hogy mid�n az �rvacsor�hoz j�rulni akarunk, az apostol int�se szerint magunkat el�bb megvizsg�ljuk, (1 Kor. 11,28 2 Kor. 13,5) f�k�ppen arra n�zve, hogy min�m� a mi hit�nk? Ha vajon hissz�k-e, hogy Krisztus a b�n�s�k megv�lt�sa �s megt�r�sre h�v�sa v�gett j�tt e vil�gra? Ha vajon kiki hiszi-e, hogy azok k�z� tartozik, akiket Krisztus megv�ltv�n, idvez�tett? Vajon kiki szil�rdan elhat�rozta-e mag�t, hogy b�n�s �let�t megv�ltoztatja, szent�l �l �s az �r segedelm�vel megmarad az igaz vall�sban �s atyafiaival val� egyess�gben �s m�lt� h�l�t �d Istennek a megv�lt�s�rt?

13. Az �rvacsora kiszolg�ltat�s�nak legegyszer�bb �s legkiv�l�bb rendje, m�dja �s alakja v�lem�ny�nk szerint az, amely az �r szerz�s�nek �s az apostoli tan�t�snak pontosan megfelel, (Csel. 2,42) amely nevezetesen �ll az Isten ig�je hirdet�s�b�l, buzg� im�ds�gokb�l, az �r szerz�si ig�inek ism�tl�s�b�l, teste ev�s�b�l s v�re iv�s�b�l, az �r hal�l�r�l val� �dv�s megeml�kez�sb�l, hitbuzg� h�laad�sb�l �s az egyh�z test�vel val� szent egyes�l�sb�l.

14. Helytelen�tj�k teh�t azok elj�r�s�t, akik az �rvacsora egyik alkot� r�sz�t, nevezetesen az �rnak pohar�t a h�v�kt�l elvont�k. Mert �k s�lyosan v�tkeznek az �r rendel�se ellen, aki �gy sz�l: Igyatok ebb�l mindny�jan, (M�t� 16,27) amit a keny�rr�l nem mondott oly hat�rozotts�ggal.

15. Hogy a mise vajon milyen volt hajdan az �s�kn�l, vajon t�rhet�-e avagy nem? azt most nem vitatjuk. Ezt azonban b�tran kinyilatkoztatjuk, hogy a mise, amint az manaps�g az egyetemes r�mai egyh�zn�l gyakorlatban van, a mi egyh�zainkban igen sok �s igen helyes okn�l fogva - melyeket r�vids�g kedv��rt egyenk�nt most nem r�szletez�nk - elt�r�ltetett. Bizony�ra nem helyeselhetj�k, hogy az �ld�sos cselekm�nyb�l hi�baval� l�tv�nyoss�g lett, amely szint�n fizet�ses, vagy b�r�rt v�gzett dolog, �s hogy azt mondogatj�k, hogy abban a pap mag�t az �r test�t teremti el� �s azt �ldozza meg val�s�ggal �l�k �s holtak b�neinek bocs�nat��rt, s�t mi t�bb, az �gben lak� szentek tisztelet�re �s magasztal�s�ra vagy eml�kezet�re stb.

XXII. R�SZ

A szent �s egyh�zi gy�lekezetekr�l

1. �mb�r mindenkinek szabad a szent�r�st otthon mag�nosan olvasgatni �s az igaz vall�sban val� oktat�s folyt�n k�lcs�n�sen �p�lni: m�gis bizony�ra sz�ks�g van a h�v�k szent gy�lekezeteire, vagyis egyh�zi �sszej�veteleire, av�gett, hogy Isten ig�j�t a n�pnek rendesen hirdess�k, nyilv�nosan k�ny�rg�seket �s im�dkoz�sokat tartsanak, tov�bb� a s�kramentomokat rendesen kiszolg�ltass�k �s a szeg�nyek sz�m�ra �s az egyh�z minden megk�v�ntat� k�lts�g�nek vagy sz�ks�glet�nek fedez�s�re gy�jt�seket eszk�z�ljenek. Mert bizonyos dolog, hogy az apostoli �s els� egyh�zban az ilyen nem� gy�lekezeteket minden h�v� buzg�n l�togatta. Akik ezeket becsm�rlik �s t�l�k elszakadnak: azok megvetik az igaz vall�st; az ilyeneket a lelkip�sztorok �s istenf�l� hat�s�gok szorgalmazz�k, hogy tov�bbra is konokul el ne z�rk�zzanak �s a szent gy�lekezeteket ne ker�lj�k.

2. Az egyh�zi gy�lekezetek azonban ne legyenek titkosak �s elrejtettek, hanem nyilv�nosak �s gyakoriak, hacsak a Krisztus �s az egyh�z ellens�geinek �ld�z�se a nyilv�noss�got nem akad�lyozza. Mert tudjuk, hogy hajdan, a r�mai fejedelmek zsarnoks�ga alatt, az els� egyh�z rejtekhelyeken tartott gy�lekez�sei milyenek voltak.

3. A h�v�k egybegy�lekez�si helyei pedig tisztess�gesek �s az Isten egyh�z�hoz minden tekintetben m�lt�k legyenek. V�lasszanak teh�t e c�lra t�gas �p�leteket vagy templomokat, de t�vol�tsanak el azokb�l minden olyas dolgot, ami az egyh�zhoz nem illik. Szerelj�k f�l mindennel, az illedelem, a sz�ks�glet �s a kegyes tisztess�ghez k�pest, hogy ne hi�nyozz�k semmi, ami az istentisztelethez �s az egyh�zi haszn�latra sz�ks�ges.

4. Amik�ppen pedig hissz�k, hogy Isten nem lakozik k�zzel csin�lt templomokban, (1 Kir. 8,27 Csel. 17,24) azonk�ppen azt is tudjuk, hogy az Istennek �s az � im�d�s�ra szentelt helyek, Isten ig�j�re �s a szent haszn�latra val� tekintetb�l nem k�z�ns�ges, hanem szent helyek, �s akik azokban megfordulnak, tartoznak magokat tiszteletteljesen �s szer�nyen viselni, mint akik szent helyen, Istennek �s szent angyalainak sz�ne el�tt vannak.

