A II. Helv�t Hitvall�s

I. R�SZ

A szent�r�sr�l, az Isten igaz besz�d�r�l

l. Hissz�k �s valljuk, hogy a szent pr�f�t�k �s apostolok mindk�t sz�vets�gbeli k�noni iratai, Istennek tulajdon igaz besz�de, �s azok kell� hiteless�ge �nmagukt�l van, nem emberekt�l. Mert maga az Isten sz�lott az aty�khoz, a pr�f�t�khoz �s az apostolokhoz, �s hozz�nk is sz�l m�g mindig a szent iratok �ltal.

2. �s ebben a szent�r�sban a Krisztus egyetemes egyh�za a legteljesebben el�adva tal�lja mind azt, ami az idvez�t� hitre, mind azt, ami az Istennek tetsz� �let helyes folytat�s�ra tartozik. Annakok��rt hat�rozottan megparancsolta Isten, hogy semmi ahhoz ne t�tess�k, se el ne v�tess�k abb�l. (5 M�z. 4,2 12,32) Mi teh�t �gy v�leked�nk, hogy ezekb�l az iratokb�l kell tanulni az igazi b�lcsess�get �s kegyess�get, mint szint�n az egyh�zak reform�l�s�t �s korm�nyz�s�t �s a kegyess�g minden teend�j�re vonatkoz� utas�t�st, v�g�l a hitt�telek bebizony�t�s�t �s elvet�s�t, avagy minden t�velyg�s megc�fol�s�t, s�t minden int�st is, az apostol ama mond�sa szerint: A teljes �r�s Istent�l ihletett �s hasznos a tan�t�sra, a fedd�sre...(2 Tim. 3,16). �s ism�t: Ezeket �rom neked - �gymond az apostol Tim�theusnak - hogy megtudhasd ezekb�l, mi m�don kell forgol�dni az Isten h�z�ban.(1 Tim. 3,14-15) Ugyan� mondja tov�bb� a thessalonikabelieknek: Mid�n vett�tek az Isten besz�d�t, melyet hallottatok mi t�l�nk, nem �gy vett�tek azt, mint embereknek besz�d�t, hanem mint Istennek besz�d�t, mik�ppen hogy bizony az is. (1 Thess. 2,13) Mert maga az �r mondotta az evang�liomban: Nem ti vagytok, akik sz�lani fogtok, hanem a ti mennyei Aty�toknak Lelke az, aki sz�lani fog ti �ltalatok. (M�t� 10,20) Az�rt aki titeket hallgat engem hallgat, aki titeket megvet, engem vet meg. (Luk. l0,16 J�n. 13,20)

3. Mid�n teh�t manaps�g Istennek ezt a besz�d�t, t�rv�nyesen h�vatott pr�dik�torok hirdetik az egyh�zban: hissz�k, hogy Istennek tulajdon besz�de hirdettetik �s azt fogadj�k be a h�vek, �s nem sz�ks�ges Istennek m�s ig�j�t k�lteni vagy v�rni az �gb�l; �s nyilv�n a hirdetett ig�re kell �gyelni, nem az azt hirdet� lelkip�sztorra, aki ha gonosz �s b�n�s is, mindaz�ltal Isten ig�je igaz �s j� marad.

4. �s nem gondoljuk, hogy a k�ls�k�ppen val� igehirdet�s az�rt l�tszik mintegy eredm�nytelennek, mivelhogy az igaz vall�sban val� oktat�s a Szentl�lek bels� megvil�gos�t�s�t�l f�gg, amint �rva van: Nem tan�tja senki az � felebar�tj�t, mert mindny�jan megismernek engem, (Jer. 3l,34) �s: Sem aki pl�nt�l, valami, sem aki �nt�z, hanem Isten, aki el�menetelt ad. (1 Kor. 3,7) Mert, b�r senki sem mehet Krisztushoz, hanemha az Atya vonandja �t (J�n. 6,44) �s bels�k�ppen a Szentl�lek megvil�gos�tja: mindaz�ltal tudjuk, hogy Isten igenis akarja, hogy az � besz�de nyilv�nosan is hirdettess�k. Isten az � Szentlelke, avagy angyal szolg�lata �ltal, szint�n oktathatta volna Korn�liust, P�ter apostol munk�ja n�lk�l is: m�gis P�terhez utas�tja �t, akir�l az angyal �gy sz�lt: Az megtan�t t�ged, mit kell cselekedned. (Csel. 10,6) Mert aki bels�k�ppen megvil�gos�t, Szentlelket aj�nd�kozv�n az embereknek, ugyan� tan�tv�nyainak ezt a parancsolatot adta: Elmenv�n mind e sz�les vil�gra, pr�dik�lj�tok az evang�liomot minden teremtm�nynek. (M�rk 16,15) Ez okb�l pr�dik�lta P�l apostol Filippiben a b�bor�r�s Lydi�nak az ig�t k�ls�k�ppen, bels�k�ppen pedig megnyit� az �r ama n� sz�v�t. (Csel. 16,14) Ugyanez a P�l, gy�ny�r� gondolatbeli emelked�s ut�n erre a k�vetkeztet�sre jut: Teh�t a hit hall�sb�l van, a hall�s pedig Isten �g�je �ltal.(R�m. 10,17) Mindamellett elismerj�k, hogy Isten, k�ls� szolg�lat n�lk�l is megvil�gos�thatja az embereket; akiket akar �s amikor akarja: ez hatalm�ban van. Mi azonban az emberek oktat�s�nak szok�sos m�dj�r�l sz�lunk, amint azt Isten �gy parancsolatban, mint p�ld�ban el�nkbe adta.

5. Annakok��rt megvetj�k az Artemon, a manikheusok, a valentini�nusok, Cerdo �s a marcionit�k minden eretneks�g�t, akik tagadt�k a szent iratoknak a Szentl�lekt�l val� eredet�t: azok k�z�l n�melyeket r�szint el nem fogadtak, r�szint megtoldottak �s meghamis�tottak.

6. �m azt sem titkoljuk el, hogy az � sz�vets�g n�mely k�nyveit a r�giek apokrifus, m�sok egyh�zi iratoknak nevezt�k, tudniillik �mb�r akart�k, hogy azokat a gy�lekezetekben olvass�k, de m�g sem akart�k azt, hogy valamely hitigazs�gnak ezekb�l val� bebizony�t�s�t el�mozd�ts�k. Mint p�ld�ul Augustinus is eml�ti, (De civitate Dei 18, cap. 38.) hogy a Kir�lyok k�nyveiben egyes pr�f�t�k nevei �s k�nyvei id�zve vannak, de hozz�teszi, hogy azok nincsenek meg a k�nonban �s hogy a mi meglev� k�nyveink el�gs�gesek a kegyess�gre.

II. R�SZ

A szent iratok magyar�z�s�r�l, az egyh�zi aty�kr�l, egyh�zi gy�l�sekr�l �s a hagyom�nyokr�l

1. P�ter apostol azt mondja, hogy a szent iratok nem magyar�zhat�k egy�ni tetsz�s szerint. (2 P�t. 1,20) Ez okb�l mi nem helyesl�nk ak�rmif�le �r�smagyar�z�st, teh�t nem ismerj�k el igazi �s val�di �r�smagyar�z�snak azt, amelyet a r�mai egyh�z v�lem�ny�nek neveznek, amelynek elfogad�s�t tudniillik a r�mai egyh�z v�delmez�i mindenkire egyenesen r�er�szakolni iparkodnak; hanem csakis azt az �r�smagyar�z�st ismerj�k el igazhit�nek �s val�dinak, amely magokb�l a szent iratokb�l van mer�tve (mindenesetre annak a nyelvnek szellem�b�l, a melyen azokat �rt�k, tov�bb� a k�r�lm�nyek megfontol�s�val �s a hasonl� vagy nem hasonl�, t�bb �s vil�gosabb szent irati helyek figyelembe v�tel�vel fejtegetve), amely a hit �s szeretet szab�ly�val megegyez �s f�k�ppen Isten dics�s�g�re s az emberek idvess�g�re szolg�l.

