XVI. R�SZ

A hitr�l �s a j� cselekedetekr�l, ezek jutalm�r�l �s az ember �rdem�r�l

l. A kereszty�n hit nem v�lem�ny �s emberi elhitet�s, hanem a legszil�rdabb bizodalom s nyilv�nval� �s �llhatatos sz�vbeli helybenhagy�s, �ltal�ban az Isten igazs�g�nak - mely a szent iratokban �s az apostoli hitvall�sban van el�adva - s�t mag�nak Istennek, a legf�bb j�nak, �s f�k�ppen az isteni �g�retnek �s minden �g�ret beteljesed�s�nek, azaz Krisztusnak legbizonyosabb elfogad�sa.

2. Ez a hit azonban Isten ingyen aj�nd�ka, amelyet egyed�l � aj�nd�koz kegyelm�b�l v�lasztottainak m�rt�k szerint, �s amikor, akinek �s amennyit � akar, m�g pedig a Szentl�lek �ltal, az evang�liom hirdet�se �s hitbuzg� im�dkoz�s folyt�n. Ez a hit gyarapodik is, ami szint�n Isten aj�nd�ka, k�l�nben nem sz�lottak volna az apostolok ek�ppen: Uram, n�veljed a mi hit�nket!(Luk. 17,5)

3. �s mindezt, amit a hitr�l id�ig mondottunk, �gy tan�tott�k m�r az apostolok is. Mert P�l apostol szerint a hit a rem�nylett dolgok val�s�ga �s a neml�tott dolgokr�l val� meggy�z�d�s. (Zsid. 11,1) Ugyancsak � szerinte Istennek valamennyi �g�retei a Krisztus �ltal igenek �s �menek. (2 Kor.1,20) A filippibelieknek azt mondja, hogy nekik adatott a kegyelem, hogy higgyenek a Krisztusban. (Fil. 1,29) �s Isten mindenkivel k�z�lte a hit m�rt�k�t. (R�m. 12,3) Viszont, nem mindenek� a hit �s nem mindenek engedelmeskednek az evang�liomnak. (R�m. 10,16 2 Thess. 3,2) De Luk�cs is bizonys�got tesz err�l, �gy sz�lv�n: Hittek, akik csak az �r�k �letre rendelve val�nak. (Csel. 13,48) Ez�rt nevezi P�l apostol is a hitet Isten v�lasztottai hit�nek. (Tit. 1,1) Majd �gy sz�l: A hit hall�sb�l van, a hall�s pedig Isten ig�j�b�l. (R�m. 10,17) T�bb m�s helyen is gyakran parancsolja, hogy im�dkozzunk a hit�rt.

4. Ugyanazon apostol a hitet hathat�snak �s szeretet �ltal munk�lkod�nak nevezi. (Gal. 5,6) Ez lecsendes�ti a lelkiismeretet is, �s szabad utat nyit az Istenhez, hogy bizodalommal j�ruljunk �hozz� �s megnyerj�k T�le mindazt, ami hasznos �s sz�ks�ges. Ez tart meg benn�nket Isten �s felebar�tunk ir�nt tartoz� k�teless�g�nkben; ez er�sb�ti t�relm�nket a megpr�b�ltat�sok k�zepett �s igazi vall�st�telt alkot �s ny�jt, sz�val mindennem� j� gy�m�lcs�ket �s j� cselekedeteket hoz l�tre.

5. Mi ugyanis azt tan�tjuk, hogy a val�s�gos j�cselekedetek �l� hitb�l sz�rmaznak a Szentl�lek �ltal �s azokat a h�v�k Isten akarata �s ig�j�nek szab�lya szerint teljes�tik. Mert P�ter apostol azt mondja: Teljes igyekezeteteket erre r�vetv�n, mutass�tok f�l a ti hitetekben az er�nyt, az er�nyben a bel�t�st, a bel�t�sban pedig a m�rt�kletess�get (2 P�t. 1,5-6) stb. El�bb pedig megmondottuk, hogy Isten t�rv�nye, mely az Isten akarata, a j� cselekedetekre n�zve �tmutat�st ad el�nkbe. �s P�l apostol �gy sz�l: Ez az Isten akarata, tudniillik a ti megszenteltet�setek, hogy megoltalmazz�tok magatokat a par�znas�gt�l �s hogy senki meg ne rontsa �s meg ne csalja az � atyjafi�t valami dologban. (1 Thess. 4,3-6) Mert Isten nem kedveli a cselekedeteket �s a saj�t v�lem�ny�nk szerint v�lasztott szolg�latokat, amiket P�l apostol �nakarat szerint val� tisztel�snek nevez. (Kol. 2,23) Err�l mondja az �r az evang�liomban: Hi�ba tisztelnek engemet, ha olyan tudom�nyokat tan�tanak, amelyek embereknek parancsolatai.(M�t� 15,9) Rosszaljuk teh�t az enem� cselekedeteket, ellenben helyeselj�k azokat �s t�reksz�nk azokra, amelyek Isten akarata �s parancsolata szerint val�k.

6. Ilyeneknek kell is lenni, hab�r nem az�rt, hogy ezek �ltal �r�k �letet �rdemelj�nk, mert az apostol mond�sa szerint az �r�k �let Isten aj�nd�ka; (R�m. 6,23) sem nem fitogtat�s v�gett, melyet megvet az �r, (M�t� 6,2) sem nem nyeres�gv�gyb�l, melyet hasonl�k�ppen k�rhoztat, (M�t� 23,14) hanem igenis Isten dics�s�g�re, hivat�sunk d�sz�re, Isten ir�nt val� h�l�nk bebizony�t�s�ra �s felebar�tunk haszn�ra. Mert ism�t Urunk mondja az evang�liomban: �gy f�nylj�k a ti vil�goss�gotok az emberek el�tt, hogy l�ss�k a ti j� cselekedeteiteket �s dics��ts�k a ti mennyei Aty�tokat. (M�t� 5,16) P�l apostol m�g �gy sz�l:J�rjatok, mint illik a ti hivatalotokhoz; (Ef�z. 4,1) tov�bb�: Valamit tesztek besz�ddel vagy cselekedettel, mindent az �r J�zus nev�ben cselekedjetek, h�l�t adv�n az Istennek �s az Aty�nak � �ltala. (Kol. 3,17) Ugyan�: Senki se keresse, ami az �v�, hanem mindenki azt keresse, ami a m�s�. (1 Kor. 10,24 Fil. 2,4) �s tanulj�k meg a mieink is, hogy j� cselekedetekkel j�rjanak el�l a sz�ks�ges hasznokra, hogy ne legyenek gy�m�lcs n�lk�l val�k. (Tit. 3,14)

7. Teh�t, noha azt tan�tjuk az apostollal, hogy az ember ingyen kegyelemb�l igazul meg Krisztusban val� hit �ltal �s nem valamely j� cselekedetek �ltal: mindaz�ltal nem kicsinyelj�k �s nem k�rhoztatjuk a j� cselekedeteket, mert tudjuk, hogy az ember nem az�rt teremtetett, sem nem az�rt sz�letett �jj� a hit �ltal, hogy t�tlenkedj�k, s�t ink�bb az�rt, hogy sz�netlen�l cselekedje, ami j� �s hasznos. Mert az evang�liomban azt mondja az �r: Minden j� fa j� gy�m�lcs�t terem. (M�t� 7,17) Viszont: Aki �nbennem marad, az j� gy�m�lcs�t terem. (J�n. 15,5) Az apostol meg �gy sz�l: Istennek alkotm�nyai vagyunk, akik teremtett�nk a Krisztus J�zusban a j� cselekedetekre, melyeket k�sz�tett az Isten, hogy azokban j�rn�nk. (Ef�z. 2,10) �s ism�t: Aki mag�t adta �rett�nk, hogy megv�ltson minket minden hamiss�gt�l �s tiszt�tson mag�nak kiv�ltk�ppen val� n�pet, j� cselekedetekre igyekez�t. (Tit. 2,14) Ann�lfogva k�rhoztatjuk mindazokat, akik a j�cselekedeteket megvetik, vagy d�re m�don azt mondogatj�k, hogy azok hi�baval�k �s nem kell vel�k t�r�dni.