5. T�vol kell teh�t tartani a kereszty�nek templomait�l �s imah�zait�l minden �lt�zk�d�si f�ny�z�st, minden kev�lys�get �s mindazt, ami a kereszty�n al�zatoss�ghoz, fegyelemhez �s szer�nys�ghez nem illik. A templomok igazi �kess�ge nem az elef�ntcsont, nem az arany �s dr�gak�vek, hanem azoknak az egyszer�s�ge, kegyess�ge �s er�nyei, akik a templomban forgol�dnak.

6. Minden pedig illend�en �s rendben t�rt�nj�k az egyh�zban; �ltal�ban �p�l�sre legyen minden. (1 Kor. 14,26.40) N�muljon el teh�t minden idegen nyelv a szent gy�lekezetekben. Mindent a k�z�ns�g nyelv�n adjanak el�, amelyet az azon helybeli emberek a gy�lekezetben meg�rtenek.

XXIII. R�SZ

Az egyh�zi k�ny�rg�sekr�l, az �nekl�sr�l �s a k�noni �r�kr�l

l. Bizony�ra mindenkinek szabad im�dkozni mag�nosan b�rmely nyelven, amelyet �rt; (M�rk 11,24 J�n. 14,13-14 Jak. 1,5) �mde a nyilv�nos k�ny�rg�seket a szent gy�lekezetekben, k�z�ns�ges, azaz mindenki el�tt ismeretes nyelven kell tartani. A h�v�k minden im�ds�ga, egyed�l Krisztus k�zbenj�r�sa �ltal egyed�l Istenhez sz�lljon fel, hitb�l �s szeretetb�l. Krisztus Urunk f�papi tiszte �s az igaz vall�s megtiltja �gi szentek seg�ts�g�l h�v�s�t, vagy ezeknek k�zbenj�r�kul val� felhaszn�l�s�t. K�ny�r�gni kell pedig a polg�ri hat�s�g�rt, a kir�lyok�rt �s minden m�lt�s�gban lev�k�rt, (1 Tim. 2,2) az egyh�z szolg�i�rt �s az egyh�zak minden sz�ks�glet��rt. A h�bor�s�gok k�zepett pedig, f�k�ppen ha azok az egyh�zat s�jtj�k, mind mag�nosan, mind nyilv�nos�n sz�netlen�l kell k�ny�r�gni.

2. Viszont szabad akaratb�l kell k�ny�r�gni, nem k�nyszer�s�gb�l, nem is valamely b�r�rt. Az sem ill� dolog, hogy az im�dkoz�st babonas�gb�l helyhez k�ss�k, mintha m�sutt nem volna szabad im�dkozni, csakis a templomban. Nem sz�ks�ges az sem, hogy a k�z�ns�ges k�ny�rg�sek alakra �s id�re n�zve minden egyh�zban egyform�k legyenek. Minden egyh�z ugyanis �ljen a maga szabads�g�val. Sokrates az � egyh�zt�rt�nelm�ben azt �rja, hogy egy vid�ken sem tal�lhatsz sehol k�t olyan egyh�zat, amely az im�dkoz�sra n�zve teljesen egyez� volna egym�ssal. Azt v�lem, - �gymond - hogy az ilyenf�le k�l�nb�z�s�gnek okoz�i azok, akik v�ltakoz� id�kben el�lj�r�i voltak az egyh�zaknak. (Hist. Eccl. Lib. 5., c. 22.) Ha m�gis vannak e tekintetben �sszehangz� egyh�zak, akkor ez nagyon aj�nland� �s �gy l�tszik, hogy a t�bbiek szint�n ut�nozhatj�k.

3. De mint ak�rmely dologban, �gy a nyilv�nos k�ny�rg�sekben is m�rt�ket kell tartani, hogy azok felette hosszadalmasak �s f�raszt�k ne legyenek. A szent gy�lekezetekben teh�t az evang�liomi tudom�nyra kell legt�bb id�t ford�tani �s vigy�zni kell arra, hogy a k�z�ns�g a gy�lekezetben el ne f�radjon a szerfelett hosszadalmas im�ds�gok miatt, nehogy mikor az evang�liom hirdet�s�t kellene hallgatni: vagy t�vozni k�v�nkozzanak, vagy az elf�rad�s miatt �ltal�ban a gy�lekezet sz�toszl�s�t �hajts�k. Az ilyeneknek az egyh�zi besz�dben az is szerfelett hosszadalmasnak t�nik fel, ami k�l�nben el�gg� �ssze van vonva. Ill� teh�t, hogy a pr�dik�torok is m�rt�ket tartsanak.

4. �ppen�gy az �nekl�sben is, ahol ez a gy�lekezetben szok�sos, m�rt�ket kell tartani. Az �gynevezett Gergely-f�le �nekl�sben nagyon sok k�ptelens�g van; ez�rt �gy a mi egyh�zaink, mint t�bb m�s egyh�z, m�lt�n elvetette azt. Ha vannak olyan egyh�zak, melyekben a hitbuzg� rendes im�dkoz�s megvan, de az �nekl�s hi�nyzik: ez�rt azokat nem kell hib�ztatni; mert nincs m�dj�ban mindenik egyh�znak, hogy az �nekl�st �lland�s�tsa. �s az �s egyh�z tan�s�gai szerint bizonyos, hogy valamint a keleti egyh�zakban az �nekl�s r�g�ta gyakorlatban volt: �gy a nyugati egyh�zak is csak k�s�bben fogadt�k azt el.

5. A k�noni �r�kat, azaz a nap bizonyos �r�ira szerkesztett �s a katholikusok �ltal �nekelt vagy elmondott im�ds�gokat nem ismerte az �s egyh�z, amit ezekb�l az �rarend szerint val� im�ds�gokb�l �s t�bb m�s bizony�t� okokkal is igazolni lehet. De - hogy egyebet ne mondjunk - sok �rthetetlens�g is van azokban; ann�lfogva helyesen mell�zik a gy�lekezetek, helyettes�tv�n olyan dolgokkal, melyek az Isten egyetemes egyh�z�ra n�zve �dv�sek.

