A francia reform�ci�

A speieri protest�l�st �s az augsburgi hitvall�st, amelyek a reform�ci� n�metorsz�gi gy�zelm�t jelezt�k, �vekig tart� harc �s bizonytalans�g k�vette. �gy l�tszott, mintha a h�vei k�zti visz�lyt�l meggyeng�lt �s hatalmas ellens�geit�l t�madott protestantizmus teljes pusztul�sra lett volna �t�lve. Ezrek pecs�telt�k meg bizonys�gtev�s�ket v�r�kkel. Polg�rh�bor� t�rt ki. A protest�ns �gyet egyik kimagasl� h�ve el�rulta. A protest�ns fejedelmek - a legkiv�l�bbak - a cs�sz�r fogs�g�ba estek, �s v�rosr�l v�rosra hurcolt�k �ket. De a cs�sz�r l�tsz�lagos gy�zelme pillanat�ban lett vesztes. A zs�km�nyt ki kellett engednie a kez�b�l, �s v�g�l k�nytelen volt megt�rni azokat a tan�t�sokat, amelyeknek sz�tz�z�s�t �letc�lj�ul t�zte ki. Hatalm�t, kincseit �s m�g az �let�t is feltette az eretneks�g elfojt�s�ra. Most pedig azt l�tta, hogy katon�i elpusztulnak a csat�ban, kincst�rai ki�r�lnek, j� n�h�ny orsz�g�t l�zad�s fenyegeti, �s k�zben minden�tt terjed az a vall�s, amit hasztalan pr�b�lt elfojtani. V. K�roly a Mindenhat� ellen harcolt. Isten ezt mondta: »Legyen vil�goss�g! « A cs�sz�r pedig maradand�v� akarta tenni a s�t�ts�get. Sz�nd�ka azonban meghi�sult. � pedig id� el�tt meg�regedve, a hossz� k�zdelemt�l elcsig�zva lemondott a tr�nr�l, �s bez�rk�zott egy kolostorba. Sv�jcban, mik�nt N�metorsz�gban is, s�t�t napok k�sz�nt�ttek a reform�ci�ra. M�g sz�mos kanton elfogadta a reform�lt vall�st, m�sok vakbuzgalommal ragaszkodtak R�ma tan�t�saihoz. Az igazs�got megismerni v�gy�k �ld�z�s�b�l v�g�l polg�rh�bor� lett. Zwingli �s sokan m�sok, akik k�vett�k reformj�t, elestek Cappel v�res mezej�n. Az iszonyatos katasztr�fa miatt elkeseredett Oecolompadius nemsok�ra szint�n meghalt. R�ma �r�mm�morban �szott, �s �gy l�tszott, hogy sz�mos helyen visszaszerzi mindazt, amit elvesztett. De Isten, akinek sz�nd�kai �r�k �rv�ny�ek, nem hagyta el �gy�t �s n�p�t. Szabadul�st hozott. M�s orsz�gokban t�masztott munk�sokat, hogy a reformot tov�bbvigy�k. Franciaorsz�gban m�r a lutheri reform�ci� el�tt hajnalodott. A nagy m�velts�g� Lefevre, a p�rizsi egyetem id�s professzora, a buzg�, h�s�ges katolikus azok k�z�tt volt, akik els�k�nt l�tt�k meg a f�nyt. Az �kori irodalom kutat�sa k�zben Lefevre figyelme a Bibli�ra terel�d�tt, �s tan�tani kezdte. Lefevre, aki a szentek lelkes tisztel�je volt, v�llalkozott arra, hogy az egyh�zi legend�k alapj�n meg�rja a szentek �s m�rt�rok t�rt�net�t. Ez a feladat nagyon munkaig�nyes volt, de sz�mottev� r�sz�vel m�r elk�sz�lt, amikor elkezdte tanulm�nyozni a Bibli�t - gondolva, hogy seg�ts�get mer�thet bel�le. A Bibli�ban val�ban tal�lt szenteket, de nem a r�mai napt�r �ltal megjel�lt szenteket. Mennyei f�ny�z�n �radt a lelk�be. Csod�lkozva �s m�ltatlankodva hagyta abba maga v�lasztotta feladat�t, �s buzg�n kezdte Isten Ig�j�t tanulm�nyozni. A felismert dr�ga igazs�got nemsok�ra tan�tani is kezdte. 1512-ben, m�g miel�tt Luther vagy Zwingli elkezdte volna a reform munk�j�t, Lefevre ezt �rta: »Isten az, aki hit �ltal adja nek�nk az igazs�got, amely egyed�l kegyelemb�l igaz�t meg az �r�k �letre. « A megv�lt�s titkain elm�lkedve �gy ki�ltott: »Milyen kimondhatatlanul csod�latos ez a csere! A b�ntelent el�t�lik a b�n�s pedig szabad lesz! Az �ld�s viseli az �tkot, �s az �tkozott �ld�st kap! Az �let meghal, a halottak pedig �lnek; a Dics�s�g s�t�ts�gbe burkol�zik, �s a sz�gyenkez� dics�s�gbe �lt�zik. Lefevre azt hirdette, hogy a megv�lt�s�rt egyed�l Istent illeti a dics�s�g, az embernek pedig az a k�teless�ge, hogy engedelmeskedj�k. »Ha Krisztus egyh�z�nak tagja vagy - mondta -, test�nek is tagja vagy; ha pedig az � test�b�l val� vagy, akkor az isteni term�szet r�szese is vagy... �, ha az emberek meg tudn�k �rteni ezt a kiv�lts�got, milyen tiszt�n, erk�lcs�sen �s szent�l �ln�nek, �s milyen megvetend�nek �t�ln�k a vil�g minden dics�s�g�t a benn�k lakoz� dics�s�ghez k�pest, amelyet testi szem nem l�that. Lefevre tan�tv�nyai k�z�l n�h�nyan lelkesen hallgatt�k tan�ruk szavait, �s hossz� id�vel Lefevre eln�m�t�sa ut�n hirdett�k tov�bb az igazs�got. K�z�l�k ker�lt ki William Farel is. Farel vall�sos sz�l�k gyermeke volt, akit arra tan�tottak, hogy felt�tlen hittel fogadja el az egyh�z tan�t�sait. P�l apostollal egy�tt � is elmondhatta �nmag�r�l: »�n a mi vall�sunknak legszigor�bb felekezete szerint �ltem mint farizeus« (Acs 26:5). Mint h� katolikus, izz� buzg�s�g�ban elpuszt�tott volna mindenkit, aki szembe mert helyezkedni az egyh�zzal. »D�h�dt farkask�nt vicsor�tottam a fogam, amikor meghallottam, hogy valaki a p�pa ellen sz�l« - mondta k�s�bb �let�nek err�l a szakasz�r�l. Farel a szentek vakbuzg� im�d�ja volt. Lefevre t�rsas�g�ban f�radhatatlanul j�rta P�rizs templomait, �jtatoskodott az olt�rokn�l, �s aj�nd�kokkal �kes�tette a kegyhelyeket. De ezek a cselekedetek nem adtak b�k�t lelk�nek. B�ntudat gy�t�rte, amit semmilyen vezekl�ssel sem tudott el�zni. Mennyei hangk�nt fogadta a reform�tor szavait: »Az �dv�ss�g kegyelemb�l van. « »Az egyed�l �rtatlant el�t�lik, �s a b�n�z�t felmentik. a »Csak Krisztus keresztje nyitja meg a menny kapuit, �s z�rja be a pokol kapuit. «' Farel �r�mmel elfogadta az igazs�got. P�l�hoz hasonl� megt�r�s�vel a hagyom�ny szolgas�g�b�l az Isten fiainak szabads�g�hoz t�rt. »A gyilkos sz�v� ragadoz� farkas helyett szel�d, �rtatlan b�r�ny t�rt vissza csendesen - mondta -, aki teljesen visszavette sz�v�t a p�p�t�l, �s J�zus Krisztusnak adta. M�g Lefevre a saj�t tan�tv�nyai k�z�tt terjesztette tov�bb a vil�goss�got, Farel, aki �gy buzg�lkodott Krisztus �gy�ben, mint hajdan a p�p��ban, a nyilv�noss�g el�tt hirdette. Az egyik egyh�zi m�lt�s�g, Meaux p�sp�ke csakhamar csatlakozott hozz�. M�s tan�t�k is, akiket tehets�g�k�rt �s m�velts�g�k�rt nagyra �rt�keltek, az evang�lium hirdet�i k�z� l�ptek, �s h�veket szereztek minden oszt�lyb�l - a k�zm�vesek �s parasztok otthon�t�l a kir�lyi palot�ig. I. Ferencnek, az akkori uralkod�nak a n�v�re is elfogadta a reform�lt vall�st. Egy ideig �gy t�nt, hogy a kir�ly �s az anyakir�lyn� is p�rtfogolja. A reform�torok rem�nyekkel telten v�rt�k azt az id�t, amikor Franciaorsz�g elfogadja az evang�liumot. De rem�nyeik nem v�ltak val�ra. Krisztus k�vet�ire megpr�b�ltat�s �s �ld�z�s v�rt. Ezt azonban az irgalmas Isten eltakarta el�l�k. Eleinte b�k�s id�szak k�vetkezett, hogy