8. K�l�nben pedig, amint el�bb is mondottuk, nem az a v�lem�ny�nk, mintha a j� cselekedetek �ltal idvez�ln�nk �s mintha azok az idvess�gre oly sz�ks�gesek voln�nak, hogy n�lk�l�k senki sem idvez�lhetne; mert egyed�l kegyelemb�l �s Krisztus j�s�ga �ltal idvez�l�nk. A cselekedetek sz�ks�gk�ppen hitb�l sz�rmaznak �s azoknak nem saj�tk�ppen tulajdon�ttatik az idvess�g, mert ez tulajdonk�ppen kegyelmi adom�ny. Hiszen nagyon ismeretes az apostol ama mond�sa: Hogyha kegyelemb�l van, teh�t nem cselekedetekb�l, mert �gy a kegyelem nem volna kegyelem; hogyha pedig cselekedetekb�l: teh�t nem kegyelemb�l, mert �gy a cselekedet nem volna cselekedet. (R�m. 11,6)

9. Azokat a cselekedeteket pedig, melyeket mi hit �ltal teljes�t�nk, kedveli �s helyesli az Isten, minthogy Isten el�tt azok a kedvesek, akik Krisztusban val� hitb�l teljes�tenek j� cselekedeteket, amelyek m�g ezenfel�l Isten kegyelm�b�l a Szentl�lek �ltal t�rt�nnek. Mert P�ter apostol �gy sz�l: Minden nemzets�gben kedves neki ak�rki, aki �t f�li �s igazs�got cselekszik. (Csel. 10,34-35) P�l apostol pedig ezt mondja: Nem sz�n�nk meg �rettetek im�dkozni �s titeket k�rni, hogy j�rjatok, amint az �rhoz m�lt�, minden engedelemre, minden j� cselekedettel gy�m�lcs�t teremv�n. (Kol. 1,9-10)

10. Annakok��rt buzg�s�ggal tan�tjuk a val�s�gos, nem a hamis, vagy b�lcselked�s sz�lte er�nyeket, a val�s�ggal j� cselekedeteket �s a kereszty�n emberrel vele sz�letett k�teless�geket �s t�l�nk telhet� igyekezettel �s odaad�ssal oltjuk be azokat mindenekbe, rosszalv�n mindazoknak a t�tlens�g�t �s k�tsz�n�s�g�t, akik sz�jjal dics�rik �s vallj�k, de erk�lcstelen �let�kkel beszennyezik az evang�liomot. Ez okb�l int�leg, vigasztal�lag �s b�ntet�leg f�lt�rjuk Istennek rettenetes fenyeget�seit, valamint magasztos �g�reteit �s b�s�ges aj�nd�kait is.

11. Tan�tjuk tov�bb�, hogy Isten a j�t cselekv�ket gazdagon megjutalmazza ama pr�f�tai mond�s szerint: Tart�ztasd meg szavadat a s�r�st�l, mert meglesz a te cselekedetednek jutalma. (Jer. 31,16) Az evang�liomban is �gy sz�lt az �r: �r�ljetek �s �rvendezzetek, mert a ti jutalmatok b�s�ges mennyekben. (M�t� 5,12) �s: aki italt ad egynek e kicsinyek k�z�l, csak egy poh�r hideg vizet, bizony mondom nektek, nem veszti el annak jutalm�t. (M�t� 10,42) Mindaz�ltal ezt a jutalmat, melyet az �r ad, nem az azt elfogad� ember �rdem�nek, hanem Isten j�s�g�nak, kegyess�g�nek �s igazmond�s�g�nak tulajdon�tjuk, mert � �g�rte �s adta azt; aki b�r nem tartozik senkinek semmivel, m�gis azt �g�rte, hogy h�s�ges tisztel�inek jutalmat ad, s�t m�g azt is k�zli vel�k, hogy �t im�dj�k. Egy�bir�nt igen sok cselekedet van, ami nem m�lt� Istenhez, s�t m�g a szentek cselekedeteiben is igen sok fogyatkoz�s tal�lkozik; mivel azonban Isten azokat, akik a cselekedeteket teljes�tik, Krisztus�rt kegyelm�be fogadja �s szereti: enn�lfogva meg is adja nekik az �g�rt jutalmat. Mert m�sk�l�nben is minden mi igazs�gunk a megfert�ztetett ruh�hoz hasonl�ttatik. (�sa. 64,6) Az �r is �gy sz�l az evang�liomban: Ha mindazokat megcselekeszitek is, amik n�ktek parancsoltattak, ezt mondj�tok: Haszontalan szolg�k vagyunk, mert amit tartoztunk cselekedni, azt cselekedt�k. (Luk. 17,10)

12. Teh�t b�r tan�tjuk, hogy Isten a mi j� cselekedeteinket megjutalmazza: mindaz�ltal Augustinussal egy�tt azt is tan�tjuk, hogy Isten mibenn�nk nem a mi �rdemeinket, hanem saj�t aj�nd�kait koron�zza meg. K�vetkez�sk�ppen minden jutalomr�l, amelyet nyer�nk, azt mondjuk, hogy az kegyelem; m�g pedig ink�bb kegyelem, mint jutalom, amennyiben ami j�t csak cseleksz�nk, mindazt ink�bb Isten �ltal, mint �nmagunk �ltal vissz�k v�ghez, ami�rt P�l apostol is ekk�nt sz�l: Mid van, amit nem kapt�l? Ha pedig kaptad, mit k�rkedel, mintha nem kaptad volna? (1 Kor. 4,7) �s ebb�l azt k�vetkezteti ama boldog v�rtan� Cyprianus, hogy semmivel sem kell k�rkedn�nk, mivel semmink sincs. K�rhoztatjuk teh�t azokat, akik az emberek �rdemeit annyira v�delmezik, hogy Isten kegyelm�t feleslegess� teszik.

XVII. R�SZ

Az Isten egyetemes �s szent egyh�z�r�l �s ennek egyed�li Fej�r�l

1. Mivel Isten eleit�l fogva azt akarta, hogy az emberek idvez�ljenek �s az igazs�g megismer�s�re eljussanak: ebb�l sz�ks�gk�ppen k�vetkezik, hogy mindig volt, van is �s a vil�g v�g�ig lesz egyh�z, azaz a h�v�knek a vil�gb�l elh�vott �s egybegy�jt�tt gy�lekezete, vagyis minden szenteknek egyess�ge, akik tudniillik az igaz Istent az idvez�t� Krisztusban, az ige �s a Szentl�lek �ltal val�s�ggal megismerik �s igaz�n tisztelik, azonk�v�l a Krisztus �ltal ingyen aj�nd�kozott �sszes javakban hit �ltal r�szes�lnek. Mindezek ugyanazon egy v�rosnak polg�rai, ugyanazon �r, ugyanazon t�rv�nyek alatt �lnek, minden j�ban egyar�nt r�szes�lnek. Ezeket az apostol �gy nevezi: szentek polg�rt�rsai, Istennek csel�dei, (Ef�z. 2,19) szenteknek nevezv�n a f�ld�n lev� h�v�ket, akiket az Isten Fi�nak v�re szentelt meg. (1 Kor. 6,11) Re�jok �rtend� bizony�ra az apostoli hitvall�s eme t�tele: Hiszem a k�z�ns�ges kereszty�n anyaszentegyh�zat, a szenteknek egyess�g�t.

2. �s mivel egyed�l csak egy az Isten, egy a k�zbenj�r� Isten �s emberek k�z�tt, J�zus a Messi�s; viszont egy az eg�sz ny�j p�sztora, egy ennek a testnek a Feje, v�g�l egy a l�lek, egy az idvess�g, egy a hit, egy a testamentom vagyis a sz�vets�g: sz�ks�gesk�ppen k�vetkezik, hogy csakis egy az egyh�z, amelyet az�rt nevez�nk k�z�ns�gesnek, mert egyetemes, �s a vil�g minden r�sz�n el van terjedve �s minden id�re kiterjed �s sem helyhez, sem id�h�z nincs k�tve. K�rhoztatjuk teh�t a donatist�kat, akik az egyh�zat Afrik�nak tudom is �n melyik szegleteibe szor�tott�k. Nem helyeselj�k a r�mai paps�g �ll�spontj�t sem, amely szinte egyed�l a r�mai egyh�zat fitogtatja egyetemesnek.