XXIV. R�SZ

Az �nnepekr�l, a b�jt�kr�l �s az eledelekben val� v�logat�sr�l

l. �mb�r az istentiszteletet id�h�z nem k�tj�k, mindaz�ltal az id� helyes megv�laszt�sa �s elrendel�se n�lk�l nem �polhatjuk �s nem gyakorolhatjuk azt. Mindenik egyh�z teh�t v�laszt bizonyos id�t a nyilv�nos k�ny�rg�sekre �s az evang�liom hirdet�s�re, valamint a s�kramentomok kiszolg�ltat�s�ra. Az egyh�z ezen rendel�s�t nem szabad senkinek a maga tetsz�se szerint felforgatni. �m ha a vall�s k�ls� gyakorl�s�ra kell� id�t nem enged�nk, bizony�ra elvonj�k att�l az embereket a foglalkoz�saik.

2. Ahonnan azt l�tjuk, hogy az �s egyh�zakban nemcsak bizonyos �r�k voltak meg�llap�tva a hetenk�nt val� egybegy�lekez�sekre, hanem mag�t az �rnak napj�t, az apostoli korszakt�l kezdve, ugyanerre a c�lra �s szent nyugalomra szentelt�k, amit az istentisztelet �s kereszty�n szeretet szempontj�b�l ma is m�lt�n tartanak meg a mi egyh�zaink. A zsid�s szok�sra �s babonas�gokra ez�ttal �gyet sem vet�nk, amennyiben sem azt nem hissz�k, hogy egyik nap szentebb a m�sikn�l, sem nem v�leked�nk �gy, mintha a nyugalom mag�ban v�ve kedves volna Isten el�tt, s�t az �rnak napj�t sem �gy �nnepelj�k, mint szombatot, hanem szabad v�laszt�s szerint.

3. Teljesen helyeselj�k tov�bb�, ha az egyh�zak a kereszty�n szabads�g szerint az �r sz�let�se, k�r�lmet�ltet�se, szenved�se, felt�mad�sa �s mennybemenetele, valamint a Szentl�leknek a tan�tv�nyokhoz t�rt�nt elk�ld�se eml�kezet�t kegyesen meg�nnepelik. Az embereknek vagy a szenteknek rendelt �nnepeket azonban nem helyeselj�k. Mert az �nnepnapok bizony�ra a t�rv�ny els� t�bl�j�ra vonatkoznak �s egyed�l Istent illetik: a szenteknek rendelt �s �ltalunk elt�r�lt �nnepekben pedig �ltal�ban igen sok �rthetetlen, haszontalan �s t�rhetetlen dolog van. Egy�bir�nt megengedj�k, hogy nem haszontalan dolog az, ha a szentek eml�kezet�t, a maga hely�n �s idej�n, egyh�zi besz�dekben a n�pnek aj�nlj�k �s az � j� p�ld�ikat ut�nz�s v�gett mindenkinek felmutatj�k. 
 

4. Menn�l s�lyosabban k�rhoztatja Krisztus egyh�za a dobz�d�st, r�szegesked�st, mindennem� fajtalans�got �s m�rt�kletlens�get: ann�l nyomat�kosabban aj�nlja nek�nk a kereszty�n b�jt�t. Mert a b�jt nem egy�b, mint a kegyesek �nmegtart�ztat�sa �s m�rt�kletess�ge, s�t test�nknek fegyelmez�se, meg�riz�se �s f�kez�se az id�szer� sz�ks�gess�g k�v�nalma szerint, hogy Isten el�tt megal�zkodjunk, a testis�gt�l az �pol�st megvonjuk, hogy az ann�l k�nnyebben �s k�szebben engedelmeskedj�k a l�leknek. K�vetkez�sk�ppen nem b�jt�lnek azok, akik azokkal a dolgokkal mit sem t�r�dnek, hanem azt hiszik, hogy akkor b�jt�lnek, ha napj�ban egyszer megt�ltik a hasukat �s bizonyos kiszabott id�ben bizonyos �telekt�l tart�zkodnak, azt v�lv�n, hogy mag��rt e cselekedet v�gz�s��rt kedvesek az Isten el�tt �s ezzel valami j� dolgot cselekesznek. A b�jt a kegyesek k�ny�rg�s�nek �s minden er�nynek gy�mola. A pr�f�t�k irataib�l l�that�, hogy Isten el�tt nem volt kedves az olyan b�jt, mellyel a zsid�k b�jt�ltek az �telt�l, de a b�n�kt�l nem. (�sa. 1,11 58,4-5 Jer. 14,12 J�el 2,12 Zak. 7,5)

5. Van nyilv�nos �s van mag�nos b�jt. V�ls�gos id�kben �s az egyh�zra n�zve siralmas k�r�lm�nyek k�zepett hajdan nyilv�nos b�jt�ket tartottak. Visszatart�ztatt�k magokat teljesen az eledelt�l eg�szen estig. Ezt az eg�sz id�t buzg� k�ny�rg�sekre, istentiszteletre �s b�nb�natra ford�tott�k. Kev�sb� k�l�nb�ztek ezek a gy�szol�st�l. A pr�f�t�k gyakran emlegetik ezeket, f�k�ppen J�el, a pr�f�ci�ja m�sodik r�sz�ben. Ilyenforma b�jt�l�st ma is kell tartani az egyh�z komor k�r�lm�nyei k�z�tt. Mag�nos b�jt�t b�rki is tarthat k�z�l�nk, a szerint, amint �rzi, hogy a l�lek s�llyedez a j�ban; addig az illet� a testt�l megvonja a rosszra ingerl� t�pl�l�kokat.