meger�s�dve fogadhass�k a vihart - �s a reform�ci� gyorsan haladt el�re. Meaux p�sp�ke buzg�n dolgozott k�rzet�ben, �s tan�totta mind a paps�got, mind a n�pet. Elt�vol�totta a tudatlan �s erk�lcstelen papokat, �s amennyire csak lehetett, m�velt �s kegyes embereket �ll�tott a hely�kre. A p�sp�k nagyon szerette volna, ha n�pe k�zbe kapja Isten Ig�j�t, �s ez nemsok�ra meg is val�sult. Lefevre v�llalkozott az �jtestamentum leford�t�s�ra. �s pontosan akkor, amikor Luther n�met Bibli�ja kiker�lt a wittenbergi nyomd�b�l, a francia �jtestamentum megjelent Meaux-ban. A p�sp�k f�rads�got �s k�lts�get nem sajn�lva terjesztette egyh�zk�zs�geiben, �s Meaux parasztjainak csakhamar saj�t Bibli�juk lett. Ezek a lelkek olyan �r�mmel �dv�z�lt�k a menny �zenet�t, mint a szomj�s�gt�l haldokl� v�ndorok az �l� v�zforr�st. A munk�sok a mez�n, a k�zm�vesek a m�helyben a Biblia dr�ga igazs�gainak megbesz�l�s�vel der�t vittek napi munk�jukba. Est�nk�nt nem a borkim�r�sekbe mentek, hanem egym�shoz, hogy Isten Ig�j�t olvass�k, im�dkozzanak �s Istent dics��ts�k. Csakhamar nagy v�ltoz�s mutatkozott ezekben a k�z�ss�gekben. B�r a legals�bb n�poszt�lyba tartoztak, a tanulatlan �s kem�nyen dolgoz� parasztok k�z�, az isteni kegyelem meg�j�t�, megjobb�t� hatalma l�that� volt �let�kben. Al�zatuk, szeretet�k, szent �let�k tan�s�totta, hogy mit tehet az evang�lium azokban, akik �szint�n befogadj�k. Messzire sug�rozta f�ny�t az a vil�goss�g, amely Meaux-ban gy�lt fel. Nap mint nap szaporodott a megt�rtek sz�ma. A kir�ly, aki megvetette a szerzetesek sz�kl�t�k�r�s�g�t, egy ideig hat�rt szabott a paps�g d�h�nek, de a p�pai vezet�k v�g�l diadalmaskodtak. M�r �llt is a m�glya. Meaux p�sp�ke, akinek v�lasztani kellett a m�glya �s hite megtagad�sa k�z�tt, a k�nnyebb utat v�lasztotta. A ny�j azonban vez�re buk�sa ellen�re is rend�letlen maradt. Sokan a l�ngok k�z�tt tettek bizonys�got az igazs�gr�l. Ezek az egyszer� kereszt�nyek a m�gly�n�l tan�s�tott b�tors�gukkal �s �llhatatoss�gukkal ezreknek pr�dik�ltak; azoknak, akik a nyugalmas napokban nem hallgatt�k meg bizonys�gtev�s�ket. Nem csak az egyszer� �s szeg�ny emberek mertek szenved�s �s g�ny k�zepette bizonys�got tenni Krisztusr�l. A kast�lyok �s palot�k nagy�ri csarnokaiban is voltak nemes lelkek, akik az igazs�got t�bbre �rt�kelt�k a gazdags�gn�l �s rangn�l, s�t m�g az �let�kn�l is. A nemesi v�rt alatt emelkedettebb �s �llhatatosabb lelk�let rejt�z�tt, mint a p�sp�ki tal�r �s s�veg alatt. Louis de Berquin nemesi sz�let�s� ember volt, b�tor figyelmes, tanul�sra k�sz, j� modor�, feddhetetlen erk�lcs� lovag. »A p�pai hat�rozatok buzg� k�vet�je volt, a mis�k �s a szentbesz�dek h� hallgat�ja... �rdemeit a lutherizmus elleni p�ratlan gy�l�let�vel koron�zta. « De mint oly sokan m�sok, gondvisel�sszer�en � is tal�lkozott a Bibli�val, �s csod�lkozva »nem R�ma, hanem Luther tanait tal�lta meg benne«. Ett�l kezdve teljesen az evang�lium �gy�nek szentelte mag�t. Franciaorsz�g nemesei k�z�l a legm�veltebb« Berquin volt. L�ngesze, sz�noki k�pess�ge, f�kezhetetlen b�tors�ga, h�sies buzg�s�ga �s az udvarn�l val� befoly�sa miatt - mert a kir�ly egyik kedvence volt - sokan haz�ja majdani reform�tor�t l�tt�k benne. Beza ezt mondta: »Berquin m�sodik Luther lett volna, ha I. Ferencben m�sodik v�laszt�fejedelemre tal�l. « »Rosszabb, mint Luther« - ki�ltott�k a katolikusok. Franciaorsz�g katolikusai val�ban jobban f�ltek t�le. Eretnekk�nt b�rt�nbe vetett�k, de a kir�ly szabadon bocs�totta. A harc �vekig tartott. I. Ferenc, aki R�ma �s a reform�ci� k�z�tt ingadozott, hol elt�rte, hol pedig korl�tozta a szerzetesek szenved�lyes buzg�s�g�t. Berquint a p�pai hat�s�gok h�romszor vetett�k b�rt�nbe, de a l�ngelm�j�t �s nemes jellem�t csod�l� kir�ly, aki nem volt hajland� fel�ldozni a papok gy�l�let�nek, kiszabad�totta. Berquint t�bbsz�r figyelmeztett�k a vesz�lyre, amely Franciaorsz�gban fenyegeti, �s arra buzd�tott�k, hogy k�vesse azokat, akik �nk�ntes sz�m�zet�sben kerestek oltalmat. A f�l�s �s megalkuv� Erasmus, akinek ragyog� m�velts�g�hez nem t�rsult az az erk�lcsi nagys�g, amely az �letet �s dics�s�get al�rendeli az igazs�gnak, ezt �rta Berquinnek: »K�rd magad k�vetnek valamelyik idegen orsz�gba! Menj, �s utazd be N�metorsz�got! Ismered Bed�t, �s tudod, hogy milyen: ezerfej� sz�rnyeteg, aki m�rg�t mindenfel� fr�csk�li. A te ellens�geidet l�gi�nak h�vj�k. M�g ha �gyed jobb is lenne, mint J�zus Krisztus�, addig ki nem engednek a kez�kb�l, am�g nyomorultul el nem puszt�tanak. Ne b�zz t�ls�gosan a kir�ly v�delm�ben! B�rmi t�rt�nj�k is, ne hozz r�m bajt a teol�gusok tansz�k�n. A vesz�ly s�r�s�d�s�vel azonban Berquin szil�rds�ga egyre n�tt. Ahelyett, hogy elfogadta volna Erasmus sz�m�t� �s megalkuv� tan�cs�t, m�g b�trabb l�p�sekre hat�rozta el mag�t. Nemcsak az igazs�got v�delmezte, hanem a t�velyg�st is leleplezte. Az eretneks�g v�dj�t, amellyel R�ma bar�tai meg akart�k b�lyegezni, visszaford�totta r�juk. Legakt�vabb �s legelkeseredettebb ellenfelei a v�ros �s a nemzet egyik legnagyobb egyh�zi tekint�ly�nek, a nagy p�rizsi egyetem teol�giai tansz�k�nek tud�s doktorai �s szerzetesei voltak. E doktorok �r�saib�l Berquin tizenk�t �ll�t�st emelt ki, amelyeket nyilv�nosan »bibliaellenes«-nek �s »eretnek«-nek nevezett, �s k�rte a kir�lyt, hogy v�llalja a b�r� szerep�t a vit�ban. A kir�ly, aki �r�lt, hogy alkalma ny�lik megal�zni a g�g�s szerzeteseket, k�szs�ggel �sszem�rte a k�t szemben�ll� f�l erej�t �s eszess�g�t. Arra sz�l�totta fel a katolikusokat, hogy v�dj�k meg �gy�ket a Bibli�b�l. A katolikusok j�l tudt�k, hogy e fegyvert aligha tudj�k haszn�lni. Beb�rt�nz�s, k�nvallat�s �s a m�glya olyan fegyverek voltak, amelyekhez jobban �rtettek. Most fordult a kocka, �s m�r abban a veremben l�tt�k magukat, amelybe Berquint szerett�k volna tasz�tani. R�m�lten kerestek valamilyen kib�v�t. �ppen ebben az id�ben t�rt�nt, hogy az egyik utcasarkon �ll� Sz�z M�ria szobrot valaki megcsonk�totta. « Volt nagy izgalom a v�rosban! T�megek sajn�lkozva �s felh�borodva �z�nl�ttek a tetthelyre. A kir�ly is m�lyen megrend�lt. A szerzeteseknek pedig �ppen j�l j�tt ez a dolog. Siettek is kihaszn�lni. »Ez Berquin tan�t�sainak gy�m�lcse - kiab�lt�k. - Ez a luther�nus �sszeesk�v�s mindent romba d�nt: vall�st, t�rv�nyeket, m�g a tr�nt is. Berquint ism�t letart�ztatt�k. A kir�ly