3. K�l�nben az egyh�zat k�l�nb�z� r�szekre vagyis alakzatokra osztj�k, de nem az�rt, mintha �nmag�ban elk�l�n�tve vagy sz�tszaggatva volna, hanem ink�bb tagjainak k�l�nb�z�s�g�re val� tekintetb�l. N�melyek ugyanis azt tartj�k, hogy van egy k�zd�, �s van egy m�sik, a gy�zedelmesked� egyh�z. Amaz m�g k�zd a f�ld�n �s harcol a testis�ggel, vil�ggal �s ennek fejedelm�vel a s�t�nnal, a b�nnel �s hal�llal; emez pedig elnyerv�n m�r a p�lyab�rt, diadalmaskodik az �gben mind a f�l�tt, amit legy�z�tt �s �rvendez az �r el�tt. Mindamellett k�z�tt�k k�z�ss�g, azaz kapcsolat van.

4. A f�ld�n k�zd� egyh�zban mindig sz�mos r�sz-egyh�z volt; ezek azonban mindannyian az egyetemes egyh�z egys�g�hez tartoznak. M�sk�ppen alakult ez a t�rv�ny el�tt az �sap�k idej�ben; m�sk�ppen M�zes kor�ban a t�rv�ny �ltal �s m�sk�ppen alak�totta Krisztus, az evang�liom �ltal. �ltal�ban k�t n�p j�n legink�bb sz�m�t�sba, �gymint az izraelit�k �s a pog�nyok, vagyis azok, akiket zsid�kb�l �s pog�nyokb�l gy�jt�ttek �ssze az egyh�zba. �ppen�gy k�t, tudniillik � �s �j sz�vets�gr�l lehet sz�. Mindezen n�pekre n�zve azonban csakis egy k�z�ss�g volt �s van, egy idvess�g az egy Messi�sban, akiben - mint egy testnek a tagjai - egy F� alatt egyes�lnek mindny�jan, ugyanazon hitben, ugyanazon lelki eledelben �s italban r�szes�lv�n. Mindamellett itt elismerj�k, hogy k�l�nb�z�k voltak az id�k, k�l�nb�z�k a hitvall�sok, a meg�g�rt �s az elk�ld�tt Messi�sra vonatkoz�lag, �s hogy a szertart�skod�sok elt�r�ltet�se ut�n tiszt�bb vil�goss�g f�nylik el�tt�nk �s d�sabb lelki aj�nd�kokat �s teljesebb szabads�got nyert�nk.

5. Isten emez egyh�z�t nevezz�k az �l� Isten h�z�nak, amely �l� �s lelki k�vekb�l �p�lt (1 P�t. 2,5) �s mozd�thatatlan k�szikl�ra helyeztetett azon az alapon, amelyen k�v�l m�st nem lehet vetni (1 Kor. 3,11) �s ez�rt igazs�g oszlop�nak �s er�ss�g�nek is nevezi az apostol. (1 Tim. 3,15) M�g az egyh�z ezen a k�szikl�n a Krisztuson �s a pr�f�t�k �s apostolok alapj�n nyugszik: addig nem t�ved. Nem lehet azonban csod�lkozni azon, ha t�ved, valah�nyszor elszakad Att�l, aki egyed�l az igazs�g. Az egyh�zat sz�znek �s Krisztus jegyes�nek, m�g pedig egyed�li �s szeretett jegyes�nek is nevezik. Az apostol ugyanis �gy sz�l: Eljegyeztelek titeket egy f�rfinak, hogy tiszta sz�zet �ll�tsak a Krisztus el�. (2 Kor.11,2) Ez�kiel pr�f�ta (Ez�k. 34,22) �s J�nos apostol (J�n. 10,2) nevezik az egyh�zat juhok ny�j�nak az egy p�sztor Krisztus alatt; viszont nevezz�k Krisztus test�nek, mivel a h�v�k Krisztusnak �l� tagjai, kiknek fej�k a Krisztus.

6. A f�nek kiv�l� jelent�s�ge van a testen. Bel�le �rad �let a testbe, szelleme igazgatja mindenekben, bel�le j� n�veked�s �s gyarapod�s egyar�nt. �ppen ez�rt a testnek csakis egy feje van �s ez a testtel �sszhangz�sban van. Enn�lfogva nem lehet m�s feje az egyh�znak, mint Krisztus. Mert valamint az egyh�z lelki test: �gy sz�ks�gk�ppen hozz�ill�, bizony�ra lelki fej�nek kell lenni. �s nem is korm�nyozhatja m�s l�lek, mint a Krisztus lelke. P�l apostol is ezt mondja: � az egyh�z test�nek Feje, aki a kezdet �s a halottak k�z�l els�sz�l�tt, hogy mindenek k�z�tt � legyen f�. (Kol. 1,18) Ugyan� mondja: Krisztus Feje az egyh�znak �s ugyan� megtart�ja a testnek. (Ef�z. 5,23) Viszont: Krisztus az egyh�z Feje, mely az � teste �s teljess�ge Annak, aki mindeneket bet�lt mindenekkel. (Ef�z. 1,22-23) �s: mindenest�l fogva n�vekedj�nk Abban, aki F�, tudniillik Krisztusban, kib�l az eg�sz test sz�p rendben egybeszerkesztve, n�veked�st vesz. (Ef�z. 4,15-16)

7. Nem helyeselj�k teh�t a r�mai paps�gnak azt a tan�t�s�t, amely saj�t r�mai p�sp�k�t a f�ld�n k�zd� egyh�z egyetemes p�sztor�v� �s legf�bb fej�v�, s�t mi t�bb: Krisztus val�s�gos helyettes�t�j�v� teszi, akinek, mint �k mondogatj�k, az egyh�zban teljes hatalma �s legf�bb uras�ga van. Mert mi azt tan�tjuk, hogy Krisztus az �r, � marad az egyed�li egyetemes p�sztor, a f�pap az Atya Isten el�tt, �s az egyh�zban az �sszes f�papi vagyis f�p�sztori tisztet mind e vil�g v�gezet�ig � teljes�ti, annakok��rt nincs sz�ks�ge semmi helyettesre, amilyenre csakis t�vollev�nek van sz�ks�ge. Krisztus azonban jelen van az egyh�zban (M�t� 28,20) �s annak �letad� feje. Apostolainak �s az apostolok ut�dainak igen szigor�an meg is tiltotta az egyh�zban val� els�bbs�get �s uraskod�st. (M�t� 20,26) Mindazokat teh�t, akik e tiszta igazs�gnak ellenemondanak �s elleneszeg�lnek s Krisztus egyh�z�ba ellenkez� korm�nyzatot visznek be: kicsoda ne l�tn� �t, hogy azok k�z� kell sorolnunk, akikr�l Krisztus apostolai, P�ter (2 P�t. 2,1) �s P�l (Csel. 20,29-30 2 Kor. 11,3 2 Thess. 2,3) j�vend�lnek.

8. A r�mai f� elvet�s�vel azonban semmif�le rendetlens�get vagy zavart nem id�z�nk el� Krisztus egyh�z�ban; mert azt tan�tjuk, hogy az egyh�znak az apostolokt�l ered� korm�nyz�sa elegend� nek�nk az egyh�z j� rendben tart�s�ra, mert az egyh�z kezdetben - mid�n m�g ilyesf�le r�mai f� n�lk�l volt, amilyenr�l most azt mondogatj�k, hogy az egyh�zat rendben tartja - egy�ltal�ban nem volt rendetlen �s rendezetlen. A r�mai f� meg�rzi ugyan zsarnoks�g�t �s az egyh�zba behurcolt romlotts�got, de koronk�nt meg is akad�lyozza, �tj�t �llja �s minden erej�b�l meghi�s�tja az egyh�z reform�l�s�t.