6. Minden b�jt�l�snek szabad, k�sz �s val�s�ggal al�zatos l�lekb�l kell sz�rmazni, nem pedig az emberek tetsz�s�nek vagy kegy�nek megnyer�se c�lj�b�l, m�g kev�sb� az�rt, hogy azok �ltal az ember megigazul�st akarjon ki�rdemelni. b�jt�lj�n kiki az�rt, hogy a testis�get f�ken tartsa �s ann�l buzg�bban szolg�ljon Istennek. (M�t� 6,16-18)

7. A negyven napi b�jtre n�zve vannak ugyan bizonys�gok a r�gi korban, de �ppens�ggel nincsenek �m az apostolok irataiban: teh�t nem kell �s nem is lehet ezt a h�v�kre r�er�szakolni. Hogy hajdan a b�jt�l�sre vonatkoz�lag k�l�nf�le m�dok �s szok�sok voltak, az bizonyos; ez�rt sz�l �gy Irenaeus, amaz igen r�gi �r�: N�melyek �gy v�lekednek - �gymond, - hogy csakis egy nap, m�sok hogy k�t nap, m�sok hogy t�bb, s�t n�melyek hogy negyven nap kell b�jt�lni. Ez a szok�sbeli k�l�nbs�g nem a mi korunkban kezd�d�tt, hanem n�lunkn�l sokkal el�bb, amint gondolom, azokn�l, akik nem tartv�n meg egyszer�en azt, amit kezdett�l fogva elib�k adtak: hanyags�gb�l vagy tudatlans�gb�l m�s szok�st kaptak fel. (Eusebiusn�l hist. eccl. lib. 5., c. 29.) De Sokrates t�rt�net�r� is azt mondja, hogy: mivel err�l semmi r�gi feljegyz�s nincs, azt v�lem, hogy az apostolok kinek-kinek saj�t v�leked�s�re b�zt�k, hogy cselekedje azt, ami j�, nem f�lelemb�l �s nem k�nyszer�t�sb�l. (Hist. eccl. lib. 5., c. 22.)

8. Ami pedig az eledelekben val� v�logat�st illeti, azt gondoljuk, hogy a b�jt�l�skor mindazt el kell vonni a testt�l, ami a f�ktelens�get n�veli, amiben felett�bb kedv�t leli �s ami k�nye szerint t�pl�lja, legyenek azok ak�r halak, ak�r h�sf�l�k, vagy f�szerek, csemeg�k, avagy kit�n� borok. Egy�bir�nt tudjuk, hogy Istennek minden teremtm�nye az ember haszn�ra �s szolg�lat�ra van alkotva. Minden, amit Isten teremtett, j�, (1 M�z. 1,31) �s v�logat�s n�lk�l lehet azt �lvezni isteni f�lelemmel �s kell� m�rs�kl�ssel. Az apostol ugyanis azt mondja: Mindenek tiszt�k a tiszt�knak. (Tit. 1,15) azt�n: Valamit a m�sz�rsz�kben �rulnak, megegy�tek, semmit sem tudakozv�n fel�le a lelkiismeret�rt. (1 Kor. 10,25) Ugyanez az apostol azok tan�t�s�t, akik az eledelekt�l val� tart�zkod�st s�rgetik, gonosz lelkek tudom�ny�nak nevezi. Mert az eledeleket Isten teremtette, hogy h�laad�ssal �lvezz�k a h�v�k �s azok, akik megismert�k az igazs�got. Mert Istennek minden teremtett �llata j� �s egy sem megvetend�, ha h�laad�ssal �lnek azzal. (1 Tim. 4,1-4) Ugyan� a kolossebeliekhez �rott level�ben (Kol. 2,18-23) rosszalja azok elj�r�s�t, akik t�ls�gos n�lk�l�z�ssel akarj�k a szents�g l�tszat�t megszerezni. Ann�lfogva mi teljess�ggel rosszaljuk Tatianus k�vet�it �s az enkratit�kat, tov�bb� Eustathius minden tan�tv�ny�t, akik ellen hivatott �ssze a gangrai zsinat.

XXV. R�SZ

Az ifj�s�g vall�si oktat�s�r�l �s a betegek l�togat�s�r�l �s vigasztal�s�r�l

1. Az �r az � �sz�vets�gi n�p�nek lelk�re k�t�tte, hogy az ifj�s�got a legnagyobb gonddal �s idejekor�n helyesen tan�ts�k, s�t hat�rozottan megparancsolta, hogy azt az � t�rv�ny�re oktass�k �s neki a s�kramentomok titkait megmagyar�zz�k. (2 M�z. 12,26-27 13,14 5 M�z. 4,9-10 6,7) Mivel pedig az evang�liomi �s apostoli iratokb�l vil�gos, hogy Isten az � �jsz�vets�gbeli n�p�re is nem kev�sb� �gyel, amennyiben nyilv�n bizonys�got tesz err�l, ek�ppen sz�lv�n: Engedj�tek hozz�m j�ni a kis gyermekeket, mert ilyenek� a mennyeknek orsz�ga: (M�rk 10,14) teh�t igen helyesen cselekesznek az egyh�zak lelkip�sztorai, akik az ifj� nemzed�ket kor�n �s szorgalmasan oktatj�k, lerakv�n a hit els� alapj�t �s h�ven tan�tv�n vall�sunk elemeit, megmagyar�zva Isten t�z parancsolat�t, az apostoli hitvall�st, az �ri im�ds�got, a s�kramentomok l�nyeg�t �s vall�sunk m�s ilynem� alapelveit �s f�bb hitt�teleit. Az egyh�z pedig ebben a tekintetben mutassa meg a hit�t �s buzg�s�g�t azzal, hogy a gyermekeket a k�t�ba bevezeti, �r�mmel �hajtv�n, hogy a gyermekei kell� oktat�sban r�szes�ljenek.