nem volt P�rizsban, �s a szerzetesek azt csin�lhatt�k, amit akartak. A reform�tor felett t�rv�nyt �ltek, �s hal�lra �t�lt�k. M�g aznap v�grehajtott�k az �t�letet, nehogy Ferenc k�zbel�pjen, �s megmentse. Berquint d�lben kivezett�k a kiv�gz�s hely�re. Hatalmas t�meg gy�lt �ssze, hogy tan�ja legyen az esem�nynek. Sokan megd�bbentek �s nyugtalankodni kezdtek, amikor l�tt�k, hogy az �ldozat Franciaorsz�g legjobb �s legkiv�l�bb nemesi csal�dj�b�l val�. Csod�lkoz�s, felh�borod�s, megvet�s �s keser� gy�l�let �rny�kolta be a kavarg� t�meg arc�t. Csak egy arcra nem borult �rny�k. A m�rt�r gondolatai a kavarg�st�l messze t�vol j�rtak. Csak arra gondolt, hogy Ura jelen van. A rozzant taliga, amelyen vitt�k, �ld�z�inek fenyeget� tekintete, a re� v�r� rettenetes hal�l - mindez nem �rdekelte. �, aki halott volt, de �l, �s �lni fog �r�kk�, akin�l a hal�l �s pokol kulcsa van, mellette volt. Berquin arc�n a menny f�nye �s b�k�je ragyogott. Sz�pen volt �lt�zve: »b�rsonyk�peny, szat�nb�l �s damasztb�l k�sz�lt zeke �s aranysz�n� t�rdnadr�g« volt rajta." Hit�r�l k�sz�lt bizonys�got tenni a Kir�lyok Kir�lya �s a tan�skod� vil�gegyetem el�tt. A gy�sz semmilyen jele sem �rny�kolta be �r�m�t. Amint a menet lassan haladt a zs�folt utc�kon, az emberek csod�lkozva l�tt�k Berquin tekintet�n �s viselked�s�n a felh�tlen b�k�t �s �r�m�t. »�gy n�z ki - mondt�k -, mint aki templomban �l, �s szent dolgokon elm�lkedik. «A m�gly�n�l Berquin megk�s�relt n�h�ny sz�t sz�lni az emberekhez, de a szerzetesek, f�lve a hat�st�l, kiab�lni kezdtek, a katon�k pedig fegyvereiket cs�rgett�k, �s l�rm�juk elnyomta a m�rt�r hangj�t. A m�velt P�rizs legmagasabb skolasztikus �s egyh�zi tekint�lye 1529-ben �gy »mutatott gonosz p�ld�t 1793 n�p�nek arra, hogyan kell a haldokl�k szent szavait a v�rpadon elfojtani«. Berquin megfulladt, �s test�t megem�sztett�k a l�ngok. Hal�lh�re elszomor�totta a reform�ci� bar�tait eg�sz Franciaorsz�gban. De p�ld�ja nem ment feled�sbe. Mi is sz�vesen v�llaljuk a hal�lt - mondt�k az igazs�g tan�i -, szem�nket az elj�vend� �letre f�ggesztve. A meauxi �ld�z�s alatt a reform�lt vall�s hirdet�i, akiknek megtiltott�k, hogy pr�dik�ljanak, m�shov� mentek. Egy id� ut�n Lefevre N�metorsz�gba t�vozott. Farel visszat�rt sz�l�v�ros�ba, Kelet-Franciaorsz�gba, hogy terjessze a vil�goss�got ott, ahol gyermek�veit t�lt�tte. A Meaux-ban t�rt�ntek h�re m�r oda is eljutott, �s az igazs�g, amit b�tran �s lelkesen hirdetett, hallgat�kra tal�lt. Farelt a hat�s�gok igyekeztek elhallgattatni, majd ki�zt�k a v�rosb�l. Nem dolgozhatott tov�bb nyilv�nosan, de bej�rta a v�lgyeket �s falvakat. Mag�nh�zakban �s f�lrees� mez�k�n tan�tott. Mened�ket tal�lt az erd�kben �s a szikl�s barlangokban, gyermekkora kedves tany�in. Isten nagyobb pr�b�kra k�sz�tgette. »A keresztet, az �ld�z�st �s S�t�n fondorlatait, amelyekre el�re figyelmeztettek, nem k�v�ntam - sz�lt -, ezek sokkal kem�nyebbek, mintsem magamt�l elhordozhatn�m �ket. De Isten az �n Aty�m, � adott �s mindig fog adni annyi er�t, amennyire sz�ks�gem van. Mint az apostolok kor�ban, az �ld�z�s most is »ink�bb az evang�lium terjed�s�t« szolg�lta (Fil l:l2). A P�rizsb�l �s Meaux-b�l ki�z�ttek »sz�tsz�r�dtak, elmentek, �s hirdett�k az ig�t« (Acs 8:4). A vil�goss�g �gy tal�lt utat Franciaorsz�g sok t�voli vid�k�re. Isten �j munk�sokat k�sz�tett fel m�ve el�bbrevitel�re. P�rizs egyik iskol�j�ban tanult egy komoly, csendes ifj�, aki bizonys�g�t adta j� k�pess�geinek �s �les esz�nek. Nem kev�sb� t�nt ki feddhetetlen �let�vel, mint szellemi frissess�g�vel �s a vall�s ir�nti szeretet�vel. L�ngelm�je �s szorgalma csakhamar az iskola b�szkes�g�v� tette, �s b�zv�st j�solt�k, hogy K�lvin J�nos az egyh�z egyik legtehets�gesebb �s legnevesebb v�delmez�je lesz. De egy mennyei f�nysug�r behatolt m�g a skolasztika �s a babona falai k�z� is, amelyek K�lvint k�r�lz�rt�k. Borzad�ssal hallgatta az �j tant, egy�ltal�n nem k�telkedve abban, hogy az eretnekek meg�rdemelt�k a t�zhal�lt. Akaratlanul is szemt�l szembe ker�lt az eretneks�ggel, �s arra k�nyszer�lt, hogy pr�b�ra tegye, milyen hatalma van a katolikus teol�gi�nak a protest�ns tan�t�ssal v�vott csat�ban. K�lvin egyik unokatestv�re, aki a reform�torok mell� �llt, P�rizsban volt. A k�t rokon gyakran tal�lkozott, �s megbesz�lt�k egym�ssal a kereszt�ny vil�got felkavar� dolgokat. Csak k�t vall�s van a vil�gon - mondta a protest�ns Olivetan. Az egyik vall�s az, amit az emberek tal�ltak ki. Ezekben az ember cerem�ni�kkal �s j� cselekedetekkel akarja menteni mag�t. A m�sik vall�s a Biblia vall�sa, amely azt tan�tja, hogy �dv�ss�gre kiz�r�lag Isten ingyen kegyelm�b�l juthat az ember. Egyik �j tanotok sem kell nekem - ki�ltotta K�lvin -, azt hiszed, hogy mindig t�ved�sben �ltem? De olyan gondolatok t�madtak benne, amelyekt�l hi�ba pr�b�lt szabadulni. Amikor egyed�l volt szob�j�ban, elt�n�d�tt unokatestv�re szavain, �s b�ntudat fogta el. K�zbenj�r� n�lk�l l�tta mag�t a szent �s igazs�gos B�r� el�tt. A szentek k�zbenj�r�sa, a j� cselekedetek, az egyh�zi szertart�sok nem tudtak engesztel�st szerezni a b�n�rt. Nem l�tott maga el�tt m�st, csak a k�ts�gbeejt� �r�k s�t�ts�get. Az egyh�z doktorai hi�ba pr�b�ltak enyh�teni terh�n. Hi�ba gy�nt meg, hi�ba vezekelt; ezek nem tudt�k megb�k�teni Istennel. E medd� k�zdelem idej�n t�rt�nt, hogy K�lvin a v�ros egyik forgalmas ter�n szemtan�ja volt egy eretnek el�get�s�nek. Csod�lattal t�lt�tte el az a b�ke, ami a v�rtan� arc�n nyugodott. A rettenetes hal�ltus�ban �s az egyh�z m�g rettenetesebb k�rhoztat�sa alatt, e m�rt�r hitet �s b�tors�got tan�s�tott. A fiatal di�k, aki a legszigor�bban k�vette az egyh�z rendelkez�seit, les�jtva �ll�totta szembe ezt a maga k�ts�gbeesett �s gy�szos hangulat�val. Tudta, hogy az eretnekek a Bibli�ra �p�tik hit�ket. Elhat�rozta, hogy kutatni fogja a Szent�r�st, �s megpr�b�lja kider�teni boldogs�guk titk�t. A Bibli�ban K�lvin megtal�lta Krisztust. »�, Aty�m! - ki�ltotta. Az � �ldozata lecsillap�totta haragodat; az � v�re elt�r�lte tiszt�talans�gomat; keresztje hordozta �tkomat; hal�la engesztel�st szerzett nekem! Sok haszontalan ostobas�got eszelt�nk ki magunknak, de Te f�klyak�nt helyezted el�m Ig�det, �s �rintetted sz�vemet, hogy J�zus megment� �rdem�n k�v�l minden m�s �rdemet ut�latosnak tartsak. K�lvin kor�bban papnak k�sz�lt. M�g csak tizenk�t �ves volt, amikor egy kis templom k�pl�nja lett. A p�sp�k leny�rta a fi� haj�t, ahogy azt az egyh�zi k�non el��rja. Nem volt felszentelve, �s nem teljes�tett papi feladatokat, de a paps�g tagja lett, hivatalos c�me volt, �s fizet�st is kapott. Most pedig, �rezve, hogy soha nem tudna pap lenni, jogot kezdett tanulni. V�g�l azonban felhagyott sz�nd�k�val, �s elhat�rozta, hogy az evang�liumnak szenteli �let�t. De vonakodott az evang�lium szolg�lat�t�l. Term�szett�l fogva f�l�nk volt, �s f�lt att�l a s�lyos felel�ss�gt�l, ami a pr�dik�tori hivat�ssal j�r, �s szeretett volna m�g tov�bb tanulni. Bar�tainak komoly k�rlel�s�re v�g�l is v�llalta. »Csod�latos - mondta -, hogy valaki, aki ilyen alacsony sz�rmaz�s�, ilyen magas m�lt�s�gra emelkedj�k. K�lvin szer�nyen kezdte el munk�j�t, �s szavai olyanok voltak, mint a harmat, amely fel�d�ti a f�ldet. Elhagyta P�rizst, �s egy vid�ki v�rosba ment. Margit hercegn�, aki szerette az evang�liumot, p�rtfogolta K�lvint, �s v�delm�be vette k�vet�it. K�lvin m�g fiatal volt, szel�den �s szer�nyen viselkedett. Munk�j�t �gy kezdte, hogy az embereket otthonukban kereste fel. A h�zn�p k�r�lvette, � pedig felolvasott a Bibli�b�l, �s felt�rta a megv�lt�s igazs�gait. Hallgat�i tov�bbadt�k a j� h�rt m�soknak. A tan�t� a nagyv�rost elhagyva csakhamar felkereste az eldugott kisv�rosokat �s falucsk�kat. Mind kast�lyba, mind kunyh�ba bebocs�t�st kapott, �s haladt el�re templomok alapj�t rakva le, amelyek k�s�bb olyan embereket adtak, akik b�tran bizonys�got tettek az igazs�gr�l. N�h�ny h�nap m�lva K�lvint ism�t P�rizsban tal�ljuk, ahol szokatlan nyugtalans�g volt a m�velt emberek �s a di�kok k�r�ben. Az �kori nyelvek tanul�sa k�zben az emberek eljutottak a Bibli�hoz, �s sokan, akiknek sz�v�t addig m�g nem �rintett�k igazs�gai, most lelkesen besz�ltek r�luk, �s m�g a katolicizmus v�delmez�ivel �s vit�ba sz�lltak. K�lvinnak, aki j�llehet �gyesen vit�zott a teol�giai k�rd�sekben, szentebb k�ldet�se volt, mint ezeknek a hangoskod� teol�gusoknak. Az emberek figyelme fel�bredt, �s itt volt az ideje annak, hogy felt�rja nekik az igazs�got. M�g az egyetemek termei hangosak voltak a teol�giai vit�k l�rm�j�t�l, K�lvin h�zr�l h�zra j�rva megnyitotta a Bibli�t az emberek el�tt, �s besz�lt nekik Krisztusr�l, a megfesz�tettr�l. Isten gondoskodott arr�l, hogy P�rizs �jabb buzd�t�st kapjon az evang�lium elfogad�s�ra. Lefevre �s Farel felh�v�s�t elvetett�k, de a nagy f�v�ros minden t�rsadalmi oszt�lya �jra hallhatta az �zenetet. A kir�ly politikai meggondol�sb�l m�g mindig nem �llt teljesen R�ma p�rtj�ra a reform�ci� ellen. Margit m�g mindig rem�nykedett a protestantizmus franciaorsz�gi diadal�ban, �s azt akarta, hogy P�rizs hallja a reform�lt vall�s igehirdet�s�t. A kir�ly t�vol volt, �s megb�zott egy protest�ns lelk�szt, hogy pr�dik�ljon a v�ros templomaiban. Mivel azonban a p�pai m�lt�s�gok ezt megtiltott�k, a hercegn� kit�rta a palot�t. Egy termet berendezett k�poln�nak, �s k�zh�rr� tette, hogy mindennap egy meghat�rozott �r�ban pr�dik�ci� lesz, amelyre minden rend� �s rang� ember hivatalos. T�megek �z�nl�ttek az istentiszteletekre. Nemcsak a k�polna, hanem az el�csarnokok �s a folyos�k is zs�fol�sig megteltek. Nap mint nap ezrek gy�ltek �ssze - nemesek, �llamf�rfiak, jog�szok, keresked�k �s k�zm�vesek. A kir�ly ahelyett, hogy betiltotta volna az �sszej�veteleket, elrendelte k�t p�rizsi templom megnyit�s�t. Soha azel�tt nem r�zta fel Isten Ig�je ennyire a v�rost. Mintha Isten az emberekre lehelte volna az �let lelk�t. M�rt�kletess�g, tisztas�g, rend �s szorgalmas munka foglalta el a r�szegesked�s, kicsapong�s, visz�ly �s semmittev�s hely�t. De a paps�g sem t�tlenkedett. A kir�ly m�g mindig nem volt hajland� k�zbel�pni, hogy betiltsa a pr�dik�l�st, ez�rt a papok a cs�csel�khez fordultak. Minden eszk�zt megragadtak, hogy a tudatlan �s babon�s t�meg f�lelm�t �s fanatizmus�t felkelts�k. P�rizs pedig vakon hallgatva hamis tan�t�ira, az �si Jeruzs�lemhez hasonl�an nem ismerte fel megl�togat�s�nak idej�t, sem azokat a dolgokat, amelyek b�kess�g�t szolg�lt�k volna. K�t �vig pr�dik�lt�k Isten Ig�j�t a f�v�rosban, �s b�r sokan elfogadt�k az evang�liumot, a t�bbs�g elutas�totta. Ferenc csak a saj�t c�ljai el�r�se �rdek�ben tan�s�tott t�relmet, �s a katolikusoknak siker�lt visszaszerezni hatalmukat. A templomokat ism�t bez�rt�k, �s a m�gly�t fel�ll�tott�k. K�lvin m�g mindig P�rizsban volt. Tanul�ssal, elm�lked�ssel, im�val k�sz�lt k�s�bbi munk�j�ra, �s tov�bb terjesztette a vil�goss�got. V�g�l gyan�s lett. A hat�s�gok elhat�rozt�k, hogy meg�getik. K�lvin visszavonultan �lt, �s biztons�gban �rezte mag�t. Nem is gondolt a vesz�lyre, amikor bar�tai azzal a h�rrel rontottak szob�j�ba, hogy a katon�k �tban vannak, �s le akarj�k tart�ztatni. Ebben a pillanatban hangos kopog�s hallatszott a k�ls� bej�ratn�l. Nem volt egy pillanat vesztegetni val� id� sem. N�h�ny bar�tja feltart�ztatta a katon�kat az ajt�n�l, m�sok pedig seg�tett�k K�lvint leereszkedni az ablakb�l. A reform�tor sietett, �s egy munk�snak, a reform egyik h�v�nek a hajl�k�ban h�z�dott meg. Majd vend�gl�t�j�nak ruh�j�val �lc�zva mag�t, v�ll�ra vett egy kap�t, �s �tnak indult. D�l fel� haladva ism�t Margit birtok�n tal�lt mened�ket. N�h�ny h�napig maradt ott. Befoly�sos bar�tai v�delme alatt biztons�gban volt. Mint kor�bban, most is tanul�ssal foglalta el mag�t. De v�gyott arra, hogy Franciaorsz�gban hirdesse Isten evang�lium�t, �s nem tudott sok�ig t�tlen maradni. Mihelyt a vihar n�mileg al�bbhagyott, �j munkater�letet keresett Poitiers-ben. Itt volt egyetem, ahol az �j n�zetek m�r kor�bban kedvez� fogadtat�sra tal�ltak. Minden rend� �s rang� ember �r�mmel hallgatta az evang�liumot. K�lvin nem a templomban pr�dik�lt, hanem a f� magisztr�tus h�z�ban, vagy a saj�t sz�ll�s�n, �s n�ha a v�ros egyik parkj�ban hirdette az �r�k �let ig�it azoknak, akik hallani akart�k. Egy id� ut�n, amint a hallgat�k sz�ma n�tt, biztons�gosabbnak l�tszott a v�roson k�v�l �sszej�nni. Egy m�ly �s sz�k hegyszoros barlangja lett �sszej�vetel�k helye, amit a f�k �s a kiugr� szikl�k m�g jobban elszigeteltek. A v�rosb�l k�l�nb�z� �tvonalakon kis csapatok j�ttek ki ide. E f�lrees� helyen olvast�k �s tanult�k a Bibli�t. Franciaorsz�g protest�nsai itt tartottak el�sz�r �rvacsor�t. Ez a kis gy�lekezet sz�mos h�s�ges