2. E szerint mi nem becsm�relj�k a g�r�g �s latin egyh�zi aty�k �r�smagyar�zatait, sem az � vitatkoz�saikat �s a szent dolgokr�l val� �rtekez�seiket - amennyiben a szent�r�ssal megegyeznek - nem vetj�k el; de k�m�letesen elfordulunk t�l�k, ha �szrevessz�k, hogy a szent iratokt�l elt�r�, vagy ezekkel ellenkez� dolgokat adnak el�. �s nem gondoljuk, hogy ezzel valami m�ltatlans�got k�vet�nk el ellen�k; mert �k magok mindannyian egy�rtelm�leg azt akarj�k, hogy irataikat ne tekints�k egyenl�knek a k�noni iratokkal, s�t ink�bb azt parancsolj�k, hogy vizsg�ljuk meg: mennyiben egyeznek, vagy ellenkeznek azok a szent iratokkal, �s k�vetelik, hogy amik a szent�r�ssal megegyeznek, azokat elfogadjuk, amik pedig att�l elt�rnek, azokat mell�zz�k. Hasonl� m�don t�rgyaland�k az egyh�zi gy�l�sek hat�rozm�nyai, vagy k�nonai is. Annakok��rt nem t�rj�k, hogy vall�si vit�kban, vagy hitbeli dolgokban, az egyh�zi aty�k puszta nyilatkozataival, vagy az egyh�zi gy�l�sek hat�rozm�nyaival, m�g kev�sb�, hogy a bevett szok�sokkal, vagy valami r�gi eredet� rendelettel zaklassanak benn�nket.

3. Hitbeli dolgokban teh�t nem ismer�nk el m�s b�r�t, csak egyed�l az Istent, aki a szent�r�sban kijelenti, mi az igaz, mi a hamis, mit kell k�vetni, mit kell ker�lni. E szerint mi csakis a lelkik�ppen gondolkoz� embereknek, az Isten besz�d�b�l mer�tett n�zeteibe nyugszunk bele.

Bizony�ra Jeremi�s �s a t�bbi pr�f�t�k komolyan k�rhoztatt�k a papok ama gy�l�seit, melyeket �k az Isten t�rv�nye ellen�re h�vtak egybe; egyszersmind gondosan arra is intettek, hogy ne hallgassunk azokra az aty�kra �s ne induljunk el azoknak az �tj�n, akik saj�t tal�l�konys�guk szerint j�rva, az Isten t�rv�ny�t�l elp�rtoltak.

4. Hasonl�k�ppen megvetj�k az emberi hagyom�nyokat, amelyeket b�r sz�pen hangz� c�mekkel �kes�tenek f�l, mintha isteniek �s apostoliak voln�nak, melyeket az apostolok �l� sz�val �s tal�n az apostoli f�rfiak kez�vel adtak volna �ltal az ut�nok k�vetkez� p�sp�k�knek �s az egyh�znak: �mde, ha a szent iratokkal �sszehasonl�tjuk �ket, ezekt�l elt�rnek �s ebb�l a k�l�nb�z�s�g�kb�l bebizonyosodik r�luk, hogy teljess�gel nem apostoliak.

Mert valamint az apostolok, egym�st�l k�l�nb�z� dolgokat nem tan�tottak: �ppen�gy az apostoli f�rfiak, az apostolok tan�t�s�val ellenkez�t nem hirdettek. S�t istentelen dolog volna azt �ll�tani, hogy az apostolok �l� sz�val olyasmiket tan�tottak, amik az � irataikkal ellenkeznek. P�l apostol vil�gosan mondja, hogy � minden egyh�zban ugyanazt tan�totta; (1 Kor. 4,17) �s m�s hely�tt ezt mondja: Nem �runk nektek m�st, mint amit olvastok, vagy j�l ismertek. (2 Kor. 1,13) M�sutt ism�t bizonys�got tesz arr�l, hogy � �s tan�tv�nyai (tudniillik az apostoli f�rfiak) ugyanazon �ton j�rnak �s ugyanazon L�lek szerint cselekszenek mindent. (2 Kor. 12,18) A zsid�knak is voltak hajdan �si hagyom�nyaik, a melyeket azonban szigor�an megc�folt �z �r, bebizony�tv�n, hogy azoknak megtart�sa az Isten t�rv�ny�re n�zve �rtalmas �s hogy ezekkel hi�ba tisztelik az Istent. (M�t� 15,9 M�rk 7,7)

III. R�SZ

Istenr�l, az � egys�g�r�l �s a Szenth�roms�gr�l

1. Hissz�k �s tan�tjuk, hogy Isten az � l�ny�re vagyis term�szet�re n�zve egy, aki �nmag�t�l van, �nmag�ban mindenekre el�gs�ges, l�thatatlan, test n�lk�l val�, v�ghetetlen, �r�kk�val�, minden dolognak, �gy a l�that�knak, mint a l�thatatlanoknak teremt�je, a legf�bb J�, �l� �s mindeneknek �letet ad�, mindeneket megtart�, mindenhat� �s mindenek felett b�lcs, kegyelmes �s irgalmas, igaz �s igazmond�. �mde irt�zunk a t�bbisten�t�st�l, mert vil�gosan meg van �rva: A te Urad Istened egy Isten (5 M�z. 6,4). �n vagyok a te Urad Istened, ne legyenek ten�ked idegen isteneid �n el�ttem (2 M�z. 20,3). �n vagyok az �r �s t�bb nincs, rajtam k�v�l nincs Isten! �s nincs t�bb Isten n�lam, igaz Isten �s megtart� nincs k�v�lem. (�sa. 45,5.21) Az �r, az �r, irgalmas �s kegyelmes Isten, k�sedelmes a haragra, nagy irgalmass�g� �s igazs�g�. (2 M�z. 34,6)

2. Mindaz�ltal hissz�k �s tan�tjuk, hogy ugyanaz a v�ghetetlen, megoszthatatlan egy Isten, szem�lyeire n�zve sz�tv�laszthatatlanul �s �sszeelegy�thetetlen�l k�l�nb�z�, tudniillik Atya, Fi� �s Szentl�lek, �gy hogy az Atya �r�kt�l fogva sz�lte a Fi�t; a Fi� kibesz�lhetetlen m�don sz�letett, a Szentl�lek pedig mindkett�t�l sz�rmazik, m�g pedig �r�kt�l fogva �s mindkett�vel im�dand�; �gy, hogy nincs h�rom Isten, hanem van h�rom szem�ly, akik egyenl� l�nyeg�ek, egyform�n �r�kk�val�k �s egyenl�k, m�g l�ny�kre n�zve k�l�nb�z�k �s rendre n�zve egyik a m�siknak el�tte van, �m an�lk�l, hogy valamely egyenl�tlens�g volna k�z�tt�k. Mert term�szet vagyis l�ny tekintet�ben annyira egyes�lve vannak, hogy egy az Isten, �s az isteni l�ny k�z�s az Aty�val, a Fi�val �s a Szentl�lekkel.

3. A szent�r�s ugyanis a szem�lyek vil�gos megk�l�nb�ztet�s�t tan�tja nek�nk, amennyiben az angyal a szent sz�zh�z egyebek k�z�tt �gy sz�l: A Szentl�lek sz�ll tere�d �s a magass�gban lakoz� Istennek ereje �rny�koz meg t�ged; annakok��rt is, ami t�led sz�letik, mivelhogy szent lesz: Isten Fi�nak hivatik. (Luk. 1,35) De meg Krisztus keresztel�sekor is mennyei sz�zat hallatszott, mely ezt mond� Krisztus fel�l: Ez az �n szerelmes Fiam. (M�t� 3,17) �s a Szentl�lek galamb alakj�ban megjelent. (J�n. 1,32) �s mid�n az �r megparancsolta tan�tv�nyainak a keresztel�st, meghagyta, hogy kereszteljenek az Aty�nak, a Fi�nak �s a Szentl�leknek nev�be. (M�t� 28,19) M�s helyen �gy sz�l az evang�liomban: Szentlelket k�ld az �n Aty�m az �n nevemben. (J�n. 14,26) Ism�t: Mikor elj�vend ama Vigasztal�, akit �n bocs�tok n�ktek az Aty�t�l, az igazs�gnak Lelke, aki az Aty�t�l sz�rmazik, � bizonys�got tesz �nr�lam. (J�n. 15,26) Egy sz�val: elfogadjuk az apostoli hitvall�st, amely igaz hitet tan�t n�k�nk.