9. Azt vetik szem�nkre, hogy a mi egyh�zainkban - miut�n a r�mai egyh�zt�l k�l�nv�ltak - sokf�le visz�lkod�sok �s szakad�sok vannak, �s �gy azok nem igazi egyh�zak. Mintha bezzeg a r�mai egyh�zban soha semmif�le szakad�sok, ellenkez�sek �s verseng�sek nem fordultak volna el�, m�g pedig a vall�s dolg�ban, �s nem annyira az iskol�kban, mint a sz�sz�keken, a n�p k�r�ben. Tudjuk, hogy az apostol mondotta: Isten nem zavarnak, hanem b�kess�gnek Istene. (1 Kor. 14,33) �s: mivelhogy ti k�z�ttetek irigys�g �s verseng�s �s visszavon�s van, nem testiek vagytok-e? (1 Kor. 3,3) �m nem lehet tagadni, hogy hab�r az apostoli egyh�zban szint�n voltak visz�lkod�sok �s ellenkez�sek, m�gis az Isten vele volt az apostoli egyh�zzal �s az apostoli egyh�z igazi egyh�z volt. P�ter apostolt ugyanis megfeddi P�l apostol, (Gal. 2,11) ett�l pedig elszakadt Barnab�s. (Csel. 15,39) Az antiochiai egyh�zban komoly vita t�madt azok k�z�tt, akik ugyanazon Krisztust hirdett�k, amint azt Luk�cs, az apostolok cselekedeteir�l �rott k�nyv tizen�t�dik r�sz�ben elbesz�li. Mindig voltak az egyh�zban s�lyos vit�k �s a legjelesebb egyh�zi tan�t�k fontos dolgok felett elt�r� v�lem�nyben voltak, de az�rt e vitatkoz�sok miatt az egyh�z nem sz�nt meg az lenni, ami volt. Mert Isten az � tetsz�se szerint az egyh�zi visz�lkod�sokat nev�nek dics�s�g�re, v�gre az igazs�g felder�t�s�re �s arra haszn�lja, hogy azok, akik �llhatatosak, nyilv�nval�kk� legyenek. (1 Kor. 11,19)

10. Egy�bir�nt, valamint Krisztuson k�v�l m�st az egyh�z fej��l el nem ismer�nk: �ppen�gy nem ismer�nk el b�rmely egyh�zat igaz egyh�znak, amely mag�t igaz egyh�z gyan�nt fitogtatja; hanem azt tan�tjuk, hogy az az igaz egyh�z, amelyben az igaz egyh�z jegyei vagyis ismertet� jelei megtal�ltatnak. Ilyen mindenek felett az igaz �s tiszta igehirdet�s, amint r�nk maradt a pr�f�t�k �s apostolok irataiban, akik mindannyian Krisztushoz vez�relnek, aki az evang�liomban ekk�nt sz�lott: Az �n juhaim az �n sz�mat hallgatj�k �s �n �r�k �letet adok n�kik; (J�n. 10,27-28) idegen p�sztort nem k�vetnek, hanem elfutnak att�l, mert nem ismerik az idegeneknek szav�t. (J�n. 10,5) �s akik ilyenek az egyh�zban, azokban egy a hit, egy a l�lek, enn�lfogva egyed�l egy Istent im�dnak, egyed�l �t tisztelik l�lekben �s igazs�gban, egyed�l �t szeretik teljes sz�vb�l �s minden er�b�l, egyed�l �t h�vj�k seg�ts�g�l az egyed�li K�zbenj�r� �s Sz�sz�l� Krisztus �ltal s Krisztuson �s a benne val� hiten k�v�l igazs�got �s �letet seholsem keresnek. Mivel �k egyed�l Krisztust ismerik el az egyh�z fej��l �s alapj�ul �s � re� t�maszkodva, naponk�nt val� b�nb�nat �ltal meg�julnak: a r�jok rakott keresztet t�relemmel hordozz�k, s�t tettet�s n�lk�l val� szeretet �ltal Krisztus minden tagj�val egybek�ttetv�n, e szeretettel bizony�tj�k be, hogy �k Krisztusnak tan�tv�nyai, megmaradv�n a b�kess�g �s szent egys�g k�tel�k�ben. Egyszersmind r�szt is vesznek a Krisztust�l szerzett �s az apostolokt�l r�nk sz�llott s�kramentomokban �s azokkal nem �lnek m�sk�ppen, hanem amint az �rt�l vett�k. Mert mindenki ismeri az apostol eme mond�s�t: �n az �rt�l vettem, melyet n�ktek el�t�kbe is adtam. (1 Kor. 11,23) Annakok��rt k�rhoztatjuk azokat az egyh�zakat, mint a Krisztus igaz egyh�z�t�l elidegenedetteket, amelyek nem olyanok, mint amin�knek lenni�k kellene, b�rmint k�rkednek is p�sp�keik �r�k�s�d�s�vel, egyh�zuk egys�g�vel �s r�gis�g�vel. S�t ink�bb azt parancsolj�k nek�nk az apostolok, hogy a b�lv�nyim�d�st �s Babilont ker�lj�k, ebben ne legyen r�sz�nk, hacsak azt nem akarjuk, hogy Isten csap�saiban is r�sz�nk legyen. (1 Kor. 6,9 10,7 2 Kor. 6,17 J�nos 5,21 Jel. 18,4)

11. A Krisztus igaz egyh�z�val val� egyess�get pedig oly nagyra becs�lj�k, hogy tagadjuk, mintha �lhetn�nek Isten el�tt azok, akik az Isten igaz egyh�z�val k�z�ss�gben nincsenek, hanem t�le elszakadnak. Mert mik�nt N�� b�rk�j�n k�v�l sehol sem vala megtartat�s, mid�n a vil�g �z�nv�zzel elpusztult: azonk�ppen azt hissz�k, hogy Krisztuson k�v�l - aki �nmag�t adja oda a v�lasztottaknak megel�g�ttet�s�l - sehol sem tal�lhat� biztos idvess�g; k�vetkez�sk�ppen azt tan�tjuk, hogy azoknak, akik �lni akarnak, Krisztus igaz egyh�z�t�l elszakadniok nem szabad.

12. Mindaz�ltal a felsorolt ismertet� jelekkel nem szor�tjuk oly sz�k korl�tok k�z� az egyh�zat, hogy azt �ll�tsuk, miszerint mindazok k�v�l vannak az egyh�zon, akik vagy nem r�szes�lnek a s�kramentomokban, - b�r sz�nd�ktalanul, �s nem becsm�rl�sb�l, hanem ink�bb kiker�lhetetlen sz�ks�gt�l k�nyszer�tve, akaratuk ellen�re tartj�k t�vol magokat azokt�l vagy n�lk�l�zik azokat, - vagy pedig akikben a hit ottan-ottan lazul, de teljesen ki nem aluszik �s meg nem sz�nik, ak�r pedig akikben gyarl�s�gok �s t�velyg�sek fordulnak el�. Mert tudjuk, hogy Istennek Izr�el orsz�g�n k�v�l is voltak kedveltjei e vil�gon. Tudjuk, mi t�rt�nt Isten n�p�vel a babiloni fogs�gban, mid�n hetven esztendeig �ldozatok n�lk�l voltak. Tudjuk, mi t�rt�nt a Krisztust megtagad� P�terrel �s mint van dolguk napr�l-napra az Isten v�lasztott h�veinek, mid�n t�velyegnek �s er�telenek. Tudjuk tov�bb� azt is, min�k voltak a galatiabeli �s korinthusi egyh�zak az apostolok kor�ban, melyekn�l sok �s s�lyos b�nt r� meg az apostol �s m�gis Krisztus szent egyh�zainak nevezi �ket.XVIII. R�SZ

Az egyh�z szolg�ir�l, azok int�zm�ny�r�l �s k�teless�geir�l

l. Isten az � egyh�z�nak egybegy�jt�se, alap�t�sa, korm�nyz�sa �s fenntart�sa v�gett mindenkor alkalmazott szolg�kat, most is alkalmaz �s alkalmazni fog ezut�n is mindaddig, m�g az egyh�z a f�ld�n meglesz. Az egyh�zi szolg�k eredete, int�zm�nye �s m�k�d�se teh�t igen r�gi �s Istent�l van, nem pedig valami �j, vagy emberekt�l val� rendelkez�s. Isten ugyan az � hatalm�n�l fogva k�zvetlen�l is egybegy�jthetn� az emberek k�z�l az egyh�zat, de ink�bb akart emberekkel �s emberek szolg�lata �ltal cselekedni. K�vetkez�sk�ppen az egyh�zi szolg�k nem csup�n szolg�k gyan�nt tekintend�k, hanem �gy, mint Isten szolg�i, akik �ltal Isten az emberek idvess�g�t munk�lja.