2. Mivel pedig az emberek soha sincsenek nagyobb megpr�b�ltat�soknak kit�ve, mint amikor er�tlens�g miatt gy�tr�dnek vagy betegeskednek, amid�n �gy a test, mint a l�lek a betegs�gek miatt elgyeng�l: teh�t az egyh�zak lelkip�sztorainak soha sem illik gondosabban �rk�dni ny�jaik boldogs�ga f�l�tt, mint �ppen az ilyen betegs�gek �s gyeng�lked�sek alkalm�val.

3. L�togass�k meg teh�t idejekor�n a betegeket, viszont a betegek is kell� id�ben h�vj�k el �ket magokhoz, ha ugyan �ppen a k�r�lm�ny megk�v�nja; vigasztalj�k pedig �ket �s er�s�ts�k az igaz hitben, �ltal�ban gy�mol�ts�k a s�t�n veszedelmes h�borgat�sai ellen, tov�bb� tartsanak a beteg mellett h�zi k�ny�rg�seket, �s ha sz�ks�ges, k�ny�r�gjenek a beteg eg�szs�g��rt a nyilv�nos gy�lekezetben is �s legyen gondjuk arra, hogy boldogan k�lt�zz�k el e vil�gb�l. A p�pist�s betegl�togat�st az utols� kenettel egyben nem helyeselj�k, mert az k�ptelens�g �s a szent�r�s sem helyesli.

XXVI. R�SZ

A h�v�k eltemet�s�r�l, a holtak k�r�l val� gondoskod�sr�l, a tiszt�t� t�zr�l �s a szellemek megjelen�s�r�l

1. A h�v�k testei, mint a Szentl�lek templomai, melyek - amint helyesen hissz�k - az utols� napon fel fognak t�madni, a szent�r�s parancsolata szerint tisztess�gesen �s babon�skod�s n�lk�l temetend�k el; egyszersmind azonban tartozunk az �rban boldogan elhunytakr�l tisztess�gesen megeml�kezni �s h�tramaradott �v�ik, nevezetesen �zvegyeik �s �rv�ik ir�nt a kegyelet minden k�teless�g�t teljes�teni. A holtak k�r�l val� m�snem� gondoskod�sr�l nem tan�tunk. Helytelen�tj�k teh�t f�k�ppen a cynikusokat, akik a holtak hull�it elhanyagolj�k, ak�r annyiban, hogy azokat k�z�ny�sen �s tiszteletlen�l a f�ldbe h�nyva, az elhunytakr�l soha egy j� sz�t sem sz�lanak, ak�r annyiban, hogy az � h�tramaradott hozz�tartoz�ikkal legkev�sb� sem t�r�dnek.

2. Viszont helytelen�tj�k azok elj�r�s�t is, akik a holtakkal szerfelett �s fon�k m�don foglalkoznak, akik a pog�nyok m�dj�ra halottaik felett jajgatnak, (a m�rs�kelt gy�szt, melyet az apostol szint�n megenged, (1 Thess. 4,13) nem rosszaljuk �s embertelen dolognak �t�lj�k, ha valaki �ppen semmi f�jdalmat sem �rez), tov�bb� a holtak�rt �ldozatokat visznek �s b�r�rt bizonyos im�ds�gokat mormognak el, abban a t�ves hiedelemben l�v�n, hogy ilyes szolg�latukkal �s halotti sir�nkoz�sukkal megszabad�tj�k �v�iket azokt�l a k�nokt�l, amelyekbe azok a hal�l folyt�n jutottak.

3. Mert azt hissz�k, hogy a h�v�k a testi hal�l ut�n azonnal Krisztushoz k�lt�znek, ann�lfogva �k teljess�ggel nem szorulnak az �l�knek a holtak�rt val� tisztess�gt�teleire vagy k�ny�rg�seire, �ltal�ban semminem� szolg�lataira. Hasonl�k�ppen hissz�k, hogy a hitetlenek egyenesen a pokolba vettetnek, ahonnan az istentelenek el�tt nem ny�lik fel a kivezet� �t, az �l�k b�rminem� szolg�latai�rt sem.

4. Amit pedig n�melyek a tiszt�t� t�zr�l tan�tanak, az ellenkezik ezzel a kereszty�ni hittel: Hiszem b�neimnek bocs�nat�t �s az �r�k �letet; tov�bb� ellenkezik a Krisztus �ltal val� t�k�letes megtisztul�ssal �s az �r k�vetkez� mond�saival: Bizony, bizony mondom nektek, aki az �n besz�demet hallgatja �s hiszen Annak, aki engem elbocs�tott, �r�k �lete vagyon �s k�rhozatra nem megy, hanem �talment a hal�lb�l az �r�k �letre; (J�n. 5,24) tov�bb�: Aki megf�rd�tt, nem sz�ks�g, hanem csak hogy l�bait mossa meg, mert mindenest�l tiszta; ti is tiszt�k vagytok. (J�n. 13,10)

5. Amit meg a szellemekr�l, vagy a megholtak lelkeir�l mondogatnak, hogy koronk�nt az embereknek megjelennek �s ezekt�l olyan szolg�latokat k�rnek, amelyek�rt megszabaduljanak: az ilyesf�le megjelen�seket a s�t�n g�nyol�d�sai, cselei �s csal�sai k�z� sz�m�tjuk, aki mik�nt �tv�ltoztathatja mag�t vil�goss�g angyal�v�: �gy arra is t�rekszik, hogy az igaz hitet felforgassa, vagy k�ts�gess� tegye. Az �r megtiltotta az �-sz�vets�gben az igazs�gnak holtakt�l val� tudakoz�s�t �s a szellemekkel val� b�rminem� k�zleked�st. (5 M�z. 18,11) Ama gazdagnak pedig, mid�n k�nl�dott, megtagadtatott az atyafiaihoz val� visszat�r�s, amint az evang�liom elbesz�li, mert az isteni sz�zat vil�gosan mondja: Vannak M�zes�k �s pr�f�t�ik, hallgass�k �ket. Ha M�zesre �s a pr�f�t�kra nem hallgatnak, annak sem hisznek, ha valaki a holtak k�z�l felt�madna is. (Luk. 16,29-31)