4. K�rhoztatjuk teh�t a zsid�kat �s mohamed�nokat �s mindazokat, kik a szents�ges �s im�dand� Szenth�roms�got k�romolj�k. Viszont k�rhoztatunk minden eretneks�get �s eretneket, a kik azt tan�tj�k, hogy a Fi� �s Szentl�lek, elnevez�s szerint Isten, tov�bb� hogy a Szenth�roms�gban van valami teremtett �s szolg�l�, vagyis a m�siknak al�rendelt, hogy v�gre is van benne egyenl�tlen, nagyobb vagy kisebb, testb�l val� vagy testik�ppen ki�br�zolt, m�dra vagy akaratra n�zve k�l�nb�z�, elegy�tett, vagy elk�l�n�tett elem; mintha a Fi� �s a Szentl�lek csak tulajdons�gai �s saj�ts�gai voln�nak az egy Atya Istennek, a mint a monarchi�nusok, novati�nusok, Praxeas, patripassi�nusok, Sabellius, Samosatai P�l, A�tius, Macedonius, az anthropomorphit�k, Arius �s m�s hozz�jok hasonl�k v�lekedtek.

IV. R�SZ

A b�lv�nyokr�l, vagyis Istennek, Krisztusnak �s a szenteknek k�peir�l

1. Mivel Isten l�thatatlan l�lek �s v�getlen l�ny: ez okb�l �t semminem� m�v�szet vagy k�p �ltal ki�br�zolni nem lehet; teh�t nem tart�zkodunk att�l, hogy az Istenr�l val� k�peket, a szent�r�s szerint mer� hazugs�goknak nevezz�k. Megvetj�k annakok��rt nemcsak a pog�nyok b�lv�nyait, hanem a kereszty�nek k�peit is. Mert b�r Krisztus emberi term�szetet �lt�tt mag�ra, mindaz�ltal ezt nem az�rt cselekedte, hogy szobr�szoknak �s fest�knek szolg�ljon minta gyan�nt. Tagadta �, hogy a t�rv�nynek �s a pr�f�t�knak elt�rl�se v�gett j�tt al�, (M�t� 5,17) a t�rv�nyben �s a pr�f�t�k �r�saiban pedig tiltva vannak a k�pek. (2 M�z. 20,4 3 M�z. 19,4 5 M�z. 4,15 �sa. 44,9) Tagadta, hogy testi jelenl�te haszn�lna valamit az egyh�znak; meg�g�rte, hogy Lelk�vel mindenkor vel�nk lesz. (J�n. 16,17) Kicsoda hinn� h�t el, hogy az � test�nek �rnya vagy k�pe b�rmi r�szben is haszn�ra volna a h�v�knek? �s mivel Lelke �ltal benn�nk lakozik: enn�lfogva Isten templomai vagyunk. (2 Kor. 6,16) De ugyan mi k�ze van Isten templom�nak a k�pekhez? �s minthogy a boldogult lelkek �s dics��lt �gi l�nyek f�ldi �let�kben mindennem� tiszteltet�st visszautas�tottak (Csel. 3,12 14,11.15 Jel. 14,7 22,9) �s a k�pszobrok ellen harcoltak: ugyan kicsoda tartan� val�sz�n�nek azt, hogy a dics��lt �gi lakosoknak �s angyaloknak tetszen�nek az � k�peik, amelyek el�tt az emberek t�rdet hajtanak, f�vegeiket leveszik �s m�s ilyes tiszteletad�st nyilv�n�tanak.

2. Hogy azonban az emberek a vall�sban oktat�st nyerjenek s az isteni dolgokra �s saj�t idvess�g�kre intessenek, e c�lb�l az �r azt parancsolta, hogy az evang�liom hirdettess�k (M�rk 16,15), de nem azt, hogy a k�z�ns�get festett k�pek �ltal oktass�k. S�kramentomokat is szerzett, de k�pszobrokat sehol sem rendelt. Egy�bir�nt b�rmerre tekints�nk: az Istent�l teremtett �l� �s igazi val�s�gok minden�tt szem�nk el� t�nnek, amelyek, ha kell�leg megfigyelj�k �ket, sokkal ink�bb hatnak a szeml�l�re, mint az �sszes emberek �ltal k�sz�tett �sszes k�pek, vagy hitv�ny, mozdulatlan, t�tlen �s �lettelen festm�nyek, a melyekr�l igaz�n mondotta a pr�f�ta: Sz�jok van, de nem sz�lanak, szemeik vannak, de nem l�tnak. (Zsolt. 115,5) Ez okb�l helyeselj�k ama r�gi �r�nak Lactantiusnak eme nyilatkozat�t: K�ts�gen k�v�l val� dolog, hogy ahol k�p van, ott nincs semmi vall�s. (Inst. div. 1. II., c. 18.) �s azt �ll�tjuk, hogy helyesen cselekedett ama boldogult p�sp�k Epiphanius, aki mid�n templom ajtaj�n�l olyan f�gg�nyt tal�lt, melyre Krisztus vagy valamely szent k�pe volt festve: let�pte azt �s eldobta, mert a szent iratok tekint�lye ellen val� dolognak tartotta, hogy Krisztus egyh�z�ban embernek a k�pe f�ggj�n; annakok��rt megparancsolta, hogy Krisztus egyh�z�ban ezent�l, a mi vall�sunkkal ellenkez� ilyesf�le f�gg�ny�ket f�l ne f�ggesszenek, s�t ink�bb meg kell sz�ntetni azt a botr�nkoztat�st, amely m�ltatlan a Krisztus egyh�z�hoz �s a h�v� n�phez. Helyeselj�k tov�bb� Augustinusnak az igaz vall�sr�l val� eme nyilatkozat�t: A mi vall�sunk ne legyen emberi m�vek tisztel�se. Mert jobbak magok a m�v�szek, akik azokat k�sz�tik: m�gsem tartozunk �ket tisztelni. (De vera religione, c. 55.)

V. R�SZ

Isten im�d�s�r�l, tisztelet�r�l �s seg�ts�g�l h�v�s�r�l az egyed�li K�zbenj�r� J�zus Krisztus �ltal

1. Tan�tjuk, hogy egyed�l az igaz Istent kell im�dni �s tisztelni. Ezt a tisztess�get senki m�sra nem ruh�zzuk, az �r ama parancsolata szerint: A te Uradat Istenedet im�djad �s csak � n�ki szolg�lj. (M�t� 4,10) Bizony�ra minden pr�f�ta a legkomolyabban felgerjedett Izr�el n�pe ellen, valah�nyszor ez, idegen isteneket �s nem egyed�l csak az egy igaz Istent im�dta �s tisztelte. Tan�tjuk azonban, hogy Istent �gy kell im�dni �s tisztelni, ahogy arra � maga tan�tott benn�nket, tudniillik l�lekben �s igazs�gban (J�n. 4,23) nem babon�skod�ssal, hanem �szintes�ggel, az � ig�je szerint, hogy egykoron ne sz�ljon hozz�nk is ek�ppen: Kicsoda k�v�nta ezt a ti kezeitekb�l? (�sa. 66,3) Mert P�l apostol is �gy sz�l: Isten nem tiszteltetik embereknek kezei �ltal, mintha � valamiben sz�k�lk�dn�k... (Csel. 17,25)