2. Annakok��rt �vatoss�gra int�nk, hogy a megt�r�s�nkre �s oktat�sunkra vonatkoz� dolgokat a Szentl�lek annyira rejtelmes hat�ly�nak ne tulajdon�tsuk, hogy az egyh�zi hivatalt sz�ks�gtelenn� tegy�k. Mert ill� dolog, hogy eml�kezetben tartsuk mindenha az apostol eme szavait: Mim�don hisznek abban, aki fel�l nem hallottak? Mim�don hallan�nak pedig hirdet� n�lk�l? Az�rt a hit hall�sb�l van, a hall�s pedig Isten ig�je �ltal; (R�m. 10,14.17) �s azt, amit az �r mond az evang�liomban:Bizony-bizony mondom n�ktek, mikor valakit elk�ld�k, valaki azt befogadja, engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem elk�ld�tt; (J�n. 13,20) tov�bb� azt, amit ama maced�niai f�rfi�, az �zsi�ban m�k�d�tt P�l apostolhoz l�tom�sban sz�lott: Jer �t Maced�ni�ba, l�gy seg�ts�g�l nek�nk. (Csel. 16,9) M�sutt ugyanez az apostol �gy sz�l: Isten mellett munk�lkod� szolg�k vagyunk; Isten majors�ga, Isten �p�t�se vagytok. (1 Kor. 3,9)Viszont pedig �vakodni kell att�l is, hogy az egyh�zi szolg�knak �s az egyh�zi hivatalnak felett�bb sokat ne tulajdon�tsunk, itt is az �r szavaira gondolva, aki azt mondja az evang�liomban: Senki sem j�het �n hozz�m, hanemha az �n Aty�m vonandja �t; (J�n. 6,44) gondolva tov�bb� az apostol e szavaira: Kicsoda P�l �s kicsoda Apoll�s? Szolg�k, akik �ltal hittetek �s amint kinek-kinek az �r adta. �n pl�nt�ltam, Apoll�s �nt�z�tt, de Isten adta annak el�menetel�t. Az�rt, sem aki pl�nt�l, valami, sem aki �nt�z, hanem Isten aki el�menetelt ad. (1 Kor. 3,5-7) Annakok��rt higgy�k el, hogy Isten minket k�ls�k�ppen szolg�i �ltal tan�t ig�j�ben, bels�k�ppen pedig v�lasztottainak sz�v�t a Szentl�lek �ltal hitre gerjeszti, �gy hogy ezen j�t�tem�ny�rt egyed�l Istenre t�r minden dics�s�g. (Err�l azonban ezen fejteget�s els� r�sz�ben m�r volt sz�.)

3. �s val�ban vil�g kezdete �ta alkalmazta Isten a f�ld�n lev� legkiv�l�bb embereket, (hab�r k�z�l�k t�bben semmit sem �rtettek a vil�gi b�lcsess�ghez, vagy a b�lcselked�shez, de kit�n�k voltak az igazi isteni tudom�nyban), nevezetesen a p�tri�rk�kat, akikkel nem ritk�n besz�lt angyalok �ltal. Mert az �sap�k koruk pr�f�t�i vagyis tan�t�i val�nak, akiket Isten az�rt �ltetett neh�ny sz�zadig, hogy a vil�gnak mintegy atyjai �s vil�goss�gai legyenek. �ket k�vette M�zes a vil�gh�r� pr�f�t�kkal egy�tt. S�t � ut�nok elk�ld� a mennyei Atya az � egysz�l�tt Fi�t, a vil�g legt�k�letesebb tan�t�j�t, akiben van elrejtve amaz isteni b�lcsess�g, (Kol. 2,3) amely r�nk is sz�llott a legszentebb, legegyszer�bb �s legt�k�letesebb tudom�ny �ltal. � ugyanis tan�tv�nyokat v�lasztott mag�nak, akiket apostolokk� avatott. Ezek pedig elmenv�n az eg�sz vil�gba, az evang�liom hirdet�se �ltal minden�tt egyh�zakat gy�jt�ttek, azt�n pedig a vil�g �sszes egyh�zaiba Krisztus parancsolata szerint p�sztorokat �s tan�t�kat rendeltek, akiknek ut�dai �ltal tan�totta �s igazgatta az egyh�zat mind e mai napiglan. Teh�t valamint Isten a r�gi n�pnek p�tri�rk�kat adott M�zessel �s a pr�f�t�kkal egy�tt: azonk�ppen az �jsz�vets�gbeli n�phez elk�ld�tte az � egysz�l�tt Fi�t az apostolokkal �s az egyh�zi tan�t�kkal egyetemben.

4. Viszont az �jsz�vets�gbeli n�p szolg�it k�l�nb�z� n�ven nevezz�k; ugyanis h�vjuk �ket apostoloknak, pr�f�t�knak, evang�list�knak, p�sp�k�knek, presbytereknek, lelkip�sztoroknak �s tan�t�knak. (1 Kor. 12,28) Az apostolok nem �llapodtak meg valamely biztos helyen, hanem vil�gszerte k�l�nb�z� egyh�zakat alap�tottak. Amint ezek szervezve voltak, az apostolok onnan t�voztak �s hely�kbe l�ptek a lelkip�sztorok, kiki a maga egyh�z�ban. A pr�f�t�k, hajdan a j�vend� el�retud�i, l�tnokai voltak; de az �r�st is magyar�zt�k. Ily f�rfiak m�g ma is tal�lhat�k. Evang�list�knak h�vt�k az evang�liomi t�rt�net �r�it, de a Krisztus evang�liom�nak hirdet�it is, amint P�l apostol Tim�theusnak meghagyta, hogy az evang�lista tiszt�t v�gezze. A p�sp�k�k pedig az egyh�z felvigy�z�i �s �rei, akik az �lelmet �s egy�b sz�ks�ges dolgokat kezelik az egyh�zban. A presbyterek, vagy v�nek az egyh�znak mintegy tan�csosai �s atyjai, akik �dv�s tan�ccsal korm�nyoznak. A lelkip�sztorok �rk�dnek az �r ny�ja felett �s ennek sz�ks�gleteir�l gondoskodnak. A tan�t�k oktatnak �s tan�tj�k az igaz hitet �s kegyess�get. Teh�t most is szabad az egyh�z szolg�it p�sp�k�knek, presbytereknek, lelkip�sztoroknak �s tan�t�knak nevezni.

5. Az ezut�n k�vetkez� id�kben az egyh�z szolg�inak m�g t�bb m�s elnevez�s�t is bevitt�k az Isten egyh�z�ba. N�melyeket p�tri�rk�kk� avattak, m�sokat �rsekekk�, m�sokat felszentelt p�sp�k�kk�. N�melyek metropolit�k, f�esperesek, diakonusok, aldiakonusok, gyertyahordoz�k, �rd�g�z�k, �nekl�k, ajt�n�ll�k �s ki tudn� mik lettek, mint b�bornokok, pr�postok, perjelek, als�bb �s fels�bb rend� atyas�gok, nagyobb �s kisebb rend�ek. De mindezekkel mi ne t�r�dj�nk, b�rmik voltak hajdan �s b�rmik jelenleg. Elegend� nek�nk az egyh�z szolg�ir�l sz�l� apostoli tan.

6. Miut�n teh�t bizonyosan tudjuk, hogy a szerzeteseket �s a szerzetesrendeket vagyis szekt�kat sem Krisztus, sem az apostolok nem rendelt�k: enn�lfogva tan�tjuk, hogy azok az Isten egyh�z�ra n�zve nem hasznosak, s�t veszedelmesek. Mert b�r hajdan elt�rhet�k val�nak, mid�n mint remet�k �lelm�ket saj�t kez�kkel kerest�k �s senkinek terh�re nem voltak, hanem az egyh�z szolg�inak mindenben engedelmeskedtek, mint vil�giak: �mde hogy most milyenek, l�tja �s tapasztalja az eg�sz vil�g. Holmi fogad�st�teleket fitogtatnak �s fogadalmaikkal teljesen ellenkez� �letet �lnek, �gy, hogy k�z�l�k a legjobbakat is m�lt�n azokhoz kell sz�ml�lni, akikr�l az apostol �gy sz�lt: Halljuk, hogy n�melyek ti k�z�ttetek rendetlen�l j�rnak, kik semmit sem dolgoznak, hanem nyughatatlanul cselekesznek. (2 Thess. 3,11) Ilyenek teh�t nincsenek a mi egyh�zainkban �s tan�tjuk, hogy Krisztus egyh�zaiban nincs is r�jok semmi sz�ks�g.