XXVII. R�SZ

Az istentiszteleti szertart�sokr�l, a vall�sos szok�sokr�l �s a k�z�mb�s dolgokr�l

1. Az �sz�vets�gi n�p sz�m�ra hajdan vall�sos szok�sok voltak rendelve, mint bizonyos nevel�si eszk�z azok r�sz�re, kik a t�rv�ny alatt, mint nevel� �s gy�m alatt �riztettek. (Gal. 3,23) De minekut�na elj�tt a Megv�lt� Krisztus �s elt�r�ltetett a t�rv�ny: mi h�v�k nem vagyunk t�bb� a t�rv�ny alatt (Gal. 3,25) �s megsz�ntek a vall�sos szok�sok, a cerem�ni�k is, amelyeket az apostolok �gyannyira nem akartak a Krisztus egyh�z�ban megtartani avagy meg�j�tani, hogy hat�rozottan kijelentett�k, miszerint semmminem� terhet nem akarnak r�rakni az egyh�zra. (Csel. 15,10) Ha teh�t a Krisztus egyh�z�ban az �sz�vets�gi egyh�z m�dj�ra szapor�tan�k a vall�sos szok�sokat �s szertart�sokat, bizony�ra �gy t�nn�k f�l, mintha a zsid�s int�zm�nyt hozn�k be, vagy �ll�tan�k vissza. �ppen ez�rt legkev�sb� sem helyeselj�k azok v�lem�ny�t, akik azt l�tt�k sz�ks�gesnek, hogy Krisztus egyh�z�t sokf�le �s k�l�nb�z� szertart�sokkal, mint valami nevel�si eszk�zzel korl�tozz�k. Mert, ha m�r az apostolok az isteni rendeltet�s� vall�sos szok�sokat �s szertart�sokat sem akart�k a kereszty�n n�pre r�rakni: vajon okos ember r�er�szakolhatn�-e arra az emberi tal�lm�nyokat? Min�l ink�bb szaporodik az egyh�zban a szertart�sok sz�ma: ann�l nagyobb csorb�t szenved nemcsak a kereszty�n szabads�g, hanem maga Krisztus �s a benne val� hit is; amennyiben a k�zn�p a szertart�sokban keresi azt, amit egyed�l Isten Fi�ban a J�zus Krisztusban kellene hit �ltal keresnie. El�gs�ges teh�t a h�v�knek neh�ny egyszer�, j�zan �s Isten ig�j�vel nem ellenkez� szertart�s.

2. Hogyha pedig az egyh�zakban k�l�nb�z� szertart�sok fordulnak el�: abb�l �m ne k�vetkeztesse senki, hogy az egyh�zak ellenkez�sben vannak egym�ssal. Sokrates azt mondja, hogy lehetetlen volna �ssze�rni v�rosonk�nt �s tartom�nyonk�nt az egyh�zaknak minden szertart�s�t. Egy vall�sfelekezet sem tartja szem el�tt ugyanazokat a szertart�sokat, m�g ha r�jok vonatkoz�lag ugyanazt a tant fogadja is el. Mert azok, akik ugyanazon hiten vannak, elt�rnek egym�st�l a szertart�sok tekintet�ben. (Hist. eccl. lib. V., c. 22.) Manaps�g is a mi egyh�zainkban elt�r� szertart�sok vannak az �rvacsora kiszolg�ltat�s�ra �s n�mely m�s dologra n�zve: �mde a tanra �s hitre n�zve nem k�l�nb�z�nk egym�st�l, sem emiatt egyh�zaink egys�ge �s k�z�ss�ge nem bomlik fel. Az eff�le szertart�sokat, mint k�z�mb�s dolgokat illet�leg, mindig szabads�ggal j�rtak el az egyh�zak. Ezt cselekessz�k ma mi is.

3. De �vatoss�gra figyelmeztet�nk mindenkit, hogy k�z�mb�s dolognak ne tekintse a mis�t �s a k�peknek templomban val� tart�s�t, mint ahogy n�melyek szokt�k, holott azok val�s�ggal nem k�z�mb�s dolgok. K�z�mb�s dolog az (mondja Hieronymus Augustinusnak), ami sem nem j�, sem nem rossz, �gy hogy, ak�r teszed, ak�r nem teszed, az�rt abb�l sem igazz�, sem igaztalann� nem leszesz. Mihelyest teh�t a k�z�mb�s dolgokat er�nek erej�vel a hitvall�st�telre vonatkoztatj�k: azok megsz�nnek szabadok lenni; amik�nt P�l apostol magyar�zza, hogy szabad h�st enni, hogyha valaki nem figyelmeztet r�, hogy az a b�lv�nyoknak van sz�nva, ellenkez� esetben nem szabad, (1 Kor. 8,10 10,27-28) mert aki azt eszi, m�r az ev�ssel �gy t�nik f�l, mint aki a b�lv�nyim�d�st helyesli.

XXVIII. R�SZ

Az egyh�z javair�l

1. Krisztus egyh�z�nak vannak javai a fejedelmek b�kez�s�g�b�l �s a h�vek adakoz�s�b�l, akik vagyonukat az egyh�znak adom�nyozt�k. Vagyonra ugyanis sz�ks�ge van az egyh�znak �s eleit�l fogva volt vagyona, az egyh�zi sz�ks�gletek fedez�se v�gett. �m az egyh�z javainak helyes felhaszn�l�sa hajdan az volt �s most is az, nevezetesen: az iskol�kban �s szent gy�lekezetekben a tan�t�snak, meg a k�z�ns�ges istentiszteletnek, a szertart�soknak, �s a szent �p�leteknek fenntart�sa, tov�bb� a tan�t�knak, tanul�knak �s szolg�knak minden sz�ks�ges dologgal val� ell�t�sa �s f�k�ppen a szeg�nyek seg�t�se �s gondoz�sa. V�lasszanak azonban istenf�l�, okos �s a gazd�lkod�sban gyakorlott f�rfiakat, akik az egyh�zi javakat kell�k�ppen kezelj�k.