evang�list�t adott. K�lvin m�g egyszer visszat�rt P�rizsba. M�g most sem tudta feladni azt a rem�nyt, hogy Franciaorsz�g mint nemzet elfogadja a reform�ci�t. De a munka majdnem minden lehet�s�ge bez�rult el�tte. Az evang�liumot tan�tani annyit jelentett, mint r�l�pni arra az �tra, amely egyenesen a m�gly�hoz vezet. K�lvin v�g�l elhat�rozta, hogy N�metorsz�gba megy. Alighogy elhagyta Franciaorsz�got, kit�rt a vihar a protest�nsok felett. Ha ott maradt volna, minden bizonnyal � is az egyetemes puszt�t�s �ldozat�v� v�lik. A francia reform�torok, akik v�gytak arra, hogy orsz�guk l�p�st tartson N�metorsz�ggal �s Sv�jccal, elhat�rozt�k, hogy az eg�sz nemzetet fel�breszt� mer�sz csap�st m�rnek R�ma babon�ira. Ez�rt egy �jszaka eg�sz Franciaorsz�gban olyan plak�tokat f�ggesztettek ki, amelyek t�madt�k a mis�t. E lelkes, de balga cselekedet azonban a reform el�bbrevitele helyett bajba sodorta nemcsak a reform hirdet�it, hanem h�veit is eg�sz Franciaorsz�gban. Ez adta meg a katolikusoknak azt, amire r�g�ta v�gytak: �r�gyet az eretnekek - mint a tr�n biztons�g�t �s a nemzet b�k�j�t vesz�lyeztet� l�z�t�k - kiirt�s�nak k�vetel�s�re. Egy titkos k�z - hogy meggondolatlan bar�t� vagy ravasz ellens�g�-e, sohasem der�lt ki - az egyik plak�tot a kir�ly lakoszt�ly�nak ajtaj�ra ragasztotta. A kir�ly elborzadt. A plak�t k�m�letlen�l t�madta a sz�zadok hossz� sor�n �t tisztelt babon�kat. E p�ld�tlan mer�szs�g, hogy a ny�lt �s vakmer� fogalmazv�nyt a kir�lyi udvarban terjesztett�k, felkeltette az uralkod� haragj�t. Megd�bben�s�ben egy darabig csak reszketve �s sz�tlanul �llt. Majd haragj�t f�lelmetes szavakkal fejezte ki: El kell fogni mindenkit, kiv�tel n�lk�l, aki lutheranizmussal gyan�s�that�! Mindet kiirtom!« A kocka el volt vetve. A kir�ly elhat�rozta, hogy teljesen R�ma mell� �ll. Azonnal int�zkedett, hogy minden p�rizsi luther�nust letart�ztassanak. Elfogtak egy szeg�ny k�zm�vest, a reform�lt vall�s egyik k�vet�j�t, aki �ssze szokta h�vni a hiv�ket a titkos �sszej�vetelekre. Azonnali m�glyahal�llal fenyegetve megparancsolt�k neki, hogy vezesse el a p�pai k�ld�ttet a v�ros minden protest�ns�nak otthon�ba. R�m�lten riadt vissza e becstelen feladatt�l, de annyira f�lt a l�ngokt�l; hogy v�g�l megadta mag�t, �s testv�reinek �rul�ja lett. Morfin, a kir�lyi detekt�v az �rul�val, a papok, a t�mj�nez�k, a szerzetesek �s a katon�k k�s�ret�ben, az olt�riszents�get k�vetve, lassan �s csendesen haladt �t a v�ros utc�in. A felvonul�s l�tsz�lag a »szents�g « tisztelet�re t�rt�nt, engesztel�sk�nt, ami�rt a protest�l�k megs�rtett�k a mis�t. E l�tv�nyos felvonul�s azonban hal�los sz�nd�kot takart. Ha luther�nus h�za el� �rtek, az �rul� egy sz�t sem sz�lt, csak jelt adott. A menet meg�llt. Morfin bel�pett a h�zba, a csal�dot kihurcolt�k �s megbilincselt�k, majd a f�lelmetes csapat tov�bbment,�jabb �ldozatokat keresve. Egy h�zat sem k�m�ltek, »sem nagyot, sem kicsit,... m�g a p�rizsi egyetem koll�giumait sem... Morin az eg�sz v�rost megremegtette... R�muralom volt. Az �ldozatokat kegyetlen k�nz�sokkal �lt�k meg. K�l�n rendelkez�sre a t�zet f�kezni kellett, hogy szenved�s�k tov�bb tartson. De a protest�nsok gy�z�kk�nt haltak meg. �llhatatoss�guk rend�thetetlen, b�kess�g�k felh�tlen volt. �ld�z�ik, akik k�ptelenek voltak megt�rni kitart�sukat, legy�zve �rezt�k magukat. »P�rizs minden negyed�ben veszt�helyek �lltak, �s napr�l napra fellobbantak a l�ngok, hogy a kiv�gz�sek megsokszoroz�s�val az eretnekeket egy re jobban megf�leml�ts�k. V�g�l m�gis az evang�lium jav�ra v�lt az �ld�z�s. Eg�sz P�rizs l�thatta, micsoda embereket k�pesek form�lni az �j tanok. A m�rt�rok m�gly�ihoz nem volt hasonl� sz�sz�k. Az a b�k�s �r�m, amely ezeknek az embereknek az arc�n felragyogott, amikor a... veszt�hely fel� haladtak; h�siess�g�k, ahogyan a felcsap� l�ngok k�zep�n �lltak; a b�nt�sok szel�d megbocs�t�sa sokakban a haragot r�szv�tt�, a gy�l�letet szeretett� v�ltoztatta, s ellen�llhatatlan �kessz�l�ssal k�pviselte az evang�lium �gy�t. A papok, akik nem akart�k, hogy a n�p d�he al�bbhagyjon, a legsz�rny�bb v�dakat terjesztett�k a protest�nsokr�l. Azzal v�dolt�k �ket, hogy a katolikusok lem�sz�rl�s�t, a korm�nyzat megd�nt�s�t �s a kir�ly meggyilkol�s�t forralj�k. De a legpar�nyibb bizony�t�kot sem tudt�k felhozni �ll�t�saik al�t�maszt�s�ra. A megj�vend�lt gonosztettek azonban teljes�ltek, de eg�sz m�s k�r�lm�nyek k�z�tt, �s ellenkez� okokb�l. Azok a kegyetlens�gek, amelyekkel a katolikusok az �rtatlan protest�nsokat s�jtott�k, egyre s�lyosabb megtorl�s�rt ki�ltottak, �s a k�s�bbi sz�zadokban pontosan azt a gy�szos v�gzetet v�ltott�k val�ra, amely a katolikusok �ll�t�sa szerint a kir�lyt, korm�ny�t �s alattval�it fenyegette. Azt azonban maguk a hitetlenek �s a katolikusok id�zt�k el�. Nem a protestantizmus bevezet�se, hanem elnyom�sa volt az, ami h�romsz�z �vvel k�s�bb Franciaorsz�gra ezeket az iszony� csap�sokat hozta. Gyan�s�t�sok, bizalmatlans�g �s retteg�s l�gk�r�ben �lt a t�rsadalom minden oszt�lya. Az �ltal�nos riadalom k�zepette l�tni lehetett, hogy a luther�nus tan�t�s milyen m�lys�ges hat�ssal van a legm�veltebb,legbefoly�sosabb �s legjellemesebb emberekre. Bizalmi �s megtisztel� �ll�sok hirtelen meg�r�ltek. K�zm�vesek, nyomd�szok, tud�sok, egyetemi tan�rok, �r�k, s�t udvari emberere� is elt�ntek. Emberek sz�zai �nk�ntes sz�m�z�ttk�nt menek�ltek P�rizsb�l, sz�l�f�ldj�kr�l. Sok esetben ezek adt�k els� jel�t annak, hogy helyeslik a reform�lt vall�st. A katolikusok megr�k�ny�dtek att�l a gondolatt�l, hogy nem is gyan�tott eretnekeket t�rtek meg maguk k�z�tt. Haragjukat a szer�nyebb �ldozatok t�meg�n t�lt�tt�k ki, azokon, akik hatalmukban voltak. A b�rt�n�k zs�fol�sig megteltek, �s a leveg� is s�t�tnek l�tszott az �g� m�gly�k f�stj�t�l, amelyeket az evang�lium megvall�inak gy�jtottak. I. Ferenc azzal b�szk�lkedett, hogy � keltette �letre azt a nagy tanul�si mozgalmat, amely r�nyomta pecs�tj�t a XVI. sz�zad kezdet�re. �r�m�t lelte abban, hogy minden orsz�gb�l tud�s embereket gy�jt�tt udvar�ba. A tudom�nyt szerette, a szerzetesek tudatlans�g�t �s babon�j�t pedig megvetette. Ennek tulajdon�that� - legal�bbis r�szben - az a t�relem, amit a reform ir�nt kor�bban tan�s�tott. De a tud�snak e patr�nusa, aki vakbuzg�s�g�ban el akarta tiporni az eretneks�get, k�zz�tett egy rendeletet, amelyben