7. Az egyh�zi hivatal tiszts�g�t pedig senki sem bitorolhatja, azaz megveszteget�sekkel, vagy m�snem� fondorkod�sokkal, vagy �nk�ny�leg mag�hoz nem ragadhatja. Az egyh�z szolg�it h�vj�k meg �s v�lassz�k t�rv�nyes egyh�zi v�laszt�ssal; azaz v�lassza �ket az egyh�z, vagy v�lassz�k az egyh�z �ltal e v�gb�l kik�ld�ttek �nnep�lyesen, sz�p rendben, h�bor�s�g, zavar �s visz�lkod�s n�lk�l. De ne ak�rkit, hanem csakis alkalmas, kell� �s tiszteletrem�lt� k�pzetts�ggel, kegyes �kesensz�l�ssal, term�szetes �letb�lcsess�ggel b�r�, �ltal�ban m�rt�kletess�ggel �s tisztess�ges �lettel t�nd�kl� f�rfiakat v�lasszanak meg amaz apostoli szab�ly szerint, amely 1. Tim. 3. �s Tit. 1. r�sz�ben van el�adva. �s akiket megv�lasztanak, azokat avass�k f�l a v�nek, nyilv�nos im�ds�ggal �s k�zr�tev�ssel. Itt k�rhoztatjuk mindazokat, akik saj�t k�ny�k szerint futnak, (Jer. 23,21) noha nincsenek megv�lasztva, sem kik�ldetve vagy felavatva. K�rhoztatjuk az alkalmatlan �s a lelkip�sztorban sz�ks�ges adom�nyokkal f�l nem ruh�zott egyh�zi szolg�kat. Mindamellett elismerj�k, hogy egyik-m�sik lelkip�sztor �rtatlan egyszer�s�ge az �s egyh�zban t�bbet haszn�lt, mint n�melyeknek sokoldal�, v�laszt�kos, finom, de kiss� felfuvalkodott tudom�nyoss�ga. Ahonnan ma sem vetj�k meg egyeseknek kegyes egyszer�s�g�t, felt�ve, hogy az nem teljesen tudatlans�gb�l ered.

8. Az apostolok ugyan mindazokat papoknak nevezik, akik Krisztusban hisznek, de nem a szolg�latra val� tekintetb�l, hanem az�rt, mert Krisztus �ltal minden h�v� kir�lly� �s papp� lett �s mindny�jan vihet�nk Istennek lelki �ldozatokat. (1 P�t. 2,9 2 M�z. 19,6 Jel. 1,6) Teh�t a papi hivatal �s az egyh�zi szolg�lat nagyon k�l�nb�zik egym�st�l. Amaz ugyanis k�z�s minden kereszty�nnel, amint el�bb eml�tett�k, de emez nem. Mid�n azonban a p�p�s paps�got a Krisztus egyh�z�b�l kik�sz�b�lt�k: ezzel az egyh�zi szolg�latot nem t�r�lt�k el. Bizony�ra a Krisztus �j sz�vets�g�ben nincs t�bb� olyan paps�g, mint amilyen volt az �sz�vets�gi n�pn�l, melynek megvolt a k�ls� kenete, szent �lt�zete �s k�l�nf�le cerem�ni�ja, melyek is a Krisztus el�k�pei voltak, aki mid�n elj�tt a f�ldre, azokat bet�ltv�n, mind elt�r�lte, � az egyed�li f�pap marad �r�kk�n �r�kk�, (Zsid. 7,3) akinek a m�lt�s�g�b�l, hogy semmit le ne vonjunk: a pap elnevez�st egyetlenegy egyh�zi szolg�nak sem adjuk meg. Mert a mi Urunk az �jsz�vets�gbeli egyh�zban seholsem rendelt olyasf�le papokat, akik a szentel� p�sp�kt�l nyert hatalomn�l fogva naponk�nt az osty�t, mint az �r test�t �s v�r�t �ldozz�k meg �l�k�rt �s holtak�rt; hanem olyanokat, akik tan�tsanak �s a s�kramentomokat kiszolg�ltass�k.

9. Hiszen P�l apostol egyszer�en �s r�viden elib�nk adv�n, hogy mit tartsunk az �jsz�vets�gbeli, vagyis kereszty�n egyh�z szolg�ir�l �s hogy mit tulajdon�tsunk nekik, �gy sz�l: �gy �t�ljen mifel�l�nk az ember, mint Krisztus szolg�i �s az Isten titkainak s�f�rai fel�l. (1 Kor. 4,1) K�vetkez�sk�ppen azt akarja az apostol, hogy az egyh�z szolg�it szolg�knak tekints�k. Hyperet�knak, azaz al�rendelt evez�s�knek nevezte �ket az apostol, akik egyed�l a korm�nyosra figyelnek; vagyis olyan emberek, akik nem �nmagoknak �s saj�t k�ny�k-kedv�k szerint, hanem m�soknak, tudniillik saj�t uraiknak �lnek, akiknek parancsait�l f�ggenek teljesen. Mert az egyh�z szolg�j�nak az van parancsolva, hogy mindennem� k�teless�g�ben ne a saj�t �nk�ny�t k�vesse, hanem csakis azt v�gezze, amit az � Ura parancsol. Az eml�tett szentirati helyen ki van fejezve, hogy kicsoda az �r, tudniillik Krisztus, akinek az egyh�zi szolg�lat minden teend�iben al� vannak rendelve az egyh�zi szolg�k. �s hogy min�l r�szletesebben megmagyar�zza az egyh�zi szolg�latot, azt teszi m�g hozz�, hogy az egyh�z szolg�i Isten titkainak s�f�rai, vagyis kezel�i. P�l apostol pedig Isten titkainak nevezte sok helyen, f�k�ppen ef�zusi levele harmadik r�sz�nek kilencedik vers�ben, a Krisztus evang�liom�t. A hajdankorban Krisztus s�kramentomait is titkoknak nevezt�k. K�vetkez�sk�ppen az egyh�z szolg�inak hivat�sa az, hogy a h�v�knek az evang�liomot hirdess�k �s a s�kramentomokat kiszolg�ltass�k. Mert m�sutt az evang�liomban azt olvassuk a h� �s okos szolg�r�l, hogy �t az �r gondvisel�v� tette az � h�za n�p�n, hogy azoknak eledelt adjon alkalmatos id�ben. (Luk. 12,42) Viszont m�sutt, az evang�liom szerint, egy messze f�ldre indul� ember, h�z�t elhagyv�n �s szolg�inak hatalmat adv�n, kinek-kinek megparancsolta az � dolg�t. (M�rk 13,34)

10. Most teh�t b�zv�st sz�lhatunk egyetm�st az egyh�z szolg�inak hatalm�r�l �s k�teless�geir�l. E hatalom felett n�melyek igen buzg�n vitatkoztak �s hatalmuk al� hajtottak minden magasztost e f�ld�n, az �r parancsa ellen�re, aki �v�inek megtiltotta az uralkod�st �s aj�nlotta mindenek f�l�tt az al�zatoss�got. (M�t� 18,1-4 20,25-27 Luk. 22,25-26) Mindenesetre van egy m�s, tiszta �s korl�tlan hatalom, amelyet jog szerint val�nak is neveznek. E hatalom szerint mindenek a mindens�g Ur�nak, Krisztusnak vannak al�vetve, amik�nt err�l �nmaga bizonys�got tett, mondv�n: Teljes hatalom adatott n�kem mennyen �s f�ld�n; (M�t� 28,18) tov�bb�: �n vagyok amaz els� �s utols�; �me �lek �r�kk�n �r�kk� �s b�rok a pokolnak �s hal�lnak kulcsaival; (Jel 1,18) viszont: �n�la van a D�vid kulcsa; ki megnyitja �s senki be nem z�rja, bez�rja �s senki meg nem nyitja. (Jel. 3,7) Ezt a hatalmat az �r mag�nak tartja fenn �s nem ruh�zza �t senki m�sra, hogy azt�n � maga, folytonosan, a tev�keny szolg�inak szeml�l�je gyan�nt �lldog�ljon ott t�tlen�l. Mert �sai�s ekk�nt sz�l: Az � v�ll�ra adom a D�vid h�z�nak kulcs�t; (�sa. 22,22) azt�n �gy:Kinek v�ll�n l�szen fejedelems�g. (�sa. 9,6) Mert a korm�nyz�st nem teszi m�soknak a v�llaira, hanem megtartja �s gyakorolja hatalm�t ma is, mindeneket igazgatv�n.