2. Egyed�l �t h�vjuk seg�ts�g�l �let�nknek minden bajai �s viszontags�gai k�zepett, m�g pedig a mi egyed�li K�zbenj�r�nk �s Sz�sz�l�nk J�zus Krisztus �ltal. Mert vil�gosan megparancsolta nek�nk: H�vj seg�ts�g�l engemet a te nyomor�s�godnak idej�n �s �n megszabad�talak t�gedet �s te dics��tesz engemet. (Zsolt. 50,15) De nagy kegyesen meg is �g�rte nek�nk az �r, hogy: Valamit k�rendetek az Aty�t�l az �n nevemben, megadja tin�ktek.(J�n. 16,23) Viszont: J�jjetek �n hozz�m mindny�jan, kik megf�radottak �s megterheltek vagytok �s �n megnyugosztlak titeket. (M�t� 11,28) �s mert meg van �rva: Mim�don h�vj�k seg�ts�g�l azt, akiben nem hiendenek? (R�m. 10,14) Mi pedig egyed�l Istenben hisz�nk: teh�t egyed�l �t h�vjuk seg�ts�g�l, m�g pedig Krisztus �ltal. Mert a mik�nt P�l apostol mondja: Egy az Isten, egy a k�zbenj�r� az Isten �s emberek k�z�tt, az ember Krisztus J�zus.(1 Tim. 2,5) Viszont: Ha valaki v�tkezendik, van Sz�sz�l�nk az Aty�n�l, az igaz J�zus Krisztus. (1 J�n. 2,1)

3. Annakok��rt mi, a dics��lt �gi lak�kat vagy szenteket sem nem im�djuk, sem nem tisztelj�k, sem seg�ts�g�l nem h�vjuk �s �ket az Atya el�tt a mennyekben sz�sz�l�ink vagy k�zbenj�r�ink gyan�nt el nem ismerj�k. Mert el�g nek�nk az Isten �s a K�zbenj�r� Krisztus, �s azt a tisztess�get, mely egyed�l Istent �s az � Fi�t illeti meg, senki m�sra nem ruh�zzuk, mivel nyilv�n � maga mondotta: Az �n dics�s�gemet senki m�snak nem adom. (�sa. 42,8) P�ter apostol is ezt tan�tja: Nem adatott m�s n�v az embereknek az �g alatt, amely �ltal kellene megtartatnunk, hanemha a Krisztus neve. (Csel.4,12) A kik benne hit �ltal nyugodalmat tal�lnak, bizony�ra Krisztuson k�v�l semmi m�st nem keresnek.

Mindaz�ltal a megboldogultakat sem meg nem vetj�k, sem r�luk kicsinyl�leg nem v�leked�nk. Elismerj�k ugyanis, hogy �k Krisztus �l� tagjai, Istennek bar�tai, kik a testet �s a vil�got dics�s�gesen meggy�zt�k. Szeretj�k teh�t �s tisztelj�k is �ket, mint aty�nkfiait, csakhogy nem valamelyes im�d�ssal, hanem tisztess�ges becs�l�ssel, �ltal�ban helyes dics�rettel.

Ut�nozzuk is �ket, mert hit�k �s er�nyeik k�vet�i �s az �r�k idvess�g �r�k�s t�rsai l�v�n, legh�bb v�gy�d�ssal �s esdekl�ssel �hajtunk vel�k egy�tt �r�kk� Istenn�l lakozni �s �rvendezni Krisztusban. E tekintetben helyeselj�k Augustinusnak az igaz vall�sr�l val� eme nyilatkozat�t: Ne legyen a mi vall�sunk meghalt embereknek a tisztel�se; mert ha kegyesen �ltek, akkor nem olyanok, hogy ilyen tisztess�gre v�gyjanak, s�t ink�bb azt k�v�nj�k, hogy �t tisztelj�k, akinek vil�goss�g�ban �k �rvendeznek a f�l�tt, hogy mi szolgat�rsai vagyunk az � �rdem�nek. Tisztelni val�k teh�t, mivel m�lt�k a k�vet�sre, de kegyess�g�k�rt semmi esetre sem im�dand�k. (De vera religione, c. 55.)

4. M�g kev�sb� hissz�k, hogy a megboldogultak erekly�it tisztelni vagy im�dni szabad volna. Azok a r�gi szentek azt tartott�k, hogy el�gg� megtisztelt�k halottaikat, ha azok f�ldi r�szeit - minekut�na a lelk�k �gbe sz�llott - tisztess�gesen eltakar�tott�k; �s minden �s�knek legnemesebb hagyat�kaiul tekintett�k az � er�nyeiket, tan�t�sukat �s hit�ket, amelyeket mik�ppen az elhunytak magasztal�s�val aj�nlottak: azonk�ppen �nmagok is t�rekedtek megval�s�tani f�ldi �let�kben. �ppen azok az �s�k nem esk�dtek m�sk�ppen, hanem csakis a Jehova Isten nev�re, amint azt az isteni t�rv�ny parancsolja, (5 M�z. 10,20) a mely megtiltja az idegen istenek nev�re val� esk�v�st. (2 M�z. 23,13) K�vetkez�sk�ppen a szentekre k�v�nt esk�t mi sem tessz�k le. Annakok��rt mindezen dolgokban megvetj�k azt a tant, mely a boldogult �gi lakosoknak szerfelett sokat tulajdon�t.

VI. R�SZ

Az Isten gondvisel�s�r�l

1. Hissz�k, hogy ennek a b�lcs, �r�kk�val� �s mindenhat� Istennek gondvisel�se tartja fenn �s korm�nyozza mindazt, ami a mennyben, f�ld�n �s minden teremtm�nyben van. Err�l tesz tan�bizonys�got D�vid, mondv�n:Felmagasztaltatott az �r minden pog�ny n�p felett; dics�s�ge t�l van az egeken. Kicsoda hasonl� az �rhoz, a mi Isten�kh�z, aki a magass�gban lakozik? Aki mag�t megal�zva tekint sz�t mennyen �s f�ld�n. (Zsolt 113,4-5) Viszont �gy sz�l: Minden utamat j�l tudod. Mikor m�g nyelvemen sincs a sz�, imm�r eg�szen �rted azt Uram. (Zsolt 139,3-4) P�l apostol is err�l tesz bizonys�got, �gy sz�lv�n: � �ltala �l�nk, mozgunk �s vagyunk (Csel. 17,28) �s �t�le, � �ltala �s � benne vannak mindenek. (R�m. 11,36) Nagy igaz�n �s a szent�r�s szerint hangoztatta teh�t Augustinus, (De agone Christi, c. 8) hogy az �r mond�: Nemde vesznek k�t verebecsk�t egy kis fill�ren? de m�gis csak egy sem esik azok k�z�l a f�ldre a ti Aty�tok akarata n�lk�l. (M�t� 10,29) E szavaival azt akarta bebizony�tani, hogy m�g amit igen csek�lynek tartanak is az emberek, azt is az Isten mindenhat�s�ga korm�nyozza. �gy sz�l tov�bb� az igazs�g is, hogy � t�pl�lja az �g madarait �s ruh�zza a mez� liliomait, s�t m�g fej�nk hajsz�lait is mind sz�mon tartja. (M�t� 6,26) 2. K�rhoztatjuk teh�t az Isten gondvisel�s�t tagad� epikureusokat �s mindazokat, akik k�roml�lag azt mondj�k, hogy Isten messze t�vol az �gsarkok k�r�l �l �s sem re�nk, sem a mi dolgainkra nem tekint �s nem �gyel. El�t�lte az ilyeneket ama kir�lyi prof�ta D�vid is, ek�ppen sz�lv�n: Uram, meddig m�g, meddig �rvendeznek m�g a hitetlenek? Ezt mondj�k: Nem l�tja az �r �s nem veszi �szre a J�k�b Istene! Eszm�ljetek ti bolondok a n�p k�z�tt! �s ti balgatagok mikor t�rtek eszetekre? Aki a f�let alkotta, avagy nem hall-e? �s aki a szemet teremtette, avagy nem l�t-e? (Zsolt. 94,3.7-9) 3. Mindaz�ltal nem becsm�relj�k mint haszontalanokat, azokat az eszk�z�ket, melyek �ltal az isteni gondvisel�s munk�lkodik, s�t ink�bb tan�tjuk, hogy azokhoz alkalmazkodnunk kell, amennyiben Isten ig�je aj�nlja. Ez okb�l helytelen�tj�k azok vakmer� besz�deit, akik azt mondogatj�k, hogy: ha mindent az Isten gondvisel�se int�z, akkor legal�bb is hi�baval� minden igyekezet�nk �s szorgalmatoskod�sunk; elegend�, ha r�hagyunk mindent az isteni gondvisel�s korm�nyz�s�ra, nem sz�ks�ges, hogy ezent�l b�rmivel is t�r�dj�nk, vagy valamit cselekedj�nk. Mert �mb�r P�l apostol tudta, hogy az Isten gondvisel�se alatt haj�zott, ki �gy sz�lt hozz�: R�m�ban is bizonys�got kell tenned, (Csel. 23,11) aki ezenfel�l ezt is �g�rte neki: K�z�letek egy is el nem v�sz, k�z�letek senkinek m�g csak haja sz�la sem hull le fej�r�l, (Csel. 27,22.34) mindaz�ltal ugyanazon P�l, mid�n a haj�sok menek�l�sre gondoltak, �gy sz�lt a sz�zadoshoz �s a vit�zekhez: Ha ezek a haj�ban nem maradnak, ti meg nem szabadulhattok. (Csel 27,31) Mert Isten, aki minden dolognak a v�g�t elhat�rozta, egyszersmind rendelkezett a kezdetr�l �s az eszk�z�kr�l is, amelyek �ltal a c�lhoz el lehet jutni.