2. Ha pedig az egyh�z vagyona mostoha id�j�r�s �s egyesek vakmer�s�ge, tudatlans�ga vagy kapzsis�ga k�vetkezt�ben veszend�be jutna: kegyes �s �rtelmes f�rfiak t�r�ts�k azt vissza a szent c�l jav�ra. Mert az egyh�zfosztogat� vissza�l�st nem szabad megt�rni. Tan�tjuk teh�t, hogy a tudom�ny, az istentisztelet �s az erk�lcsis�g tekintet�ben megromlott iskol�kat �s int�zeteket jav�tani, reform�lni �s a szeg�nyek seg�lyez�s�t buzg�s�ggal, lelkiismeretesen �s b�lcsen rendezni kell.

XXIX. R�SZ

A n�tlens�gr�l, h�zass�gr�l �s h�ztart�sr�l

l. Akikn�l megvan a n�tlens�g rendk�v�li adom�nya, �gy hogy sz�vvel-l�lekkel tiszt�k �s �nmegtart�ztat�k s szerfelett nem is gerjedelmesek: �m szolg�ljanak abban a hivat�sban az �rnak, ameddig �rzik, hogy megvan benn�k az az isteni aj�nd�k; de m�sokkal szemben ne k�rkedjenek, hanem szolg�ljanak az �rnak �llhatatosan, egyszer�s�gben �s al�zatoss�gban. Az ilyenek az isteni dolgok ell�t�s�ra alkalmasabbak, mint azok, akiket a csal�d mag�n�gyei akad�lyoznak. De viszont, ha ez az adom�ny elv�tetv�n t�l�k, folytonosan v�gyat �rezn�nek magokban, gondoljanak amaz apostoli szavakra: Jobb h�zass�gban �lni, mint �gni. (1 Kor. 7,9)

2. Mert a h�zass�got (mint a m�rt�kletlens�g gy�gy�t� szer�t, s�t mint mag�t az �nmegtart�ztat�st), Isten rendelte, (M�t� 19,5-6) aki azt d�san meg is �ldotta, (1 M�z. 1,28) azt akarv�n, hogy a f�rfi �s n� elv�lhatatlanul, k�lcs�n�sen ragaszkodjanak egym�shoz �s a legbens�bb szeretetben �s egyet�rt�sben �ljenek egy�tt. Ez�rt mondotta az apostol is: Tisztess�ges minden tekintetben a h�zass�g �s a szepl�tlen h�zas�gy. (Zsid. 13,4) �s m�sutt �gy sz�l: Ha f�rjhez megy is a sz�z, nem v�tkezik. (1 Kor. 7,28) K�rhoztatjuk teh�t a t�bbnej�s�get �s azokat, akik a m�sodszor val� h�zass�gra l�p�st rosszalj�k.

3. Tan�tjuk, hogy a h�zass�got az �r f�lelm�ben, t�rv�nyszer�en kell k�tni �s nem azoknak a t�rv�nyeknek ellen�re, melyek bizonyos �ziglen megtiltj�k azt, hogy v�rfert�ztet� egybekel�s ne t�rt�nj�k. A h�zass�got a sz�l�k vagy az � helyetteseik beleegyez�s�vel kell k�tni �s kiv�l�an arra a c�lra, amelyre az �r a h�zass�got szerzette; tov�bb� tarts�k szentnek azt a h�zasfelek, az � legbens�bb h�s�g�kkel, kegyess�g�kkel, szeretet�kkel �s tisztas�gukkal. Ann�lfogva ker�lni kell a visz�lkod�st, egyenetlens�get, bujas�got �s h�zass�gt�r�st.

4. Az egyh�zban b�r�s�gokat �s feddhetetlan b�r�kat kell rendszeres�teni, akik a h�zass�g felett �rk�djenek �s mindennem� szem�rmetlens�get megf�kezzenek s minden h�zass�gi visz�lkod�st elint�zzenek.

5. A sz�l�k gyermekeiket az �r f�lelm�ben nevelj�k; gondoskodjanak r�luk, megeml�kezv�n az apostoli int�sr�l: Ha valaki az �v�ire s f�k�ppen a h�zan�p�re gondot nem visel: az a hitet megtagadta �s al�bbval� a hitetlenn�l. (1 Tim. 5,8) Kiv�ltk�ppen tan�ts�k az �v�iket tisztess�ges mesters�gekre, hogy magokat eltarthass�k; tarts�k t�vol �ket a henyes�gt�l �s �polj�k benn�k az Isten ir�nt val� bizodalmat, hogy se bizodalmatlans�gba, se helytelen �nbiztons�gba, se r�t f�sv�nys�gbe ne mer�ljenek, hogy azt�n e miatt j� gy�m�lcs�t ne teremjenek.

6. �s k�ts�gtelen dolog, hogy azok a cselekedetek, amelyeket a sz�l�k igaz hittel, h�zass�gi frigy�k �s h�ztart�si tiszt�k szerint visznek v�ghez: mindezek Isten el�tt szent �s val�s�ggal j� cselekedetek �s �ppen oly kedvesek � el�tte, mint az im�dkoz�s, b�jt�l�s �s alamizsn�lkod�s. Mert �gy tan�tja ezt P�l apostol is, k�l�n�sen Tim�theushoz �s Titushoz �rott leveleiben.

7. Ugyanezen apostollal egy�tt, a s�t�ni tan�tm�nyokhoz sz�m�tjuk azoknak a tan�t�s�t, akik a h�zass�got megtiltj�k, vagy nyilv�nosan gyal�zz�k, vagy alattomban g�nyolj�k, mintha az nem volna szent �s tiszta dolog. Megvetj�k a tiszt�talan n�tlens�get, a k�pmutat�k titkos �s nyilv�nos buj�lkod�sait �s par�zn�lkod�sait, akik �nmegtart�ztat�st sz�nlelnek, holott a legkicsapong�bbak. - Mindezeket m�g�t�li az Isten. A gazdags�got �s gazdagokat, ha kegyesek �s gazdags�gukkal helyesen s�f�rkodnak, nem vetj�k meg. De megvetj�k az apostolikusok szerzet�t.