eg�sz Franciaorsz�gban betiltotta a k�nyvnyomtat�st. I. Ferenc p�ld�ja egy a sok k�z�l, amely tan�s�tja, hogy a szellemi m�velts�g nem jelent v�delmet a vall�sos t�relmetlens�g �s az �ld�z�s ellen. Franciaorsz�g �nnep�lyesen �s nyilv�nosan teljesen elk�telezte mag�t a protestantizmus megsemmis�t�s�re. A papok kimondt�k, hogy a magass�gos �g megs�rt�s�t - a mise k�rhoztat�s�t - v�rrel kell j�v�tenni. K�rt�k, hogy a kir�ly, n�pe �rdek�ben, nyilv�nosan szentes�tse ezt a rettenetes »j�v�t�telt. 1535. janu�r 21. volt a sz�rny� szertart�s v�grehajt�s�ra kijel�lt nap. Az eg�sz nemzet babon�s f�lelme �s fanatikus gy�l�lete felt�madt. P�rizst zs�fol�sig megt�lt�tt�k a k�rnyez� vid�kekr�l oda�z�nl� t�megek. A napot egy hatalmas, impoz�ns k�rmenet nyitotta meg. »A menet �tj�t szeg�lyez� h�zakon gy�szdrap�ri�k f�ggtek, �s helyenk�nt olt�rok �lltak. « Minden kapu el�tt f�klya vil�g�tott az »olt�riszents�g« tisztelet�re. A k�rmenet napkelte el�tt indult el a kir�lyi palot�t�l. »Az egyh�zmegy�k z�szl�i �s keresztjei nyitott�k meg a menetet, majd megjelentek a polg�rok kettes�vel,kez�kben f�kly�kkal. « Azut�n j�tt a szerzetesek n�gy rendje, mindegyik a maga saj�tos �lt�z�k�ben. Majd a h�res erekly�k �ri�si gy�jtem�nye k�vetkezett. B�borsz�n� �s skarl�tv�r�s pal�stban lovagl�, �kszerekkel d�sz�tett egyh�zi m�lt�s�gok k�vett�k �ket. K�pr�ztat� �s csillog� volt ez a menet. Az olt�riszents�get P�rizs p�sp�ke vitte egy pomp�s baldachin alatt, amelynek n�gy oszlop�t egy-egy kir�lyi herceg tartotta... Az olt�riszents�g ut�n a kir�ly l�pkedett... Ezen a napon I. Ferenc nem viselt koron�t, sem kir�lyi pal�stot... Franciaorsz�g kir�lya fedetlen f�vel, szem�t a f�ldre szegezve, kez�ben �g� viaszgyerty�val« jelent meg, »mint aki vezekel«. Minden olt�rn�l al�zatosan meghajolt, nem a lelk�t beszennyez� b�n�k miatt, sem pedig a kez�t bemocskol� �rtatlan v�r miatt, hanem azoknak az alattval�knak a hal�los b�ne miatt, akik k�rhoztatni mert�k a mis�t. A kir�lyn� �s az �llami m�lt�s�gok - szint�n kettes�vel - a kir�ly ut�n mentek. Mindegyik�kn�l egy-egy �g� f�klya volt. A nap egyik szertart�sa volt az uralkod� besz�de, amelyet a p�sp�ki palota nagyterm�ben birodalm�nak magas tiszts�gvisel�ihez int�zett. Szomor� �br�zattal jelent meg el�tt�k, �s megkap� �kessz�l�ssal sir�nkozott »a b�n, az istenk�roml�s«, a n�pre r�k�sz�nt� »f�jdalmas �s gyal�zatos nap« miatt. H�s�ges alattval�inak seg�ts�g�t k�rte a Franciaorsz�got pusztul�ssal fenyeget� veszedelmes eretneks�g kiirt�s�hoz. »Ha tudn�m azt, hogy valamelyik testr�szemet bemocskolta vagy megfert�zte az ut�latos rothad�s - mondta- odany�jtan�m nektek, hogy v�gj�tok le. Olyan igaz ez, uraim, mint az, hogy kir�lyotok vagyok... �s ha l�tn�m, hogy valamelyik gyermekemet szennyezte be, nem k�m�ln�m,... magam adn�m fel �s �ldozn�m fel Istennek. « Szavai k�nnyekbe fulladtak, �s az eg�sz gy�lekezet s�rt, egy akarattal ki�ltva: »A katolikus vall�s�rt �l�nk �s halunk! Rettenetes s�t�ts�gbe jutott az a nemzet, amely elvetette az igazs�g vil�goss�g�t. A kegyelem, »amely �dv�ss�get hoz«, megjelent. De Franciaorsz�g, b�r l�tta a kegyelem erej�t �s szents�g�t, amelynek mennyei sz�ps�ge ezreket vonzott mag�hoz, �s ragyog�sa nagyv�rosokat �s falucsk�kat t�lt�tt be, m�gis elfordult t�le,ink�bb a s�t�ts�get v�lasztva, mint a vil�goss�got. A menny felk�n�lta aj�nd�k�t, de eldobt�k magukt�l. A gonoszt j�nak mondt�k, a j�t pedig gonosznak, �s v�g�l �ldozatul estek sz�nd�kos �ncsal�suknak. B�r azt hitt�k, hogy Isten n�pe �ld�z�s�vel Istennek szolg�lnak, �szintes�g�k m�gsem tette �ket b�ntelenn�. Sz�ntsz�nd�kkal elvetett�k azt a vil�goss�got, amely megv�dte volna �ket a csal�st�l, lelk�ket a v�ront�s b�n�t�l. �nnep�lyes esk� hangzott el az eretneks�g kiirt�s�ra abban az impoz�ns sz�kesegyh�zban, ahol csaknem h�rom �vsz�zaddal k�s�bb az a nemzet, amely elfeledkezett az �l� Istenr�l, tr�nra emelte az �sz istenn�j�t. A menet �jra indul�sra k�szen �llt, �s Franciaorsz�g k�pvisel�i elindultak, hogy elkezdj�k azt a munk�t, amelyre felesk�dtek. »Egym�shoz k�zel v�rpadokat �ll�tottak fel, hogy egyes protest�ns kereszt�nyeket elevenen meg�gessenek. A r�zs�t a kir�ly k�zeledtekor kellett meggy�jtani, hogy a menet meg�lljon, �s l�ssa a kiv�gz�st. A k�nz�sok r�szletei, amelyeket Krisztus e tan�i elviseltek, t�l sz�vf�jd�t�ak ahhoz, hogy felid�zz�k �ket. De az �ldozatok nem ingadoztak. Egyik�k, amikor hite megtagad�s�ra b�ztatt�k, �gy v�laszolt: »Csak azt hiszem, amit a pr�f�t�k �s az apostolok egykor pr�dik�ltak, amit a szentek serege hitt. Bizalmamat Istenbe helyezem, aki a pokol minden hatalm�nak ellen�ll. A menet meg-meg�llt a k�nz�helyekn�l. Amikor a kiindul�si ponthoz, a kir�lyi palot�hoz �rkeztek, a t�meg sz�toszlott, a kir�ly �s a f�papok pedig a nap esem�nyeivel el�gedetten visszavonultak, �s gratul�ltak �nmaguknak, azt k�v�nva, hogy az elkezdett munka az eretneks�g teljes megsemmis�l�s�ig tartson. Franciaorsz�g elutas�totta a b�kess�g evang�lium�t, �s teljesen elz�rk�zott t�le. Ez rettenetes k�vetkezm�nyekkel j�rt. 1793. janu�r 21-�n, k�tsz�z�tvennyolc �vvel azut�n, hogy Franciaorsz�g teljesen elk�telezte mag�t a reform�torok �ld�z�s�re, egy m�sik menet - �s eg�szen m�s sz�nd�kkal - haladt �t P�rizs utc�in. »Ism�t a kir�ly volt a f�szerepl�. Nagy z�rzavar �s ord�toz�s k�zepette, ism�t �ldozatok�rt ki�ltottak; ism�t fekete v�rpadok emelkedtek, �s a nap esem�nyei borzalmas kiv�gz�sekkel z�rultak. XVI. Lajost,aki b�rt�n�reivel �s h�h�raival k�zitus�t v�vott, a veszt�helyre vonszolt�k, �s nagy er�vel leszor�tott�k, m�g a b�rd les�jtott, �s lev�lt feje a v�rpadon elgurult. « Nem a kir�ly volt az egyetlen �ldozat. Veszt�hely�hez k�zel, k�tezer-nyolcsz�z ember pusztult el guillotine �ltal a r�muralom v�res napjaiban. A reform�ci� nyitott Bibli�t k�n�lt a vil�gnak. Felfedte Isten t�rv�ny�nek el��r�sait, �rintve az emberek lelkiismeret�t. A V�gtelen Szeretet megismertette az emberekkel a menny t�rv�nyeit �s elveit. Isten �gy sz�lt: »Megtarts�tok az�rt �s megcselekedj�tek! Mert ez lesz a ti b�lcsess�getek �s �rtelmetek a n�pek el�tt, akik meghallj�k majd mind e rendel�seket, �s ezt mondj�k: Bizony b�lcs �s �rtelmes n�p ez a nagy nemzet! « (5M�z 4:6). Amikor Franciaorsz�g elutas�totta a menny aj�nd�k�t, elhintette a z�rzavar �s pusztul�s magvait. Az ok �s