4. A pog�nyok az esem�nyeket a vaksorsnak �s a bizonytalan v�letlennek tulajdon�tj�k. De Jakab nem akarja, hogy �gy sz�ljunk: Ma vagy holnap elmegy�nk ama v�rosba �s keresked�nk; hanem hozz�teszi: Holott ezt kellene mondanotok: Ha az �r akarandja �s �l�nk, �m ezt vagy azt fogjuk cselekedni. (Jakab 4,13.15) Augustinus is �gy sz�l: Mindaz, ami a dolgok folyamat�ban, a l�ha emberek el�tt, v�letlen�l t�rt�n�nek l�tszik, csakis az � ig�je �ltal t�rt�nik, mert semmi sem lesz az � parancsolata n�lk�l. (Enarrat. in Psalm. 148.) Ilyen v�letlen t�rt�netnek l�tszott az, hogy Saul, mid�n az apja szamarait kereste, S�muel pr�f�t�val tal�lkozott; de m�r azel�tt mondotta az �r a pr�f�t�nak: Holnap ilyenkor k�ld�k hozz�d egy embert a Benjamin f�ld�r�l. (1 S�m. 9,16)

VII. R�SZ

A mindens�g teremt�s�r�l, az angyalokr�l, a s�t�nr�l �s az emberr�l

1. Ez a j� �s mindenhat� Isten teremtett mindent, �gy a l�that�t, mint a l�thatatlant az � �r�k ig�je �ltal, �s mindazt fenntartja az � �r�kk�val� Lelke �ltal, amik�ppen err�l bizonys�got tesz D�vid, mondv�n: Az �r szav�ra lettek az egek �s sz�j�nak lehelet�re minden sereg�k. (Zsolt. 33,6) Mindaz pedig, amit Isten teremtett - amint az �r�s mondja - igen j� vala, az ember haszn�ra �s jav�ra sz�nva. Azt mondjuk azonban, hogy mindez egy eredetb�l sz�rmazott.

2. K�rhoztatjuk ann�lfogva a manikheusokat �s marcionit�kat, akik istentelen m�don, a j�nak �s rossznak k�t l�nyeget �s term�szetet, viszont k�t �s okot �s k�t egym�ssal ellent�tes istent - j�t �s gonoszt - k�lt�ttek.

3. Minden teremtm�ny k�z�tt kit�nnek az angyalok �s az emberek. Az angyalokr�l �gy sz�l a szent�r�s: Aki a szeleket teszi k�veteiv�, a l�ngol� t�zet szolg�iv�. (Zsolt. 104,4) Hasonl�k�ppen: Avagy nem szolg�latra val� lelkek-e mindazok, azok�rt k�ldve szolg�latra, akik �r�k�lni fogj�k az idvess�get. (Zsid. 1,14) A s�t�nr�l pedig maga az �r J�zus tesz bizonys�got, hogy az ember�l� volt eleit�l fogva �s az igazs�gban nem �llott meg, mert nincs �benne igazs�g. Mikor hazugs�got sz�l, a mag��b�l sz�l, mert hazug � �s hazugs�gnak apja. (J�nos 8,44) Azt tan�tjuk teh�t, hogy n�mely angyalok megmaradtak az engedelmess�gben �s Isten �s az emberek h� szolg�lat�ra rendeltettek; m�sok pedig �nhib�jok k�vetkezt�ben elestek �s roml�sba jutottak s minden j�nak �s a h�v�knek ellens�geiv� lettek.

4. Az emberr�l meg �gy sz�l az �r�s, hogy kezdetben j�nak teremtetett, az Isten k�p�re �s hasonlatoss�g�ra; hogy Isten �t a paradicsom kert�be helyeztet� (1 M�z. 2) �s mindent l�bai al� vetett, amit D�vid a nyolcadik zsolt�rban oly fels�gesen magasztal. Ezenk�v�l feles�get adott neki �s meg�ld� �ket. Azt mondjuk pedig, hogy az ember egy szem�lyben k�t, m�gpedig egym�st�l k�l�nb�z� l�nyegb�l �ll, tudniillik halhatatlan l�lekb�l, mely a testt�l val� elv�l�s ut�n nem alszik �s nem v�sz el, �s haland� testb�l, mely azonban az utols� �t�letkor fel fog t�masztatni halottaib�l, hogy �gy az eg�sz ember vagy �letben, vagy hal�lban maradjon �r�kre.

5. K�rhoztatjuk mindazokat, akik a l�lek halhatatlans�g�t g�nyolj�k, vagy elm�sked� okoskod�sukkal k�ts�gbe vonj�k, vagy azt mondogatj�k, hogy a l�lek aluszik, vagy hogy az: r�sze az Istennek. Sz�val, k�rhoztatjuk mindazoknak a v�leked�s�t, akik a teremt�sr�l, az angyalokr�l, a s�t�nr�l �s az emberr�l ellenkez�leg gondolkoznak, mint ahogy nek�nk a szent iratokb�l tan�tott�k a Krisztus apostoli egyh�z�ban.

VIII. R�SZ

Az ember b�neset�r�l, a b�nr�l �s a b�n ok�r�l

l. Isten az embert kezdetben a maga k�p�re, igazs�gban �s val�s�gos szents�gben, j�nak �s igaznak teremtette; de az ember a k�gy�nak �szt�nz�s�re (1 M�z. 3) �s a saj�t v�tke miatt, a j�s�gt�l �s igazs�gt�l elp�rtolv�n: a b�n, hal�l �s k�l�nf�le bajok martal�ka lett. �s amilyenn� lett az eles�s miatt: olyanok mindazok, akik t�le sz�rmaztak, tudniillik a b�n, hal�l �s k�l�nf�le bajok martal�kai.

2. A b�n�n pedig �rtj�k az embernek azt a velesz�letett romlotts�g�t, mely amaz els� sz�leinkt�l mindny�junkra r�nk h�ramlott vagyis elterjedett, amely miatt mi, gonosz k�v�ns�gokba mer�lve (1 M�z. 5,4 8,21) �s a j�t�l elfordulva, minden rosszhoz pedig vonz�dva, telve minden gonoszs�ggal, bizalmatlans�ggal, Isten megvet�s�vel �s gy�l�l�s�vel, �nmagunkt�l semmi j�t nem cseledhet�nk, s�t, m�g nem is gondolhatunk. (2 Kor. 3,5) S�t ink�bb, amint m�r esztendeink is szaporodnak, gonosz gondolatainkkal, besz�deinkkel �s cselekedeteinkkel, amelyeket Isten t�rv�nye ellen elk�vet�nk, rossz f�hoz m�lt� gy�m�lcs�ket term�nk, (M�t� 12,33) enn�lfogva tulajdon �rdem�nk szerint az Isten haragj�nak martal�kai l�v�n, igazs�gos b�ntet�sekkel lakolunk, �s �gy mindny�junkat eltasz�tott volna mag�t�l az Isten, hacsak a szabad�t� Krisztus vissza nem vitt volna benn�nket.