XXX. R�SZ

A hat�s�gr�l

1. Mindennem� hat�s�got Isten maga rendelt, az emberi nemzets�g b�kess�ge �s nyugalma c�lj�b�l, m�g pedig �gy, hogy az az els� helyet foglalja el a vil�gon. Ha a hat�s�g az egyh�znak ellenfele, akkor igen sok akad�lyt �s zavart okozhat, ha azonban bar�tja, s�t tagja az egyh�znak, akkor ennek leghasznosabb �s legkiv�l�bb tagja, amely igen sokat haszn�lhat �s �ltal�ban hathat�s t�mogat�st ny�jthat.

2. Kiv�l�an k�teless�ge a k�zb�kess�gre �s nyugalomra val� fel�gyelet �s annak fenntart�sa. Ezt bizony�ra soha sikeresebben nem �ri el, mintha maga is val�s�ggal istenf�l� �s vall�sos, aki tudniillik az Isten n�pe kegyes�let� kir�lyainak �s fejedelmeinek p�ld�ja szerint az igazs�g hirdet�s�t �s a j�zan hitet el�mozd�tja, a hazugs�gokat �s minden babon�t mindenf�le hitetlens�ggel �s b�lv�nyim�d�ssal egy�tt kiirtja �s az Isten egyh�z�t megoltalmazza. �tal�ban v�ve azt tan�tjuk, hogy a vall�sr�l val� gondoskod�s f�k�ppen a kegyes �rzelm� hat�s�gra tartozik. Annakok��rt tartsa kez�ben Isten ig�j�t �s gondoskodj�k arr�l, hogy ezzel ellenkez� dolgot ne tan�tsanak; viszont Isten ig�je szerint szerkesztett j� t�rv�nyekkel igazgassa �s a fegyelemben, k�teless�gben �s engedelmess�gben tartsa meg az Istent�l re� b�zott n�pet. Igazs�gos �t�lettel szolg�ltasson igazs�got, ne legyen szem�lyv�logat� �s aj�nd�kokat ne fogadjon el; az �zvegyeket, �rv�kat �s szorongatottakat v�delmezze; tartsa f�ken, s�t irtsa ki az igazs�gtalanokat, csal�kat �s er�szakoskod�kat. Mert nem ok n�lk�l hordja a fegyvert. (R�m. 13,4) Emelje f�l h�t Istennek eme fegyver�t minden gonosztev�, l�zong�, rabl�, avagy gyilkos, jogtipr�, k�roml�, hamisan esk�v� �s mindazok ellen, akiket Isten megb�ntetni, s�t hal�lb�ntet�ssel lakolni parancsolt. F�kezze meg a jav�thatatlan eretnekeket is (akik tudniillik igaz�n eretnekek), akik Isten szent Fels�g�nek k�roml�s�val �s az Isten egyh�za felforgat�s�val, s�t annak rombol�s�val fel nem hagynak. Ha sz�ks�ges volna, hogy a n�p j�l�t�t h�bor�val mentse meg, �m ind�tson h�bor�t az �r nev�ben, de csak akkor, ha el�bb minden m�don b�kess�gre t�rekedett �s m�sk�ppen nem tarthatja meg �v�it, hanem csakis a h�bor� �ltal. �s mid�n a hat�s�g ezeket hittel cselekszi: ezekkel a val�s�gos j� cselekedetekkel Istennek szolg�l �s �ld�st nyer az �rt�l.

3. K�rhoztatjuk az �jrakeresztel�ket, akik mik�nt tagadj�k azt, hogy kereszty�n ember hat�s�gi tisztet teljes�thet: ak�ppen tagadj�k azt is, hogy a hat�s�g jogosan b�ntethet hal�llal, vagy hogy h�bor�t folytathat, vagy hogy a hat�s�g el�tt esk�t kell tenni, �s �gy tov�bb.

4. Mert valamint Isten az � n�pe j�l�t�t a hat�s�g �ltal akarja munk�lni, melyet aty�ul adott a vil�gnak: �gy azt parancsolja, hogy a hat�s�gban minden alattval� Isten j�t�tem�ny�t ismerje el. Annakok��rt tisztelj�k �s becs�lj�k a hat�s�got, mint Isten szolg�j�t, szeress�k �t, hallgassanak re� �s im�dkozzanak �rette mint atyjuk�rt; tov�bb� engedelmeskedjenek minden jogos �s m�lt�nyos parancsolat�nak, v�g�l pedig az ad�kat, illet�keket �s m�s ilynem� tartoz�sokat h�ven �s k�szs�ggel fizess�k. �s ha a haza k�z�s java �s az igazs�g �gy k�v�nja, hogy a hat�s�g k�nyszer�s�gb�l h�bor�t viseljen: akkor �let�ket is �ldozz�k f�l �s v�r�ket is onts�k a k�zj��rt �s a hat�s�g�rt, m�g pedig az Isten nev�ben, k�szs�ggel, vit�z�l �s elsz�ntan. Mert aki a hat�s�gnak ellenszeg�l: az Isten s�lyos haragj�t vonja mag�ra.

5. K�rhoztatjuk teh�t a hat�s�g minden len�z�j�t, a l�zong�kat, a haza ellens�geit, a veszeked� csendh�bor�t�kat �s �ltal�ban mindazokat, akik tartoz� k�teless�g�k teljes�t�se al�l nyilv�n vagy csellel kib�vnak.

K�ny�rg�nk Istenhez, a mi kegyelmes mennyei Aty�nkhoz, hogy a n�p feljebbval�ira �s mi re�nk �s �sszes n�peire �rassza �ld�s�t a mi egyed�li Megv�lt�nk az �r J�zus Krisztus �ltal, akinek l�gyen d�cs�ret, dics�s�g �s h�laad�s �r�kk�n-�r�kk�. �men.