11. Eg�szen m�s a hivatali vagy szolg�lati hatalom, melyet az tart korl�tok k�z�tt, aki� a teljes hatalom. Ez ink�bb hasonl�t a szolg�lathoz, mint az uralkod�shoz. Mert ha valamely �r, saj�t h�za felett hatalmat ad a s�f�rj�nak: abb�l az okb�l adja �t neki a kulcsokat is, hogy azokkal bebocs�ssa a. h�zba, vagy kiz�rja a h�zb�l azokat, akiket az �r bebocs�ttatni, vagy kiz�rni akar. E hatalom szerint a szolga k�teless�gb�l cselekszi azt, amit ura parancsolt �s az �r helyesli, amit szolg�ja cselekszik �s azt akarja, hogy ennek tett�t �gy tekints�k �s ismerj�k el, mintha � maga cselekedte volna. Ide vonatkoznak amaz evang�liomi mond�sok:Neked adom a mennyorsz�gnak kulcsait �s valamit megk�t�zendesz vagy oldandasz a f�ld�n, megleszen k�tve vagy oldva az egekben is. (M�t� 16,19) Hasonlatosk�ppen: Valakinek megbocs�tj�tok b�neiket, megbocs�ttatnak nekik, akiknek megtartj�tok, megtartatnak. (J�n. 20,23) Ha pedig a szolga nem az ura parancsa szerint teljes�t mindent, hanem t�ll�p a megb�z�s hat�rain: akkor ura bizony�ra rosszalni fogja minden cselekedet�t. K�vetkez�sk�ppen az egyh�z szolg�inak egyh�zi hatalma az a hivatali cselekm�ny, amellyel a szolg�k Isten egyh�z�t korm�nyozz�k ugyan, de az egyh�zban mindent �gy cselekesznek, amint az �r ig�j�ben meghagyta. Ha ezek �gy t�rt�nnek, akkor �gy tekints�k a h�vek, mintha maga az �r cselekedte volna. A kulcshatalomr�l m�r fentebb is sz�lottunk egyetm�st.

12. Az egyh�zban pedig minden szolg�nak egy �s ugyanazon hatalom vagyis foglalkoz�s adatott. Legal�bb kezdetben a p�sp�k�k �s presbyterek k�z�s munk�val korm�nyozt�k az egyh�zat; egyik sem emelkedett a m�siknak felibe, azaz nem ig�nyelt mag�nak nagyobb hatalmat vagy uras�got a p�sp�kt�rsai felett. Mert megeml�kezv�n az �r e szavair�l: Aki k�z�ttetek els� akar lenni, legyen szolg�tok. (Luk. 22,26) al�zatoss�gban �sszetartottak �s t�mogatt�k egym�st k�lcs�n�s szolg�latt�telekkel az egyh�z korm�nyz�s�ban �s fenntart�s�ban.

13. A rend megtart�sa v�gett azonban az egyh�zi szolg�k k�z�l valamelyik megb�zott �sszeh�vta a gy�lekezetet �s a gy�l�sben a t�rgyaland� dolgokat el�terjesztette, m�sok v�lem�nyeit egybefoglalta, �ltal�ban er�lyesen fel�gyelt arra, hogy semmi zavar ne t�rt�nj�k. �gy cselekedett P�ter, amint az apostolok cselekedeteir�l �rott k�nyvben olvashat�; (Csel. 15,7) akit mindamellett ez�rt nem helyeztek m�sok f�libe, sem a t�bbiekn�l nagyobb hatalommal nem ruh�zt�k fel �t. Igen helyesen mondja Cyprianus v�rtan�, (De simplicitate clericorum) hogy a t�bbi apostol �ppen az volt, mint ami P�ter volt �s ugyanolyan tiszteletben �s hatalomban r�szes�lt, mint �. Az elkezd�s azonban egys�gb�l indul ki, hogy az egyh�z egynek bizonyuljon be. Hieronymus is hasonl�k�ppen sz�l P�l apostolnak Titushoz int�zett level�r�l �rott magyar�zat�ban: Miel�tt - �gymond - a s�t�n ingerl�s�re szakad�sok lettek volna a vall�sban, az egyh�zakat a presbyterek k�z�s tan�csa korm�nyozta. De mid�n kiki azokat, akiket megkeresztelt, mag��inak nem pedig Krisztus�inak tartotta: elhat�rozt�k, hogy egyet a presbyterek k�z�l kiszemelv�n, �t a t�bbiek f�libe emelik, az egyh�zr�l val� teljes gondoskod�st re� b�zz�k �s �gy irtj�k ki a visz�lkod�sok cs�r�it. E hat�rozatot azonban Hieronymus nem tartja isteni eredet� gyan�nt, mert azut�n hozz�teszi, hogy: Valamint a presbyterek tudj�k, hogy �k az egyh�z szok�sa szerint felebbval�iknak al�rendelve vannak: azonk�ppen a p�sp�k�k is tudj�k meg, hogy ink�bb szok�sb�l, mint az �r rendel�s�b�l t�bbek, mint a presbyterek �s az egyh�zat azokkal egy�tt k�z�sen kell korm�nyozniok. �gy nyilatkozik Hieronymus. Ann�lfogva senki sem tilthatja meg jogosan az Isten egyh�z�nak, hogy ehhez az �si alkotm�nyhoz visszat�rjen �s hogy azt fogadja el az emberi szok�s helyett.

14. Az egyh�zi szolg�k k�teless�gei k�l�nf�l�k, mindamellett azokat n�melyek k�tf�l�re szor�tkoztatj�k, minden egyebet ezekbe foglalv�n be, melyek is nevezetesen: a Krisztus evang�liom�nak tan�t�sa �s a s�kramentomok helyes kiszolg�ltat�sa. Az egyh�zi szolg�k teend�je: a szent gy�lekezet egybeh�v�sa, ebben az Isten ig�j�nek magyar�z�sa �s az eg�sz tan�t�snak az egyh�z felfog�s�hoz �s annak haszn�ra val� alkalmaz�sa, hogy �gy a tan�t�s a hallgat�knak jav�ra �s a h�v�knek �p�l�s�re szolg�ljon. Hangs�lyozzuk, hogy az egyh�zi szolg�knak tiszte, hogy a tudatlanokat tan�ts�k, a k�sedelmesked�ket vagy alusz�konyokat az �r �taiban val� halad�sra ints�k �s szorgalmazz�k, a cs�ggedez�ket pedig vigasztalj�k, er�s�ts�k �s �vezz�k f�l a s�t�n k�l�nf�le k�s�rt�sei ellen; tov�bb� a b�n�s�ket feddj�k, a t�velyg�ket �tbaigaz�ts�k, az elesetteket f�lemelj�k, az ellenmond�kat meggy�zz�k, v�gre a farkasokat az �r akl�t�l el�zz�k, a b�n�ket �s b�n�s�ket b�lcsen �s komolyan megr�j�k �s el ne n�zz�k s el ne hallgass�k a b�nt; egyszersmind azonban a s�kramentomokat kiszolg�ltass�k, az azokkal val� helyes �l�st aj�nlj�k �s az azokban val� r�szes�l�shez j�zan tan�t�ssal mindenkit el�k�sz�tsenek; a h�v�ket szent egyess�gben meg�rizz�k, a visz�lkod�sokat megakad�lyozz�k, mint szint�n a tudatlanokat a kereszty�ns�gben oktass�k, a szeg�nyek sz�ks�gleteit a gy�lekezetnek aj�nlj�k, a betegeket �s k�l�nf�le megpr�b�ltat�sokkal terhelteket megl�togass�k, oktass�k �s az �let �tj�n megtarts�k; ezenk�v�l pedig nyilv�nos im�dkoz�sokat, sz�ks�g idej�n k�l�n k�ny�rg�seket tartsanak b�jt�l�ssel azaz szent �nmegtart�ztat�ssal �s buzg�n �gyeljenek mindarra, ami csak az egyh�zak nyugalm�ra, b�kess�g�re �s jav�ra szolg�l. Hogy pedig az egyh�z szolg�ja mindezt ann�l helyesebben �s k�nnyebben teljes�thesse, k�l�n�sen megk�v�ntatik t�le, hogy legyen istenf�l�, buzg� az im�dkoz�sban, a szent�r�st olvasgassa, mindenkor �s mindenben �bren legyen �s feddhetetlen �lettel t�nd�k�lj�k mindenek el�tt.