3. A hal�lon teh�t nemcsak a testi hal�lt �rtj�k, amellyel egyszer a b�n�k�rt mindny�junknak meg kell halnunk:hanem az �r�k b�ntet�seket is, amelyeket b�neinkkel �s romlotts�gunkkal meg�rdemelt�nk. Mert az apostol azt mondja, hogy: Holtak val�nk a v�tkek �s b�n�k miatt �s term�szet szerint haragnak fiai val�nk, mint a t�bbiek is. De Isten, aki gazdag az irgalmass�gban, mid�n holtak val�nk a v�tkek miatt, megeleven�tett minket egy�tt a Krisztussal (Ef�z. 2) tov�bb�: Mik�ppen egy ember �ltal j�tt be a vil�gra a b�n �s a b�n �ltal a hal�l �s ak�ppen a hal�l minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek v�tkeztek. (R�m. 5,12)

4. Elismerj�k teh�t, hogy minden emberben van eredend� b�n, elismerj�k, hogy minden m�s b�n, amely ebb�l sz�rmazik �s b�nnek mondatik, val�s�ggal is az, nevezz�k ak�rmi n�ven, ak�r hal�los, (J�n. 5,16) ak�r megbocs�that� b�n�knek, ak�r annak, amelyet Szentl�lek ellen val� b�nnek h�vnak, amely soha meg nem bocs�ttatik. (M�rk 3,29) Azt is megvalljuk, hogy a b�n�k nem egyenl�k, noha a romlotts�g �s hitetlens�g ugyanazon forr�s�b�l fakadnak, hanem egyik a m�sikn�l s�lyosabb, amint az �r mondotta: T�rhet�bb lesz Sodom�nak dolga, mint annak a v�rosnak, amely az evang�liom besz�d�t megveti. (M�t� 10,15 11,20)

5. K�rhoztatjuk teh�t mindazokat, akik ezekkel ellenkez�ket tan�tottak, f�k�ppen pedig Pelagiust �s minden pelagianust a Jovinianus k�vet�ivel egy�tt, akik a stoikusokkal minden b�nt egyenl�nek tartottak. Ebben az �gyben mindenk�ppen egyet�rt�nk Augustinussal, aki a maga v�lem�ny�t a szent iratokb�l vette �s v�delmezte.

6. K�rhoztatjuk tov�bb� Florinust �s Blastust, akik ellen Irenaeus is �rt, �s mindazokat, akik Istent tartj�k a b�n okoz�j�ul; minthogy nyilv�n meg van �rva: Nem olyan Isten vagy Te, aki hamiss�gban gy�ny�rk�dn�l, nem lakhatik Te n�lad gonosz; gy�l�lsz Te minden b�nt cseleked�t, elveszted, akik hazugs�got sz�lnak. (Zsolt. 5,5) �s viszont:Mikor a s�t�n hazugs�got sz�l, a mag��b�l sz�l, mert hazug � �s hazugs�gnak apja. (J�n. 8,44) �m mimagunkban is el�g b�n �s romlotts�g van, �gy hogy nem sz�ks�ges, hogy Isten �nts�n bel�nk �j vagy nagyobb gonoszs�got. K�vetkez�leg, mikor a szent�r�s azt mondja, hogy az Isten megkem�ny�t, megvak�t �s ferde gondolkoz�sra ad �t valakit, ez �gy �rtend�, hogy Isten azt, igazs�gos �t�let szerint cselekszi, mint igazs�gos b�r� �s b�ntet�. V�gre, valah�nyszor a szent�r�sban az van mondva, vagy �gy l�tszik, hogy Isten valami gonoszt cselekszik: ez nem az�rt van mondva, mintha nem az ember cselekedn� a gonoszt, hanem az�rt, mert Isten annak a megt�rt�n�s�t megengedi �s nem akad�lyozza meg igaz �t�let�b�l; holott ha akarta volna, megakad�lyozhatta volna; vagy, mert az emberek gonoszs�g�t j�ra ford�tja, mint a J�zsef b�tyjainak v�tk�t; vagy pedig, mert a b�n�ket �gy igazgatja, hogy azok szertelen�l ki ne t�rjenek �s el ne harap�zzanak. Augustinus �gy �r err�l (Enchiridion ad Laur. c. 100.):Csod�latos �s kibesz�lhetetlen m�don, nem az � akarata n�lk�l t�rt�nik, ami az � akarata ellen�re t�rt�nik is. Mert nem t�rt�nn�k meg, ha � nem engedn�, hogy megt�rt�nj�k.

�s bizony�ra nem akaratlanul engedi meg, hanem akarva. �s � maga j� l�v�n, nem engedn� meg, hogy a gonosz megt�rt�nj�k, hacsak a gonoszb�l is j�t nem tudna l�trehozni, mivelhogy � mindenhat�. Ezek az Augustinus szavai.

7. A t�bbi k�rd�seket, hogy vajjon Isten akarta-e az �d�m eset�t? vagy, hogy cs�b�totta-e �t az eles�sre? vagy, hogy mi�rt nem akad�lyozta meg az esetet? �s m�s hasonl�kat, a tud�koskod� k�rd�sek k�z� sz�m�tjuk, hacsak tal�n az eretnekek, vagy af�le alkalmatlankod� emberek k�teked�se nem k�nyszer�t arra, hogy azokat is kifejts�k az Isten ig�j�b�l, amik�ppen ezt nem egyszer cselekedt�k is az egyh�z kegyes tan�t�i; tudv�n, hogy az �r megparancsolta, hogy az ember ne egy�k a tiltott gy�m�lcsb�l, �s a tilalom �th�g�s�t megb�ntette; �m a gonosz dolgok is, amelyek megt�rt�nnek, nem az Isten gondvisel�se, akarata �s hatalma tekintetbe v�tel�vel olyanok, hanem a s�t�nra �s a mi akaratunkra val� tekintetb�l, amely ellenszeg�l az Isten akarat�nak.

IX. R�SZ

Az ember szabad akarat�r�l �s tehets�g�r�l

1. Erre a t�telre n�zve, mely az egyh�zban mindig sok villong�st okozott, azt tan�tjuk, hogy az embernek h�romf�le helyzet�t vagyis �llapot�t kell tekintetbe venni. El�sz�r, hogy milyen volt az ember a b�neset el�tt, tudniillik igaz �s szabad, aki mind a j�ban megmaradhatott, mind a rosszra elhajolhatott; elhajlott pedig a rosszra �s mind mag�t, mind az eg�sz emberi nemzets�get b�nbe �s hal�lba juttatta, amint fentebb mondottuk.

2. Azut�n tekintetbe kell venni, milyen volt az ember a b�neset ut�n? B�r az ember nem vesz�tette el az �rtelm�t �s nem sz�nt meg az akarata, sem �ppen k�darabb� vagy fatusk�v� nem v�ltozott: �mde azok a tehets�gek �gy megv�ltoztak �s eler�tlenedtek az emberben, hogy t�bb� nem k�pesek arra, amire k�pesek val�nak a b�neset el�tt. Az �rtelem ugyanis elhom�lyosult, az akarat pedig szabadb�l szolgaiv� lett. Mert a b�nnek szolg�l, nem akaratlanul, hanem akarva. Mindenesetre akaratnak mondjuk, nem akaratlans�gnak.

3. Ami teh�t a rosszat, vagy a b�nt illeti: az ember nem Istent�l vagy a s�t�nt�l k�nyszer�tve, hanem saj�t akarat�b�l cselekszi a rosszat �s ebben a tekintetben teljesen szabad akarata van. Ha pedig gyakran azt veszz�k �szre, hogy Isten az embert a legrosszabb cselekedetek �s tervek v�grehajt�s�ban megakad�lyozza: ezzel Isten az embernek rosszra val� szabads�g�t nem sz�nteti meg, hanem hatalm�val elej�t veszi annak, amit az ember m�sk�l�nben szabadon hat�rozott el mag�ban. �gy J�zsef b�tyjai is szabadon hat�rozz�k el, hogy J�zsefet meg�lik, de ezt nem tehetik meg, mert az Isten tan�csv�gz�s�nek m�sk�ppen tetszett.