okozat t�rv�ny�nek elker�lhetetlen k�vetkezm�nye lett a forradalom �s a r�muralom. Hossz� id�vel a plak�tok keltette �ld�z�s el�tt a b�tor �s buzg� Farel k�nytelen volt elmenek�lni sz�l�f�ldj�r�l. Sv�jcban keresett mened�ket, �s Zwingli munkat�rsak�nt seg�tett a m�rleget a reform�ci� jav�ra billenteni. K�s�bbi �veit itt t�lt�tte, de tov�bbra is jelent�s befoly�sa volt a franciaorsz�gi reform�ci�ra. Sz�m�zet�s�nek els� �veiben k�l�n�sen arra t�rekedett, hogy az evang�liumot haz�j�ban terjessze. Sok id�t t�lt�tt azzal, hogy honfit�rsainak hirdette az ig�t az orsz�ghat�r k�zel�ben. F�radhatatlan �bers�ggel figyelte a k�zdelmet, �s tan�csaival, b�tor�t� szavaival seg�tette. Sz�m�z�tt t�rsai seg�ts�g�vel leford�totta a n�met reform�torok �r�sait franci�ra, �s a francia nyelv� Bibli�val egy�tt nagy p�ld�nysz�mban kinyomatta �ket. Ezekb�l a m�vekb�l a k�nyvterjeszt�k sok p�ld�nyt eladtak Franciaorsz�gban. A k�nyv�rusok olcs�n jutottak a k�nyvekhez, �s �gy a haszon lehet�v� tette munk�juk folytat�s�t. Farel egyszer� tan�t�nak �lc�zva kezdte el sv�jci munk�j�t. Visszavonult egy f�lrees� par�ki�ra, �s gyermekeket tan�tott. A szok�sos tant�rgyak mellett �vatosan bevezette �ket a Biblia igazs�gaiba, rem�lve, hogy a gyermekek �tj�n sz�leikhez is hozz�f�rk�zhet. Egyesek hittek, de megjelentek a papok, hogy meg�ll�ts�k a munk�t, �s a vid�k babon�s n�p�t Farel munk�ja ellen ingerelt�k. »Ez nem lehet Krisztus evang�liuma - hangoztatt�k a papok -, hiszen pr�dik�l�sa nem b�k�t, hanem h�bor�t hoz. « Amikor az egyik v�rosban �ld�zt�k, Farel egy m�sikba menek�lt, ak�rcsak az els� tan�tv�nyok. Falur�l falura, v�rosr�l v�rosra j�rt, gyalog, �hezve, f�zva, elcsig�zva �s �let�t minden�tt vesz�lynek t�ve ki. Pr�dik�lt a v�s�rtereken, templomokban, olykor a katedr�lisok sz�sz�k�n. N�ha �resen tal�lta a templomot. Olykor pr�dik�ci�j�t kiab�l�s �s g�nyol�d�s szak�totta f�lbe. M�g a sz�sz�kr�l is ler�ngatt�k. A cs�csel�k nemegyszer r�t�madt, �s majdnem hal�lra verte. De � csak ment el�re. B�r sokszor elutas�tott�k, �jra �s �jra felvette a harcot, �s l�tta, hogy falvak �s v�rosok, a p�pas�g er�djei, egyik a m�sik ut�n kinyitott�k kapuikat az evang�lium el�tt. Az a kis egyh�zk�zs�g, ahol el�sz�r munk�lkodott, csakhamar elfogadta a reform�lt vall�st. A k�t v�ros - Morat �s Neuchatel - szint�n megsz�ntette a katolikus szertart�sokat, �s elt�vol�totta templomaib�l a b�lv�nyokat. Farel m�r r�gen szerette volna a protest�nsok z�szlaj�t Genfben kit�zni. Ha ezt a v�rost megnyern�, ez lehetne a reform�ci� franciaorsz�gi, sv�jci �s olaszorsz�gi k�zpontja. Ezzel a c�llal addig folytatta munk�j�t, am�g sz�mos k�rnyez� v�rost �s falucsk�t megnyert. Majd egyetlen t�rs�val Genfbe ment. De csak k�tszer engedt�k meg, hogy pr�dik�ljon. A papok, miut�n hi�ba pr�b�lt�k el�t�ltetni a polg�ri hat�s�gokkal, az egyh�zi tan�cs el� id�zt�k. A tan�cskoz�son pal�stjuk al� rejtett fegyverekkel jelentek meg, azzal az elhat�roz�ssal, hogy meg�lik. A termen k�v�l furk�sbotokkal �s kardokkal felszerelt d�h�s cs�csel�ket gy�jt�ttek �ssze, hogy Farel semmik�ppen se maradjon �letben, ha a tan�cst�l siker�lne is elmenek�lnie. A magisztr�tusok �s a felfegyverzett katon�k jelenl�te azonban megmentette. M�snap reggel t�rs�val egy�tt egy tavon �t biztons�gos helyre vitt�k. �gy v�gz�d�tt a Genf evang�liz�l�s�ra tett els� k�s�rlete. Legk�zelebb n�vtelenebb eszk�z pr�b�lta meg ugyanezt: egy fiatalember, akinek oly egyszer� volt a megjelen�se, hogy m�g a reform �ll�t�lagos k�vet�i is hidegen b�ntak vele. Mit tehet egy ilyen ember ott, ahol Farelt elutas�tott�k? Mik�nt �llhat ellen ilyen b�tortalan, tapasztalatlan ember annak a viharnak, amely el�l a leger�sebb �s legb�trabb is k�nytelen volt elmenek�lni? »Nem er�vel, sem hatalommal, hanem az �n Lelkemmel, azt mondja a Seregeknek Ura« (Zak 4:6). »A vil�g er�teleneit v�lasztotta ki mag�nak az Isten, hogy megsz�gyen�tse az er�seket. « »Mert az Isten bolonds�ga b�lcsebb az emberekn�l, �s az Isten er�telens�ge er�sebb az emberekn�l« (lKor 1:27.25.). Froment tan�t�k�nt kezdte munk�j�t. A gyermekek otthon elmondt�k, amit az iskol�ban tanultak. �s csakhamar a sz�l�k is elj�ttek, hogy hallgass�k a Biblia magyar�zat�t, m�gnem a tanterem megtelt figyel� hallgat�kkal. Az ingyen terjesztett �jtestamentum �s a trakt�tok sok olyan emberhez is eljutottak, akik nem mert�k ny�ltan meghallgatni az �j tanokat. Egy id� ut�n azonban ennek a munk�snak is menek�lnie kellett, de az igazs�g, amelyet tan�tott, megragadta az embereket. A reform�ci� gy�keret vert, �s egyre er�s�d�tt, egyre terjedt. A pr�dik�torok visszat�rtek, �s munk�juk nyom�n Genfben a protest�ns hit v�g�l megalapoz�dott. Amikor K�lvin viszontags�gos v�ndorl�s ut�n �tl�pte Genf kapuit, a v�ros m�r �ll�st foglalt a reform�ci� mellett. Amikor sz�l�hely�n tett utols� l�togat�sa ut�n �tban volt B�zel fel�, l�tta, hogy a k�zvetlen odavezet� utat el�llja V. K�roly serege. Ez�rt k�nytelen volt a Genfen �thalad� ker�l� utat v�lasztani. Farel e l�togat�sban Isten kez�t ismerte fel. B�r Genf elfogadta a reform�lt vall�st, de m�g sok volt az elv�gzetlen munka. Az emberek nem csoportosan, hanem egy�nenk�nt t�rnek Istenhez. A sz�vnek �s a l�leknek a Szentl�lek ereje �ltal, nem pedig a zsinatok rendeletei �ltal kell meg�julnia. Genf n�pe megtagadta ugyan R�ma tekint�ly�t, de a R�ma uralma alatt elburj�nzott b�n�ket nehezebb volt megtagadni. Az evang�lium tiszta elveinek megalapoz�sa �s a n�p felk�sz�t�se arra, hogy a Gondvisel�s �ltal kijel�lt hely�t m�lt�k�ppen bet�lthesse, nem volt k�nny� feladat e v�rosban. Farel K�lvinban olyan embert l�tott, akivel egy�tt tud dolgozni. Isten nev�ben �nnep�lyesen, felk�rte a fiatal evang�list�t, hogy maradjon Genfben, �s dolgozz�k ott. K�lvin ijedten tiltakozott. F�l�nk �s b�keszeret� l�nye visszariadt a kem�ny, szabadgondolkod�, vehemens genfiekt�l. Gy�nge eg�szs�ge �s tanulni v�gy� term�szete miatt igyekezett f�lreh�z�dni. Mivel azt hitte, hogy toll�val tudja a legjobban szolg�lni a reform �gy�t, szeretett volna egy csendes mened�ket tal�lni, ahol tanulhat, �s a sajt� �tj�n tan�thatja �s �p�theti a gy�lekezeteket. De Farel komoly int�s�ben a menny h�v�s�t hallotta meg, �s nem merte visszautas�tani. �gy t�nt - mondta -, »hogy Isten keze ny�lt le a mennyb�l, megragadta �s visszavonhatatlanul