15. �s mivel az egyh�zban m�lhatatlanul kell lenni fegyelemnek �s a r�giekn�l hajdan szok�sban volt a kiz�r�s �s Isten n�p�n�l egyh�zi t�rv�nysz�kek is voltak, amelyekben ezt a fegyelmet b�lcs �s kegyes f�rfiak gyakorolt�k: teh�t az is tiszte volt az egyh�z szolg�inak, hogy a fegyelmet az id�, k�zj� �s sz�ks�g k�v�nalmai szerint a tagok �p�l�s�re alkalmazz�k. Mely c�lb�l szab�lyul mindig szem el�tt tartand�, hogy mindenek �p�l�sre t�rt�njenek, �kesen j� renddel, zsarnokoskod�s �s zavar n�lk�l. (1 Kor. 14,40) Mert az apostol arr�l tesz bizonys�got, hogy hatalmat adott neki az Isten az egyh�zban, nem a rombol�sra pedig, hanem az �p�t�sre. (2 Kor. 10,8) Maga az �r is megtiltotta, hogy a konkolyt az � sz�nt�f�ld�b�l kigyoml�lj�k, ha f�lni lehet att�l, hogy vele egy�tt a b�z�t is kit�pik. (M�t� 13,29)

16. Egy�bk�nt k�rhoztatjuk ez�ttal a donatist�k t�velyg�s�t, akik a tannak �s a s�kramentomok kiszolg�ltat�s�nak hat�lyos vagy sikertelen volt�t az egyh�z szolg�inak j� vagy rossz �lete szerint m�rlegelik. Mert tudjuk, hogy Krisztus szav�t m�g a gonosz szolg�k sz�j�b�l is hallgatni kell, mert maga az �r mondja: Amelyeket nektek parancsolnak, megcselekedj�tek, az � cselekedeteik szerint pedig ne cselekedjetek. (M�t� 23,2) Tudjuk, hogy a s�kramentomokat Krisztus szerz�se �s ig�je szenteli meg �s azok hat�sa megvan a kegyesekre n�zve, m�g ha szinte m�ltatlan szolg�k szolg�ltatj�k is ki azokat. E t�rgyr�l Istennek dics��lt szolg�ja Augustinus sokat vitatkozott a szent�r�sb�l a donatist�k ellen.

17. Sz�ks�ges azonban k�ts�genk�v�l, hogy az egyh�z szolg�i k�z�tt kell� fegyelem legyen. Ez okb�l azok tan�t�s�t �s �let�t buzg�n meg kell vizsg�lni az egyh�zi gy�l�seken. A hib�z�kat - ha megjav�that�k - a v�nek dorg�lj�k meg �s t�r�ts�k a j� �tra; vagy, hogyha jav�thatatlanok, akkor az igazi p�sztorok mozd�ts�k el �s mint farkasokat az �r ny�j�t�l, �zz�k el �ket. Ha ugyanis t�vtan�t�k: abban az esetben teljess�ggel nem szabad �ket megt�rni. Az egyetemes zsinatokat nem rosszaljuk, ha apostoli p�lda m�dj�ra az egyh�znak �dv�re �s nem vesz�lyeztet�s�re tartj�k azokat.

18. Minden h� szolga, mint j� munk�s, m�lt� a maga jutalm�ra �s nem v�tkezik egy sem, ha elfogadja a d�jaz�st �s mindazt, amire a maga �s csal�dja sz�m�ra sz�ks�ge van. Mert az apostol bizony�tja, hogy ezt a gy�lekezet jogosan adja �s az egyh�z szolg�i jogosan fogadj�k el. (1 Kor. 9 1 Tim. 5) Az apostoli tan�t�s megc�folja az �jrakeresztel�ket, akik a hivatalukb�l �l� egyh�zi szolg�kat k�rhoztatj�k �s szidalmazz�k.13. S�t n�ha az is megt�rt�nik, hogy Isten, igaz �t�let�b�l, ig�j�nek igazs�g�t �s a k�z�s hitet s az igazi istentiszteletet annyira elhom�lyosulni �s megrend�lni engedi, hogy l�tsz�lag az egyh�z majdnem megsemmis�l �s eleny�szik, amint ez, Ily�s kor�ban �s m�s id�kben is megt�rt�nt. De, m�g az ilyen s�t�t id�szakokban is vannak e vil�gon, akik Istent igaz�n im�dj�k �s nem kevesen �m, hanem h�tezeren �s t�bben is. (1 Kir. 19,18) Mert az apostol is �gy ki�lt fel: Az Istennek er�s fundamentoma meg�ll, melynek pecs�te ez: tudja az �r, kik az �v�i. (2 Tim. 2,19) Annakok��rt az egyh�z l�thatatlannak is nevezhet�, nem mintha az egyh�zat alkot� emberek voln�nak l�thatatlanok, hanem mert szemeink el�l b�r elrejtve, de Isten el�tt egyed�l ismeretes lev�n, az emberi �t�l�k�pess�get gyakran fel�lm�lja.

14. Viszont nem mindny�jan szentek, �l� �s igaz tagok azok, akiket az egyh�zhoz sz�m�tanak. Mert sok k�pmutat� van, akik Isten ig�j�t k�ls�k�ppen hallgatj�k �s a s�kr�mentomokban nyilv�nosan r�sztvesznek �s Istent egyed�l a Krisztus �ltal seg�ts�g�l h�vni, Krisztusr�l mint egyed�li igazs�gukr�l vall�st tenni, Istent tisztelni, a szeretet munk�it gyakorolni �s a megpr�b�ltat�sok k�zepett egy ideig t�relemmel kitart�knak l�tszanak: de belsej�kben a L�lek igazi megvil�gos�t�sa, az igaz hit, a sz�vbeli tisztas�g �s a kitart� �llhatatoss�g nincs meg. B�rkik �s b�rmik legyenek is ezek, utolj�ra le�lc�ztatnak. J�nos apostol ugyanis �gy sz�l: Mi k�z�l�nk mentek ki, de nem k�z�l�nk val�k val�nak; mert ha mi k�z�l�nk val�k voltak volna, megmaradtak volna vel�nk. (1 J�n. 2,19) Ezeket, b�r nem tartoznak az egyh�zhoz, m�gis am�g kegyess�get sz�nlelnek, az egyh�zhoz sz�ml�lj�k �ppen �gy, mint a t�rsadalom �rul�it, miel�tt felfedezik �ket, a polg�rokhoz sz�m�tj�k, �s mik�nt a b�za k�z�tt konkoly �s polyva tal�ltatik, vagy mik�nt az �p testen golyv�k �s daganatok fordulnak el�, holott val�s�ggal ink�bb nyavaly�i �s �ktelens�gei a testnek, mintsem val�di tagjai. Annakok��rt Isten egyh�z�t m�lt�n hasonl�tjuk h�l�hoz, amely mindenf�le halat fog �s sz�nt�f�ldh�z, amelyen b�za �s gyom is tal�ltatik. (M�t� 13,24.47) Itt felett�bb �vakodnunk kell, hogy id�-nap el�tt ne �t�lj�nk �s ne iparkodjunk kiz�rni, k�rhoztatni avagy t�nkre tenni azokat, akiket az �r nem akar kiz�ratni �s k�rhoztatni, vagy akiket az egyh�z k�rosod�sa n�lk�l elt�vol�tanunk nem lehet. Viszont vigy�zni kell arra is, hogy m�g a h�vek szunnyadoznak, azalatt a gonoszok elj�v�n, k�rt ne okozzanak az egyh�znak.

15. Tan�tjuk tov�bb�, hogy buzg�n kell �gyelni arra, miben �ll f�k�ppen az egyh�z igaz �s egys�ges volta, hogy k�nnyelm�en szakad�sokat ne okozzunk �s ne terjessz�nk az egyh�zban. Nem a cerem�ni�kban �s k�ls�leges szok�sokban �ll az, hanem ink�bb a k�z�s hit igazs�g�ban �s egys�g�ben. A k�z�s hitet pedig nem emberi t�rv�nyek adt�k el�nkbe, hanem a szent�r�s, amelynek r�vid tartalma az apostoli hitvall�s. Olvassuk ugyan, hogy a r�giekn�l szertart�si tekintetben sokf�le k�l�nbs�g volt, de ez szabad volt �s sohasem gondolt senki arra, hogy emiatt az egyh�z egys�ge megsz�nn�k. Azt mondjuk teh�t, hogy az egyh�z val�s�gos egys�ge a hitt�telekben �s Krisztus evang�liom�nak igaz, �sszhangz� hirdetes�ben �s mag�t�l az �rt�l vil�gosan rendelt szertart�sokban hat�roz�dik. Ami�rt is kiv�l�an hangs�lyozzuk az apostol eme mond�s�t: Akik csak t�k�letesek vagyunk, �gy gondolkozzunk. De ha valamiben m�sk�ppen gondolkoztok, azt is kijelenti n�ktek az Isten. De amire eljutottunk, ugyanez szerint j�rjunk, mint szab�ly szerint; ugyan�gy gondolkozzunk. (Fil. 3,15-16)

Tov�bb