4. Ami meg a j�t �s az er�nyeket illeti: az ember �rtelme �nmag�t�l nem helyesen �t�l az isteni dolgok fel�l. Az evang�liomi �s apostoli irat ugyanis mindenik�nkt�l, akik idvez�lni akarunk, �jj�sz�let�st k�v�n: k�vetkez�sk�ppen az �d�mt�l val� els� sz�let�s semmit sem �r az idvess�gre n�zve. P�l apostol szerint az �rz�ki ember nem fogadja el, amik az Isten Lelk�t�l vannak. (1 Kor 2,14) Ugyan� m�sutt k�ts�gbe vonja, hogy �nmagunkt�l k�pesek voln�nk valami j�nak elgondol�s�ra. (2 Kor. 3,5) Tudjuk azonban, hogy az akaratnak vez�re az �rtelem, vagyis a bel�t�s; mivel pedig a vez�r vak: vil�gos, hov� jut az akarat is; teh�t a m�g �jj� nem sz�letett embernek nincs szabad akarata a j�ra �s ereje sincs a j�nak cselekv�s�re. Az �r az evang�liomban �gy sz�l: Bizony-bizony mondom nektek: valaki b�nt cselekszik, szolg�ja a b�nnek. (J�n. 8,34) �s P�l apostol szerint a testnek t�rekv�se ellens�gesked�s Isten ellen, mert az Isten t�rv�ny�nek nem engedelmeskedik, minthogy azt nem is teheti. (R�m. 8,7)

5. Tov�bb menve azt mondjuk, hogy a b�nbe esett emberben van n�mi megismer�si k�pess�g a f�ldi dolgokra vonatkoz�lag. Mert Isten az � irgalmass�g�n�l fogva meghagyta n�la az �szt, mely azonban jelent�kenyen t�vol �ll att�l, amely a b�neset el�tt megvolt az emberben. Isten parancsolja, hogy az �szt m�velj�k, egyszersmind aj�nd�kokat �s el�menetelt is ad hozz�. �s nyilv�nval� dolog, hogy az �sszes m�v�szeti �gakban sem jutunk semmire az Isten �ld�sa n�lk�l. Legal�bb a szent�r�s minden m�v�szetet Istenre vezet vissza. (2 M�z. 31) Hiszen a m�v�szetek eredet�t a pog�nyok is isteneknek tulajdon�tott�k, mint azok feltal�l�inak.

6. V�g�l l�ssuk, ha vajjon az �jj�sz�l�tteknek van-e szabad akaratuk �s mily hat�rig? Az �jj�sz�let�s alkalm�val a Szentl�lek az �rtelmet megvil�gos�tja, hogy Istennek titkait �s akarat�t meg�rtse. Mag�t az akaratot is nemcsak megv�ltoztatja a Szentl�lek, hanem k�pess�gekkel is felruh�zza av�gett, hogy a j�t �nk�nt akarja �s cselekedhesse is. (R�m 8,1) Ha ezt meg nem engedj�k, akkor megtagadjuk a kereszty�n szabads�got �s t�rv�nyszer� szolgas�got hozunk be. Ugyde Isten is �gy sz�l a pr�f�ta �ltal: T�rv�nyemet az � belsej�kbe helyezem �s az � sz�v�kbe �rom be. (Jer. 31,33) Az �r is azt mondja az evang�liomban: Ha a Fi� megszabad�t titeket, bizonnyal szabadok lesztek. (J�n. 8,36) P�l meg ezt mondja: N�ktek adatott az a kegyelem a Krisztus�rt, nemcsak hogy higgyetek �benne, hanem hogy �rte szenvedjetek is. (Fil. 1,29) Tov�bb�: Meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy aki elkezdette bennetek a j� dolgot, elv�gzi a J�zus Krisztus napj�ig; (Fil. 1,6) viszont: Isten az, aki munk�lja bennetek mind az akaratot, mind a munk�lkod�st. (Fil. 2,13)

7. Mindazon�ltal azt tan�tjuk, hogy itt k�t dolgot kell figyelembe venn�nk; el�sz�r azt, hogy az �jj�sz�l�ttek a j�nak v�laszt�s�ban �s tev�s�ben nemcsak szenved�legesen, hanem cselekv�leg is viselik magokat. Mert Isten ind�tja �ket, hogy magok tegy�k azt, amit tesznek. Helyesen eml�ti meg erre n�zve Augustinus, hogy Isten a mi seg�t�nknek neveztetik. M�r pedig csak azon lehet seg�teni, aki valami tesz. A manikheusok az embert minden saj�t cselekv�st�l megfosztott�k �s mintegy k�darabnak vagy fatusk�nak tartott�k.

8. Figyelembe veend� m�sodszor az, hogy az �jj�sz�l�ttekben benn�k marad a gyarl�s�g. Mivel ugyanis a b�n benn�nk lakozik �s az �jj�sz�l�ttekben a test k�zd a l�lek ellen eg�sz �let�nk v�g�ig: enn�lfogva nem eg�szen t�k�letesen cselekszik az �jj�sz�l�ttek azt, amit magokban elhat�roztak

Igazolja ezt az apostol (R�m. 7 �s Gal. 5). E szerint az a mi szabad akaratunk amiatt gyenge, ami az �s �d�mb�l �s a vel�nk sz�letett emberi romlotts�gb�l �let�nk v�g�ig benn�nk megmarad. De mivel a testis�g er�inek �s az � ember maradv�nyainak nincs annyi hat�sa, hogy v�gk�ppen kiolts�k a l�lek m�k�d�s�t: ez�rt a h�v�ket szabadoknak mondjuk, de �gy �m, hogy gyarl�s�gukat megismerj�k �s ne k�rkedjenek a szabad akarattal. A h�v� l�leknek ugyanis mindig szeme el�tt lebegjen, amit Augustinus az apostol nyom�n gyakran hangs�lyoz: Mid van, amit nem kapt�l? Ha pedig kaptad, mit k�rkedel, mintha nem kaptad volna? (1 Kor. 4,7) Ehhez j�rul m�g az, hogy nem mindj�rt teljes�l, amit magunkban elgondoltunk, mert a dolgok kimenetele Isten kez�ben van. Ez�rt k�ri P�l apostol az Urat, hogy tegye szerencs�ss� az � utaz�s�t (R�m. 1,10) Teh�t, m�r csak ebb�l az okb�l is er�telen a szabad akarat.

9. Egy�bir�nt senki sem tagadja, hogy k�ls� dolgokban mind az �jj�sz�l�tteknek, mind az �jj� nem sz�letetteknek megvan a szabad akaratuk. Mert az embernek m�s �l� l�nyekkel, (melyekn�l nem csek�lyebb), k�z�s tulajdons�ga az, hogy n�mely dolgot akar, m�s dolgot nem akar; nevezetesen, besz�lhet �s hallgathat, hazulr�l elmehet vagy otthon maradhat stb. �mb�r itt is mindig Isten hatalm�ra kell gondolnunk, amely cselekedte, hogy B�l�m nem mehetett oda, ahova akart (4 M�z. 24), �s Zakari�s, mid�n a templomb�l hazat�rt, nem sz�lhatott amint akart. (Luk. 1,22)

10. E t�rgyra n�zve k�rhoztatjuk a manikheusokat, akik tagadj�k azt, hogy a j� emberben szabad akarat�b�l �llott el� a gonosz. A pelagianusokat is k�rhoztatjuk, akik azt �ll�tj�k, hogy a gonosz embernek elegend� szabad akarata van arra, hogy a j� parancsolatot teljes�tse. Mindkett�j�ket megc�folja a szent�r�s, amely amazoknak ezt mondja:Teremt� Isten az embert igaznak, (1 M�z. 1,27) emezeknek pedig �gy sz�l: Ha a Fi� megszabad�t titeket, bizonnyal szabadok lesztek. (J�n. 8,36)