arra a helyre �ll�totta, amelyet oly t�relmetlen�l el akart hagyni. Ebben az id�ben nagy vesz�lyek k�rny�kezt�k a protest�ns �gyet. A p�pa �tkokat sz�rt Genfre, �s hatalmas nemzetek puszt�t�ssal fenyegett�k a v�rost. Hogyan �lljon ellen ez a kis v�ros a nagy hatalm� paps�gnak, amely oly sokszor t�rdre k�nyszer�tett kir�lyokat �s cs�sz�rokat? Hogyan �llhat meg a vil�g nagy legy�z�j�nek seregeivel szemben? Az eg�sz kereszt�ny vil�gban f�lelmes ellens�g fenyegette a protestantizmust. A reform�ci� els� gy�zelmei m�r a m�lt� voltak, �s R�ma �j er�ket vont �ssze, rem�lve, hogy a reform�ci�t megsemmis�theti. Ebben az id�ben alakult meg a jezsuit�k rendje, a p�pas�g legkegyetlenebb, legg�tl�stalanabb �s leghat�konyabb v�delmez�inek rendje. A f�ldi k�tel�kekt�l �s emberi �rdekekt�l elz�rt, logik�tlan, term�szetes �rz�sekkel szemben �rz�ketlen szerzetesek, akiknek a lelkiismerete teljesen eltompult, nem ismertek m�s szab�lyt �s m�s k�tel�ket, csak a rendj�k�t, �s m�s feladatot, mint rendj�k hatalm�nak kiterjeszt�s�t. Krisztus evang�liuma k�pess� tette k�vet�it a vesz�lyek fogad�s�ra �s a szenved�sek elvisel�s�re. Nem t�rte le �ket a hideg, az �hs�g, a kem�ny munka �s a szeg�nys�g. Magasra emelt�k az igazs�g z�szlaj�t a k�npad, a b�rt�n �s a m�glya kil�t�s�val is. Ezeknek az er�knek a lek�zd�se �rdek�ben a jezsuitizmus olyan fanatizmusra inspir�lta k�vet�it, amely hasonl� vesz�lyek elvisel�s�re tette �ket k�pess�, �s arra, hogy a csal�s valamennyi fegyver�vel l�pjenek fel az igazs�g hatalma ellen. Semmilyen b�n nem volt olyan nagy, hogy el ne k�vess�k; semmilyen csal�s oly s�lyos, hogy ne tegy�k meg; semmilyen fondorlat olyan neh�z, hogy ne v�llalkozzanak r�. �r�k szeg�nys�get �s szolgas�got fogadtak, de tudatosan kerest�k a gazdags�got �s hatalmat, �s mindent megtettek, hogy a protestantizmust megd�nts�k, �s a p�pai fels�bbs�get vissza�ll�ts�k. Amikor rendj�k tagjaik�nt jelentek meg, kegyess�get sz�nleltek. Elmentek a b�rt�n�kbe �s a k�rh�zakba; szolg�ltak a betegeknek �s a szeg�nyeknek; a vil�g megtagad�s�t sz�nlelt�k, �s J�zus szent nev�t viselt�k, aki sz�jjelj�rt, hogy j�t tegyen. De a feddhetetlens�g l�tszata m�g�tt sokszor a legb�n�sebb �s legsz�rny�bb sz�nd�kokat rejtegett�k. A rend egyik alapelve volt, hogy a c�l szentes�ti az eszk�zt. E szab�ly szerint a hazugs�g, lop�s, hamis esk�, gyilkoss�g nemcsak megbocs�that�, de dics�retes is, ha az egyh�z �rdekeit szolg�lja. A jezsuit�k k�l�nb�z� c�mek m�g� rejt�zve befurakodtak az �llami hivatalokba, felkapaszkodtak a kir�lyi tan�csosok sz�k�be, �s alak�tott�k a n�pek politik�j�t. Szolg�k lettek, hogy gazd�juk ut�n k�mkedjenek. A fejedelmek �s nemesek fiai sz�m�ra f�iskol�kat, a k�zn�p sz�m�ra pedig iskol�kat alap�tottak, �s a protest�ns sz�l�k gyermekeit bevont�k a katolikus szertart�sok megtart�s�ba. A katolikus istentisztelet minden k�ls� pomp�j�nak �s csillog�s�nak az volt a c�lja, hogy megzavarja az emberek lelk�t, elk�pr�ztassa �s foglyul ejtse k�pzelet�ket. �gy azt a szabads�got, amely�rt az aty�k f�radoztak �s v�reztek, a fiak el�rult�k. A jezsuit�k hamar beh�l�zt�k eg�sz Eur�p�t, �s amerre j�rtak, a katolicizmus �j �letre kelt. Hatalmuk n�vel�s�re egy bulla l�tott napvil�got, amely elrendelte az inkviz�ci� vissza�ll�t�s�t. Az �ltal�nos felh�borod�s ellen�re, amellyel a bull�t fogadt�k m�g a katolikus orsz�gokban is, a p�pai hatalmat elismer� uralkod�k �jra fel�ll�tott�k ezt a rettenetes t�rv�nysz�ket, kegyetlenked�seivel egy�tt. E kegyetlenked�seket, amelyek sz�rny�s�g�k miatt nem viselhett�k el a nappali f�nyt, megism�telt�k f�ld alatti titkos b�rt�n�kben. Sok orsz�gban a nemzet legjobbjainak ezrei, a legtiszt�bbak, a legnemesebbek, a leg�rtelmesebbek �s legm�veltebbek, kegyes �s buzg� lelk�szek, szorgalmas �s hazaszeret� polg�rok, ragyog� tud�sok, tehets�ges m�v�szek, �gyes k�zm�vesek estek az inkviz�ci� �ldozat�ul, vagy voltak k�nytelenek k�lf�ldre menek�lni. Ilyen eszk�z�ket alkalmazott R�ma, hogy kioltsa a reform�ci� vil�goss�g�t; hogy elvegye az emberekt�l a Bibli�t; hogy visszahozza a s�t�t k�z�pkor tudatlans�g�t �s babonas�g�t. De Isten �ld�sa �s azoknak a nemes lelk� embereknek a munk�ja nyom�n, akiket Isten Luther ut�daiul t�masztott, a protestantizmus nem bukott meg. Nem a fejedelmek j�indulat�nak �s fegyvereinek k�sz�nhette erej�t. A legkisebb orsz�gok, a legjelent�ktelenebb �s leggyeng�bb nemzetek v�ltak b�sty�iv�. Ilyen volt Genf, b�r az ellens�g k�r�lvette �s el akarta puszt�tani; ilyen volt Spanyolorsz�gt�l �szakra a tenger homokpadjain Hollandia, amely az akkori legnagyobb �s leggazdagabb birodalom zsarnoks�ga ellen k�zd�tt; ilyen volt a siv�r, term�ketlen Sv�dorsz�g, amely a reform�ci�ban sikereket �rt el. K�lvin majdnem harminc �ven �t dolgozott Genfben. El�sz�r az�rt, hogy a Biblia erk�lcsis�g�hez ragaszkod� gy�lekezetet alap�tson; majd pedig az�rt, hogy eg�sz Eur�p�ban el�mozd�tsa a reform�ci�t. N�pvez�ri elj�r�sai nem voltak hib�tlanok, tan�t�sai sem voltak t�ved�st�l mentesek. De eszk�z volt azoknak az igazs�goknak a terjeszt�s�ben, amelyek az � kor�ban k�l�nlegesen fontosak voltak; eszk�z volt a protestantizmus elveinek a katolicizmus sebesen visszat�r� �radat�val szembeni meg�rz�s�ben, �s eszk�z volt abban is, hogy a katolikus tan�t�sok �ltal t�pl�lt g�g �s romlotts�g hely�be a reform�lt gy�lekezetekben az �let egyszer�s�ge �s tisztas�ga l�pett.Genfb�l a reform�lt tan�t�sokat terjeszt� tan�t�k �s kiadv�nyok ker�ltek ki. Az �ld�z�ttek minden orsz�gb�l innen v�rtak eligaz�t�st, tan�csot �s b�tor�t�st. K�lvin v�rosa eg�sz Nyugat-Eur�pa �ld�z�tt reform�torainak mened�ke lett. A sz�zadokon �t tart� irt�zatos viharok el�l fut� menek�ltek Genf kapuihoz j�ttek. Az �hez�, megsebzett, otthonukat �s csal�djukat elvesztett menek�lteket itt melegen fogadt�k, �s szeretettel gondozt�k. �k pedig itt otthonra lelve �gyess�g�kkel, tud�sukkal �s kegyes �let�kkel jav�ra szolg�ltak a v�rosnak, amely befogadta �ket. Sokan, akik itt kerestek mened�ket, visszat�rtek haz�jukba, hogy szembesz�lljanak R�ma zsarnoks�g�val. Knox J�nos, a b�tor sk�t reform�tor; sz�mos angol purit�n; Hollandia �s Spanyolorsz�g protest�nsai �s a francia hugenott�k Genfb�l vitt�k az igazs�g f�kly�j�t sz�l�f�ldj�kre, hogy f�nyt gy�jtsanak a s�t�tben.

forr�s: http://www.great-controversy.org/hu/hu12.htm