X. R�SZ

Isten eleverendel�s�r�l �s a szentek elv�laszt�s�r�l

l. Isten �r�kt�l fogva, szabadon �s ingyen kegyelemb�l, szem�lyv�logat�s n�lk�l eleve rendelte vagyis elv�lasztotta a szenteket, akiket Krisztusban idvez�teni akar, az apostol ama mond�sa szerint: Isten elv�lasztott minket �benne a vil�g megalap�t�sa el�tt; (Ef�z. 1,4) tov�bb�: Ki megtartott minket �s elh�vott szent h�v�ssal, nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az � saj�t v�gez�se �s kegyelme szerint, mely adatott nek�nk Krisztus J�zusban �r�k id�knek el�tte, megjelentetett pedig most a mi Megtart�nknak J�zus Krisztusnak megjelen�se �ltal.(2 Tim. 1,9-10)

2. Teh�t nem k�zbenj�r� n�lk�l, noha nem is valamelyes �rdem�nk�rt, hanem Krisztusban �s Krisztus�rt v�lasztott el Isten minket, �gy hogy �ppen azok, a kik m�r hit �ltal Krisztusba oltattak, egyszersmind elv�lasztottak is; ellenben azok, akik a Krisztuson k�v�l vannak, elvetettek az apostol ama mond�sa szerint: Magatokat pr�b�lj�tok meg, hogy vajon a hitben vagytok-e? Avagy nem ismeritek-e meg magatokon, hogy J�zus Krisztus bennetek van? hanemha elvetettek vagytok. (2 Kor. 13,5)

3. V�gre elv�lasztotta Isten a szenteket Krisztusban bizonyos c�lb�l, melyet az apostol hasonl�k�ppen el�ad, mondv�n: Elv�lasztott minket �benne a vil�g megalap�t�sa el�tt, hogy szentek �s feddhetetlenek legy�nk � el�tte, szeretettel eleve elrendelv�n, hogy minket fiaiv� fogad a J�zus Krisztus �ltal, az � akarat�nak j�kedve szerint, az � kegyelme dics�s�g�nek dics�ret�re. (Ef�z. 1,4-6)

4. �s �mb�r Isten ismeri azokat, akik az �v�i, (2 Tim. 2,19) �s valahol eml�t�s van t�ve a v�lasztottak kev�s sz�m�r�l: (M�t� 20,16) mindaz�ltal mindenek fel�l j�t kell rem�ln�nk �s senkit sem kell meggondolatlanul az elvetettek k�z� sz�ml�lni. P�l apostol a filippibelieknek ezt mondja: H�l�t adok az �n Istenemnek minden r�latok val� eml�kez�semkor (pedig az eg�sz filippibeli gy�lekezetr�l sz�l), hogy ti az evang�liomnak tudom�ny�ban r�szesek lettetek; elh�v�n, hogy aki elkezdette bennetek a j� dolgot, elv�gzi a J�zus Krisztus napj�ig, mik�ppen m�lt�, hogy �n ilyen �rtelemben legyek mindny�jatok fel�l. (Fil 1,3.5-7) �s mikor az Urat k�rdezt�k, ha vajon kevesen vannak-e, akik idvez�lnek?: (Luk. 13,23) � nem azt v�laszolja �s mondja, hogy kevesen vagy t�bben fognak idvez�lni, vagy k�rhozatra jutni, s�t ink�bb int�leg sz�l, hogy kiki igyekezz�k bemenni a szoros kapun.(Luk. 13,24) Mintha mondotta volna: Nem a ti dolgotok az, hogy ezek fel�l k�v�ncsian k�rdez�sk�djetek, hanem ink�bb t�rekedjetek arra, hogy az egyenes �ton bejussatok a mennybe.

5. Annakok��rt nem helyeselj�k n�melyeknek istentelen besz�deit, kik azt mondogatj�k: Kevesen vannak elv�lasztva, �s mivel magamr�l nem tudom, ha vajon e kevesek sz�m�ban benne vagyok-e: teh�t �lvezem az �letet. M�sok meg �gy besz�lnek: Ha engem az Isten eleverendelt vagy elv�lasztott, akkor semmi sem fog megg�tolni ennek a m�r hat�rozottan bizonyos idvess�gnek b�r�s�ban, b�rmit cselekedjem is. Ha pedig az elvetettek k�z�l val� vagyok, akkor meg sem hit, sem b�b�nat nem fog rajtam seg�teni, mert az Isten v�gz�se meg nem v�ltoztathat�. �gy h�t hi�baval� minden tan�t�s �s int�s. Az ilyenek ellen k�zd az apostol, �gy sz�lv�n: Az �r szolg�ja legyen a tan�t�sra alkalmas, t�relmes �s olyan, aki szel�den igaz�tsa �tba az ellenmond�kat, ha tal�n egykor az Isten az igazs�gnak megismer�s�re t�r�ten� �ket �s kij�zanodn�nak a s�t�n t�r�b�l, aki fogva tartja �ket a maga akarat�ra. (2 Tim. 2,24-26) De Augustinus is (De bono perseverantiae, cap. 14 sqq.) azt bizony�tgatja, hogy hirdetni kell egyar�nt, mind a szabad elv�laszt�s �s eleverendel�s kegyelm�t, mind az int�seket �s �dv�s tan�t�sokat. Helytelen�tj�k teh�t azok elj�r�s�t, akik Krisztuson k�v�l k�rdezik: Vajjon elv�lasztattak-e? �s mit v�gezett fel�l�k az Isten �r�kt�l fogva? Mert hallgatni kell az evang�liom hirdet�s�t �s azt hinni kell, �s k�ts�gtelennek kell tartani azt, hogy ha hiszesz �s Krisztusban vagy: akkor elv�lasztott vagy. Mert az Atya az � eleverendel�s�nek �r�k tan�cs�t Krisztusban jelentette meg nek�nk, amint azt �ppen az apostol szavaival kifejtettem. (2 Tim. 1,9.19)

6. Mindenekel�tt teh�t sz�ks�ges tan�tani �s figyelembe venni, hogy az Aty�nak mily nagy szeretete lett nyilv�nval�v� mi hozz�nk; tov�bb� meg kell hallani, amit maga az �r naponk�nt hirdet nek�nk az evang�liomban, amint h�vogat �s sz�l: J�jjetek �n hozz�m mindny�jan, kik megf�radtatok �s megterheltettetek �s �n megnyugosztlak titeket. (M�t� 11,28) �gy szeret� Isten a vil�got, hogy az � egysz�l�tt Fi�t ad�, hogy minden, valaki hiszen �benne, el ne vesszen, hanem �r�k �lete legyen. (J�n. 3,16) Viszont: Nem akarja az Atya, hogy elvesszen egy is a kicsinyek k�z�l. (M�t�18,14) Krisztus legyen h�t a t�k�r, amelyben a mi elv�laszt�sunkat szeml�lj�k. Arra n�zve, hogy az �letnek k�nyv�be be vagyunk �rva, el�g vil�gos �s er�s bizonys�gunk lesz az, ha egyes�l�nk Krisztussal �s � igaz hit �ltal a mi�nk �s mi az �v�i vagyunk.

7. Vigasztaljon benn�nket az eleverendel�s fel�l val� megpr�b�ltat�s k�zepett, amelyn�l veszedelmesebb alig van, az: hogy Isten �g�retei egyetemesen sz�lnak a h�v�knek, mert maga mondja: K�rj�tek �s megadatik n�ktek, (Luk. 11,9-10) mindenki, aki k�r, kap. (M�t� 7,7-8) Vigasztaljon az is, hogy Isten egyetemes egyh�z�val �gy im�dkozunk:Mi Aty�nk, ki vagy a mennyekben! �s hogy a kereszts�g �ltal Krisztus test�be oltattunk (Gal. 3,27) �s az � test�vel �s v�r�vel gyakorta t�pl�ltatunk az egyh�zban az �r�k �letre. Ily m�don er�sb�dve, P�l apostol szerintmunk�ljuk a mi idvess�g�nket f�lelemmel �s retteg�ssel. (Fil. 2,12)

Tov�bb